Beszoktatás az óvodába

Óvodaérettség
Minden kisgyermeknél más és más szakaszban érkezik el az óvodaérettség. Egy gyerek általában 4 évesen már óvodaérett, készen áll a szocializálódásra.


Beszoktatás
Az első héten napi 2-3 óra bőven elegendő egy gyermek számára. Ennyi idő alatt ki is merül, ráadásul anya nélkül kell kibírnia. Ebben az életkorban még nem alakul ki a gyermekek időérzéke, ezért aztán mindig valamihez kötjük a történéseket. Nagyon fontos a gyermek számára a napirend, a ritmus, ez adja a biztonságot, és érzékelteti, hogy mi után mi fog történni.


A szülők ne mutassák ki a saját félelmeiket!
Figyeljünk arra, hogy lehetőleg ne vetítsük ki a gyermekünkre aggodalmainkat. Ezekről ne beszéljünk a füle hallatára! (Ez nehezebb feladat, mint gondolnánk: a kisgyermek gyakran egy óriási érzékszerv: néha egy hatalmas szem, aki mindent lát, néha egy fül, aki mindent hall! – azt is, ami nem neki való)
Ha sír a gyermek az elváláskor, nem kell aggódni, az óvó néni meg fogja vigasztalni; játékba vezeti, mesét mond vagy énekel neki.


Érdeklődés felkeltése
Sokkal fontosabb, hogy keltsük fel az érdeklődését az óvoda iránt! Meséljünk arról, hogy az oviban mennyi érdekes dolog történik, mennyi játék van, és sok gyerek is, akikkel tud majd jókat játszani. Szeretni fogják, és finomakat lehet enni és inni, és minden pont akkora, mint ő. A szék, az asztal, az ágy, és még a WC is. Lesz majd zsákja, amiben a ruhái lesznek…


A búcsúzkodás, elválás nehézségei
Előre el kell mesélni a gyermeknek, hogy az óvodában bizony apa és anya számára nincs hely, ők nem is tudnak vele ott maradni, de sietnek érte, és este már otthon alhat a saját ágyában. Anya reggel elhozza majd, és az ajtóban elköszön. Legjobb, ha ez a búcsúzkodás nem húzódik néhány percnél hosszabbra, még akkor sem, ha a gyermek sír, ( és/vagy anyukája is) és anyukáján csimpaszkodik.
Mindez teljesen természetes dolog az elszakadásnál. Hiszen eddig mindig együtt voltak – szerencsés esetben.
Persze van olyan kisgyerek is, aki szinte szaladva érkezik, tele jókedvvel, örömmel – ez az újdonság varázsa.


Amikor elmúlik a varázs – kései sírdogálók
Azoknál a gyermekeknél, akiknél a beszoktatás zökkenőmentes, gyakran előfordul, hogy úgy 3-4 hét múlva döbben csak rá, hogy ő már mindent kipróbált, evett, ivott és aludt is, most már inkább otthon maradna. Már egyáltalán nem is kíváncsi… Általában ekkor kezd el sírdogálni.


Szorongás az elválás miatt
Manapság a legtöbben bölcsődéből lépnek át az óvodába, ennek ellenéra náluk ugyanúgy előfordulhat a reggeli szorongás. Van olyan kisgyermek is, akinél már szomatizálódnak a tünetek, fáj a hasa, esetleg még hány is. Ilyenkor, ha tehetik, néhány hónap múlva próbálkozzanak a beszoktatással, de a kapcsolatot tartsák fenn úgy, hogy többször is belátogatnak.


Az önálló gyerekeknek könnyebb!
Sokkal könnyebb annak a kisgyermeknek a dolga, akinek nem kell folyamatosan segítségre várnia. Ki tud menni egyedül a WC-re, le tudja húzni a bugyiját, és bele tud bújni a cipőjébe. Tud egyedül enni a kanállal. Érdemes ezeket gyakoroltatni velük otthon is. De ha mindez még nem megy, akkor fontos, hogy merjen bátran segítséget kérni.


Az óvodában a gyerek a saját világát éli!
Ide a szülőnek már nincs akkora betekintésük. Innen kezdve a nevelésbe további személyek is bekapcsolódnak. Nagyon fontos a napi kapcsolattartás az óvónőkkel. Meg kell találni a közös nyelvet, hiszen a cél ugyanaz, hogy boldog, harmonikus, kiegyensúlyozott óvodáskora legyen a gyerekünknek, ahol bővülnek ismeretei, fejlődnek készségei, képességei. Érezze magát biztonságban, és szeressen óvodába járni!