Arra buzdítalak, hogy ne a gyerek fogantatását, születését tervezd meg, hanem az anyává fejlődés körülményeit, tudatosan készülj az anyaságra. Tegyél meg mindent, ami megtehetsz, hogy minden szinten képes legyél befogadni az új lelket az egészséges testedbe, hogy érzelmi biztonságot tudj adni... - Sütő Annamária írása anyává válásról és anyaságról.

Tudományos tények bizonyítják, hogy az ember testi, lelki és szellemi fejlődése a fogantatással kezdődik.  

Önértékelési zavar mögött magzatkori trauma áll?
A kliensekkel való beszélgetések, terápiák során gyakran kiderült számomra, hogy egy önértékelési zavar mögött vagy visszatérő, örökös párkapcsolati probléma mögött olyan élmények is meghúzódhatnak, amelyek a fogantatás pillanatában vagy a magzati kor első heteiben történtek.

Egy anya belső monológja - esetleírások
• kiderül, hogy gyereket várok, nagyon örülök neki, de most nem igazán jó az időpont, mert anyósomnál lakunk, anyagi bizonytalanság uralja az életünket, a férjemet alig látom, mert este későig dolgozik, annyira hiányzik így is, alig töltöttünk el együtt egy kevés időt….
• Terhességi tesztem pozitív és ez boldogsággal tölt el, de amikor bejelentem a páromnak, akivel együtt élek, ő komoran lesüti a szemét és azt mondja: „….igen? hát jó…nem igazán erre számítottam, épp egy Föld körüli utazást terveztünk, de ha már így alakult….” - és kimegy a szobából
• Egy anyós, vagy anya megjegyzése az áldott állapot hírére: „na, már csak ez hiányzott NEKEM!”
• Úgy fogant ez a gyerek, hogy fél szemmel az ajtót néztük, és közben a férjem a számra tette a kezét, mert anyám ott mászkált az ajtó előtt, le és föl, rá is tette a kilincsre a kezét, lenyomta, de mégsem jött be, hál Istennek!

Minden, ami az anyukával történik, kihat a magzatra
A megtermékenyült petesejt vagy a magzat, ha nem is hall a még ki sem alakult fülével, nem lát ki a sem alakult szemével, mégis magában hordoz minden információt a sejteken keresztül, minden, ami az anyában megtörténik lelki, gondolati és fizikai szinten hatással van a megszületendő gyerekre.

Hogyan lehet segíteni a pocakban fejlődő kisbabának?
Ha ez tudományosan és tapasztalati alapokon is igazolható tény, hogyan tudunk segíteni magunkon és egymáson? Hogyan készülhetünk fel az előttünk álló anyaságra? Mit tehetünk annak érdekében, hogy a kisbaba örömmel és lelkileg kiegyensúlyozottan érkezzen a családba? A gyerekvállalás nagy felelősség, a változtatást önmagunk megismerésével kell kezdeni. Álljon itt néhány tanács, hogy hogyan álljunk neki.

Békébe kerülni önmagunkkal a babavárás ideje alatt
Mindegy, hogy mikor kerülsz békébe önmagaddal, csak legyen bátorságod megtenni az első lépést. Bátorság és az önmagad megismerésének igénye kell ehhez: meg kell szoknod, hogy önálló gondolataid legyenek. Ez a mi „juh társadalmunkban” nem megszokott, ezért számos olyan hatással találkozhatsz, amelyet hátrányként élsz meg az első periódusban.  Ezt „átégési szakasznak” is nevezem, itt eldől, hogy folytatod vagy kilépsz. Egyik döntésed sem rossz - csak tudatos legyen a döntésed.

Ebben a szakaszban fordulhat elő, hogy megszokott kapcsolataid megromlanak, fájdalmas felismerések zárkózottá tehetnek egy időre, felismerheted, hogy régen nem úgy élsz, ahogy te azt szeretted volna.

Felkészülés a baba fogadására - megújulás
Ez az átégési szakasz, amikor fel kell ismerned, hogy melyik a valódi pillangó, melyik az, ami idejét múlta és megköszönve az emléket, el kell búcsúznod tőle.
Arra buzdítalak, hogy

• Tudatosan készülj az anyaságra
NE a gyerek fogantatását, születését tervezd meg, hanem az anyává fejlődés körülményeit tervezd meg, tudatosan készülj az anyaságra. Tegyél meg mindent, ami megtehetsz, hogy minden szinten képes legyél befogadni az új lelket az egészséges testedbe, hogy érzelmi biztonságot tudj adni a békében lévő lelkeddel és azonnal remek társa tudj lenni szellemeddel. Ha az anyaság vágya megfogant benned, ugyanúgy bánj az álmoddal, mintha a saját gyereked lenne.

• A babának szüksége van családra
Ismerd fel, mekkora szüksége van a születendő gyermekednek a tágabb értelemben vett családra, a testvéreidre, a nagyszülőkre, az unokatestvérekre és a nagy családi összejövetelekre. Nem véletlen, hogy annyira jellemző mára, hogy a közép korosztály különböző spirituális csoportokban keresi azt, amit egy igazi, nagycsaládnak kellene megadnia, még gyerekkorban.
 
• Sosem késő változni és változtatni.
A gyerekek születésüktől fogva intelligensek, rögtön megértik, amit mi elfelejtettünk, és elő kell kaparnunk emlékezetünkből. Erre legjobb példa, amikor a 11 éves Krisztivel (aki anyaként viselkedik anyjával) kimondatom, hogy „Én vagyok a kicsi, anya pedig a nagy.” - és hozzáteszi: "Furcsa ezt kimondani, de ez így van jól, így van rendjén."


Szerző: Sütő Annamária kineziológus
Fotó: Freepik