Mi köze a babák ásításának a korai fejlődéshez? Hányszor „kell” átlagosan ásítaniuk a babáknak? Miért szükséges a babáknak ásítaniuk? A kutatók meglepő, egyúttal jelentőségteljes eredményre jutottak.

Az újfajta ultrahang elterjedése óta számos képen látható, amint a magzat "ásít". Ez vitát váltott ki a kutatók körében, többen azon a véleményen voltak, hogy ilyenkor a kicsik csak tátognak. A brit Durham Egyetem munkatársai azonban 15 egészséges magzat követéses vizsgálata után immár biztosak abban, hogy nem pusztán erről van szó.

Már az anyaméhben is ásítanak a babák
Valóban ásítanak a magzatok a méhen belül - derítette ki egy brit kutatócsoport, akik szerint azonban nem az álmossággal, hanem az agyi fejlődéssel függ össze a jelenség. Az ásítás és más hasonlóan bonyolult izommozgások ugyanis idegi impulzusokat küldenek az agyba, ezzel "programozzák" a normális működésre - olvasható a ScienceDaily.com című online tudományos magazinban.

24-36-hetes magzatokat vizsgáltak
A 24-36. terhességi hetek között készült felvételek elemzésekor azt figyelték, hogy milyen hosszan tartják a magzatok a szájukat "kattanásig" nyitva, és mennyi ideig tart a száj becsukása. Ezek az adatok ugyanis különböznek az egyszerű tátogás és az ásítás esetében. Eredményeik szerint az ásítás gyakorisága - vagyis amikor a kicsik szignifikánsan hosszabb ideig tartották nyitva a szájukat, mint amennyi időn át a becsukás tartott - kétszerese az egyszerű "tátogásnak" - írták a szakemberek a PLOS ONE című folyóiratban.

Koraszülött babák gyakrabban ásítanak
Az ásításról úgy tartják, hogy az "ragadós" az emberek között, de ez a tulajdonság a gyermekekben csak ötéves kor után alakul ki.
Korábbi kutatások szerint az ásítás fejlődése "U alakú", mert a koraszülöttek gyakrabban ásítanak, mint az időben világra jött babák, ugyanakkor a kisiskolások többször ásítanak, mint az óvodások.

Hányszor ásít a magzat az anyaméhben?
Az új kutatás alátámasztani látszik a korábbiakat, mivel arra utal, hogy a magzatok a 24. terhességi hétben óránként átlag kétszer ásítanak, míg a 36. héten szinte egyáltalán nem.
Nadja Reissland, a kutatás vezetője szerint az eredmények "arra engednek következtetni, hogy az ásítás és az egyszerű szájnyitás egyaránt a korai fejlődésben játszik szerepet. Maga az ásítás az agy meghatározott részeit készteti fejlődésre. Felnőttként is talán amiatt ásítunk, hogy az agyunk felhívja a figyelmet arra, hogy fáradt, a magzati életben azonban éppen ellenkezőleg, az agyat készteti működésre az ásítás."

Reissland szerint a továbbiakban érdemes volna különböző nem egészséges és kémiai anyagoknak kitett magzatok ásítását is vizsgálni, így az orvosok következtetni tudnának a magzatok esetleges rendellenességeire az ultrahangos vizsgálatok során látott ásításokból.

Forrás: MTI

Fotó: Freepik