A várandósság utolsó heteiben egyre sűrűbbé válnak a műszeres vizsgálatok, melyek látogatása a kismama számára sokszor megterhelő lehet, azonban nagy jelentőséggel bírnak a magzati diagnosztika szempontjából. Mi is az a CTG/NST vizsgálat, és mi történik ilyenkor? A várandósság utolsó heteiben egyre sűrűbbé válnak a műszeres vizsgálatok, melyek látogatása a kismama számára sokszor megterhelő lehet, azonban nagy jelentőséggel bírnak a magzati diagnosztika szempontjából. Mi is az a CTG/NST vizsgálat, és mi történik ilyenkor?

A harmadik trimeszterben esedékes vizsgálatról dr. Bózsa Szabolcs szülész-nőgyógyász szakorvos beszél közérthetően.

A magzat szívműködése jól tükrözi a baba általános állapotát
Ultrahang segítségével a 6 hetes embrióról már képet láthatunk, és a további vizsgálatok során a monitoron nyomon követhetjük a magzat fejlődését, növekedését. Az ultrahang azonban nemcsak képalkotásra alkalmas, segítségével mozgó felületről hangot is képezhetünk. A műszer vizsgálófeje ilyenkor folyamatosan ultrahangot bocsát ki, ami a szív faláról visszaverődik, és a készülék azt hallható hanggá alakítja. A magzat szívműködése tükrözi általános állapotát, így a vizsgáló fontos információkhoz jut a baba hogylétéről. Nem elhanyagolható az édesanya számára nyújtott élmény sem, hiszen érzi, hogy babája odabent rugdalózik, mocorog, és közben hallgathatja a szíve dobogását.

NST / CTG - a magzati szívtevékenység és a méhtevékenység mérésére szolgál
Az NST betűszó a non-stressz teszt rövidítése, vagyis azt rögzítik, hogy az anya nyugalmi állapotában hogyan reagál a magzat szíve a méh izomtevékenységére, illetve a baba mozgásaira. Ezen adatok rögzítése szimultán zajlik, a regisztráció pedig egy speciális papírra történik. A vizsgáló és regisztráló készülék neve cardiotocograph. A kardiotokográfia, vagy cardiotocographia (CTG) szóban a kardio tag a magzati szívverésre, a toko pedig a méhösszehúzódásokra utal, vagyis egyidejűleg mérhető vele a magzati szívfrekvencia és a méhtevékenység.

Hogyan történik a CTG / NST vizsgálat?
 

A vizsgálatot többnyire szülésznő végzi, átlagosan 20 percig tart, félig ülő, vagy bal oldalfekvő helyzetben történik. A szűrés teljesen fájdalommentes és szükség esetén ismételhető. A készülékhez két vizsgálófej csatlakozik, az egyik a méh összehúzódásait érzékelő nyomásmérő, a másik ultrahangot bocsát ki és a visszaverődő hullámokat detektálja. Az érzékelőket a vizsgáló a kismama hasán a megfelelő helyekre felhelyezi, majd rögzíti két gumipánt segítségével. A pántok nem lehetnek kényelmetlenül szorosak, de a pontos vizsgálat feltétele, hogy az érzékelők jól illeszkedjenek, és jó helyre kerüljenek.  

Ultrahanggal működő készülékek esetében zselét tesznek a bőr és az érzékelő közé, ami segíti az ultrahang átjutását a bőrön és a lágyszöveteken. Léteznek olyan készülékek is, amelyek minden sugárzás nélkül kizárólag a hangot erősítik fel, ezek azonban csak teljes csendben, külső zavaró hangok nélkül használhatók. Miközben a készülék két görbét rajzol a szívfrekvencia-változás és a méhösszehúzódás alapján, a kismama feladata, hogy gombnyomással jelezze, ha magzatmozgást érez. A legértékesebb információt ugyanis akkor kapjuk, ha a baba ébren van és mozgolódik, hiszen a fizikai tevékenység miatt változik a szívfrekvenciája. Emiatt ajánlják, hogy az édesanya egyen, igyon a vizsgálat előtt, illetve közben. Az alvó magzatot hang- illetve mechanikai ingerekkel lehet felébreszteni.

A készülék a magzati szívfrekvenciát is kiírja. A baba szívritmusa sokkal szaporább, mint az anya pulzusa, nyugalomban csaknem kétszerese a felnőttének: 130-160/perc!

A magzat méhen belüli állapotára, oxigén-ellátottságára és a szülés várható időpontjára is lehet következtetni
A vizsgálat végén a regisztrátum alapján az orvos következtet a magzat méhen belüli állapotára, oxigén-ellátottságára, sőt, a méhösszehúzódások vizsgálatával a szülés várható időpontja is előjelezhető. A szülészorvos az adatokat összevetve, egymáshoz viszonyítva vizsgálja. Nézi a magzati szívfrekvencia méhtevékenységgel összefüggő, pillanatról-pillanatra történő és periodikus változásait (gyorsulások, lassulások), illetve a tartós magzati szívfrekvencia eltéréseket. A vizsgálat során az időegység alatt megjelenő szívfrekvencia változások számát értékelik.

A CTG / NST vizsgálat a magzati veszélyállapot korai kiszűrésére alkalmas
A CTG vagy NST vizsgálat lehetővé teszi a magzati veszélyállapotok korai felismerését nemcsak a terhesség, hanem a szülés alatt is. A magzat oxigénhiányos állapotában a méh összehúzódásakor többnyire a magzati szívfrekvencia átmeneti- vagy súlyosabb esetben tartós- lassulása figyelhető meg.

Hányadik terhességi hétben végzik?
A CTG vizsgálatot általában a terhesség utolsó harmadában, azaz a harmadik trimeszterében végzik. A terhesgondozás során, a várandósság 37-38. hetétől kezdve hetente egyszer szükséges, ettől a kezelőorvos egyénileg eltérhet, a terminus (szülés várható napja) után már naponta, 2 naponta javasolt a vizsgálat elvégzése. A szülőszobán, a vajúdás alatt általában többször, a szülés alatt folyamatosan készítenek CTG regisztrátumot, ami a magzat pillanatnyi állapotáról fontos információt nyújt a szülésznő és a szülészorvos számára.

Szakértő: dr. Bózsa Szabolcs szülész-nőgyógyász, onkológus
Fotó: FreeDigitalPhotos