„Az ellenségemnek se kívánom, amit én a szülésnél átéltem!” - Így befolyásolják a gyermekkorban hallott anyai mondatok a termékenységet

A családi körben gyakran, szinte változtatás nélkül időről-időre elhangzó mondatok szlogenné, útjejölő mondattá válnak. A családi szlogenek üzeneteiről, meghatározó erejéről cikksorozatunk első részében beszéltünk bővebben »

- Az ismételgetett mondatok amellett, hogy jelentős érzelmi töltetet hordoznak, sokszor generációról generációra öröklődő világképet közvetítenek. Nem ritkán a felszínen is nyilvánvaló értelmen túl a felszín alatti burkolt üzenet erősebb hatású, sokszor manipulatív információ - mondja Antall Gabriella a Csillagkuckó Alternatív Termékenységi Központ munkatársa.

Meddőség lehetséges lelki okai

A gyermekvállalás körüli egyik leggyakoribb aggodalom a szüléstől való félelem
A nehezített fogantatás, a meddőség hátterében lévő lehetséges lelki okok között mindig felfedezhető valamiféle rejtett félelem. A gyermekvállalás mindenki számára óriási változás, mindenkiben vannak félelmek, szorongások ezzel kapcsolatban.

Ezek az érzelmek néha olyan mélyek lehetnek, hogy meggátolhatják a baba megfoganását, kihordását. A gátló energiával rendelkező aggodalmak legtöbbször tudattalanok, pusztán a felszín alatt, észrevétlenül munkálnak, így teljesen érthetetlen marad, hogy miért nem sikerül, amit olyan nagyon szeretnénk.

A gyermekvállalás körüli félelmek hosszú sorában egy esetleges gát a szüléstől való fokozott félelem.  Kialakulásában számos lehetséges ok szerepet játszhat. Édesanyánk üzeneteinek, közléseinek azonban minden esetben jelentős szerepe van. Hogyan születtünk mi vagy a testvérünk? Milyen élmények, érzelmek, emlékek kapcsolódnak a világra jövetelünkhöz? Mi az, amit időről-időre mindebből kiemelést kap? Mi válik hangsúlyozottá, esetleg szlogenné?

Az édesanya korábbi szülési élménye mindig kihat a lány szülési élményére
"Az ellenségemnek sem kívánom, amit a szülésnél átéltem!" - egy édesanya rendre visszatérő kijelentéseként nagyon sokrétegű üzenetet hordoz.
Természetesen nem vitathatjuk senki megélését, érzelmét saját élettörténeteivel kapcsolatban. Amin viszont elgondolkodhatunk, hogy édesanyánk élményei hogyan hatnak ránk, miben és mennyire befolyásolnak minket. A fenti mondat a szülést borzalmas, elviselhetetlen eseményként jeleníti meg, melyet, ha az ellenségnek sem, akkor a saját lányának végképpen nem kíván az ember. Talán a rossz emlék olyan mély, hogy hosszú idő elteltével sem veszít az érzelmi töltéséből, ezért kerülhet újra és újra elő.

Egy ilyen minta szlogenként bevésődve komoly szüléstől való félelmet generálhat, így olyan meghatározó, tudattalan stresszt okozhat, ami meggátolhatja a fogantatást. Súlyos kétségeink lehetnek, hogyan bírjuk elviselni a fájdalmat, a szenvedést, a beláthatatlanságot a kiszolgáltatottságot. Hogyan tudunk mindeközben erősek maradni, "hősiesen" viselkedni, túlélni?

Mi lehet a valódi oka az édesanya negatív tartalmú kijelentéseinek?
Amikor egy hasonló családi szlogen jelenthet alapot rejtett félelmünknek, megoldás lehet gondolkodnunk az ismételgetett mondat burkolt, felszín alatti üzenetén. Miért őrizgeti intenzíven édesanyánk értünk átélt szenvedéseinek emlékét? Miért tudatja időről időre ezt velünk? Miért a nehézségekre fekteti a nagyobb hangsúlyt?

Legtöbbször arra szólít, vegyük észre, méltányoljuk az önfeláldozását. Szeretetért, tiszteletért, figyelemért, gyengédségért kiáltva próbálja az érdeklődést felkelteni. Talán valójában magányos, és úgy érzi pusztán önmagáért nem szerethető. Ilyenkor gyerekként szinte minden esetben megjelenik a bűntudat, hiszen akaratlanul ugyan, de mégis fájdalmat, szenvedést okoztunk az érkezésünkkel. Hálával tartozunk, így édesanyánknak nem kell többet aggódni az érzelmi magány miatt.

Ha megértjük a gyermekkorban belénk sulykolt üzeneteket, oldódik a fogantatást akadályozó gát
A régi közlés burkolt üzeneteit megértve, felfedve lehetőség nyílik a felszíni üzenet átértékelésére is. Módot teremthetünk egy őszinte beszélgetésre, melyben valódi, újfajta kíváncsisággal, a korábbi, rögzitett panelek szintjénél mélyebben beszélünk születésünk történetéről édesanyánkkal. Empatikus odafordulással, megértéssel közeledve feltárulhat az a sokszor nehéz háttér, amely az ő negatív megéléséhez és visszatérő emlékezéshez az érzelmi alapot szolgáltatta. 

Jelentősen oldja a félelmet és ez által a fogantatást akadályozó lehetséges érzelmi gátat, ha meglátjuk a fenti, riasztó szlogen valódi célját.  Rájöhetünk, hogy a fájdalomtól való túlzott félelem generálása pusztán szándéktalan, balul elsült mellékterméke a közlési folyamatnak. Könnyebben, objektívabban vizsgálhatjuk például saját viszonyunkat az eljövendő szüléshez. Felismerhetjük, hogy mennyiben vagyunk mások, mint édesanyánk, máshogy viseljük-e általában a fájdalmakat, megterheléseket; másként viszonyulunk-e önmagunkhoz vagy kapcsolatainkhoz.

Rácsodálkozhatunk mások pozitívabb, természetesebb, bátorítóbb történeteire. Megtapasztalhatjuk szabad választásunk lehetőségét, hiszen a szülés megélésének mikéntje is nagyban a saját hozzáállásunkon múlik.

Szerző: Antall Gabriella a Csillagkuckó Alternatív Termékenységi Központ pszichológiai és életvezetési tanácsadója, kineziológusa
Fotó: Pixabay