Gyed feltétele

Kedves "Csillagviri", Az alábbi feltételek teljesülését kell mérlegelnie: gyedre jogosult a) a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, b) a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli. A tgyás és a gyed jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot. A 2 órás munkaviszony mellett is teljes jogú biztosítottnak tekintendő. Üdvözlettel: dr. Hajdu-Dudás Mária

várandósság bejelentése

Kedves Edit, Helyesen látta, hogy július 1. napjától van jelentősége a várandósság közlési időpontjának, azaz felmondási védelemre a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót (azaz a munkáltatói jogkör gyakorlóját) a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta. A legjobb, ha szóban tanúk előtt, de írásban is megteheti a bejelentést. Nincs nagy gyakorlata a bejelentési kötelezettség teljesítési módjának, én azt javaslom, legyen jóhiszemű és együttműködő szem előtt tartva azt is, hogy egyes szakértők szerint, ha a munkáltató át akarja a felmondást, és a munkavállaló azon nyomban közli (az utolsó szó jogán), hogy ő felmondási védelem alatt áll, abban az esetben ezzel eleget tett a tájékoztatási kötelezettségének. Azt, hogy ez utóbbi mennyire járható út, majd a bírói gyakorlat alakítja ki. A felmondási védelem az új Mt. szerint már csak a fizetés nélküli szabadság igénybe vétele alatt illeti meg a kismamát, azaz, ha újra munkába áll, sajnos kikerül a tilalom alól. A különbségekről további információt itt talál: http://szuloklapja.hu/baba/body/cikkek_new.php?valasztas=teljes_cikk&cikk_id=1446&tema_id=3&cikk_cime=A-kismamak-munkavallalasa-az-Uj-Munkatorvenykonyve-alapjan&felso_menu=jog Üdvözlettel: Dr. Hajdu - Dudás Mária

Biztosított passzív jogon

Kedves Ambra, Passzív jogon lesz biztosított, ami azt jelenti, hogy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a biztosítási jogviszony, illetve a jogosultság megszűnését követően 45 napig még fennáll, amennyiben a biztosítás/jogosultság a megszűnését megelőzően legalább 45 napig fennállt. Üdvözlettel: Dr. Hajdu - Dudás Mária

Képzettségnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő másik munkakör jelentése

Kedves Beáta, ha a munkavállaló visszatér a fizetés nélküli szabadságáról, és a munkaköre nem szűnt meg, a munkáltatónál nem történt a munkakörét érintő átszervezés, stb., a munkáltató köteles változatlan feltételekkel foglalkoztatni (kivéve esetleg a munkabér módosítása). Ellenkező esetben megszüntetheti felmondással a jogviszonyát, kivéve azt az esetet, amikor a gyermek nem töltötte be a három éves kort, ekkor ugyanis a munkáltató köteles megvizsgálni a felmondás közlése előtt, hogy nincs-e a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képzettségnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő másik munkakör. A felmondás akkor adható át, ha nincs, vagy ha a munkavállaló a felajánlott munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. A távolléte idejére a munkáltató nyilván alkalmazott másik kollégát határozott időre kinevezéssel vagy szerződéssel, azonban, amikor Ön visszatér (nyilván az Ön munkakörét nem érintette semmiféle átszervezés, megszűnés), az érintett kolléga jogviszonya szűnik meg. Válasz a kedves Férje ügyében intézett kérdésre: a 4 munkanap pótszabadság az egész évre jár, ez független attól is, ha a munkavállaló időközben másik munkáltatónál létesít jogviszonyt. Üdvözlettel: Dr. Hajdu - Dudás Mária

állásidő

Kedves Beáta, ha a munkavállaló (közalkalmazott) a fizetés nélküli szabadságát meg kívánja szakítani, a megszakítási szándékát előzetesen közölnie kell a munkáltatóval. A munkáltató, ha a munkavállaló a fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított a) hat hónap letelte előtt kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb harminc nap, b) hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb hatvan nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni. Azaz a munkáltató köteles Önt foglalkoztatni, kivéve, ha nincs a képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő betöltetlen munkakör. A munkáltatónak először ki kell adnia a felgyűlt szabadságot, ezzel már el is fog telni a tanév:-D. Ha tegyük fel elméletben, hogy nem lenne szabadsága, abban az esetben sem mondhatná a munkáltató, hogy csak x naptól tudja foglalkoztatni a meglévő munkakörében. Ha mégis megteszi, Ön állásidőre jogosult (azaz munkavégzés nélkül is megkapja fizetését). Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

családtámogatás külföldön

Kedves Gabriella, A tgyás és gyed esetén jogosultsági feltétel, hogy a szülést megelőző két évben meglegyen a 365 nap biztosítási jogviszony, és hogy a szüléskor is biztosított legyen itthon. Jelenleg ez utóbbi feltétel a leírtak alapján nem teljesül. Az alanyi jogon járó gyes esetén kizárólag az a feltétel, hogy életvitelszerűen itthon éljen. Egyébként ezeknél az ellátásoknál azt a tagállami jogot kell alkalmazni, ahol az illető személy biztosítva van (a biztosítás helye szerinti jog), függetlenül attól, hogy melyik tagállamban tartózkodik. A főszabály szerint abban a tagállamban vagyunk jogosultak a családtámogatások igénylésére, ahol a járulékokat fizetjük/fizettük. Családi pótlékra jogosultak lesznek ugyan, de már Angliában (talán nem is baj :-D). Abban az esetben ugyanis, ha akár az anya, akár az apa egy EU tagállamban dolgozik, és az egész család kiköltözik, megszűnik a magyarországi jogosultság, és az adott tagállambeli családi pótlékra lesznek jogosultak. Az adott tagállamban működő illetékes hatóságnak kell benyújtani a juttatásra vonatkozó igényt. Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

munkavégzési hely megváltozása

Kedves Kiss Istvánné, Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságát meg kívánja szakítani, a megszakítási szándékát előzetesen közölnie kell a munkáltatóval. A munkáltató, ha a munkavállaló a fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított a) hat hónap letelte előtt kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb harminc nap, b) hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb hatvan nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni. Azaz a szabadság kiadását követően a munkáltató köteles Önt foglalkoztatni, kivéve, ha nincs a képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő betöltetlen munkakör. Ebben az esetben írásba foglalt, indokolással ellátott felmondást fog kapni, amellyel, ha nem ért egyet, munkaügyi bírósághoz fordulhat. Az Ön esete kicsit eltér a fentitől, hiszen kezdeményezte a munkaszerződés módosítását, tekintettel arra, hogy kénytelen kérni a munkavégzés helyének módosítását. Sajnos, ha ehhez nem járul hozzá a munkáltató nincs rá lehetőség. Azonban, levelében azt írta, hogy tudomása szerint nincs üres pozíció a jelenlegi munkavégzési helyén, így jó esély van arra, hogy felajánlják azt az áruházat, ahová jelezte áthelyezési szándékát (amennyiben van a végzettségének, gyakorlatának megfelelő üres álláshely, meg is kell tennie a munkáltatónak). Ha nem járul hozzá a munkáltató a munkaszerződés módosításához, sajnos – ahogyan írta - kénytelen lesz megszüntetni felmondással a jogviszonyát. A leírtak alapján pozitív a cég hozzáállása, mindenképpen egyeztessen tovább a munkáltatóval. Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

gyes a gyermek 10. életévének betöltéséig

Kedves Magdi, gyesre jogosult a szülő a tartósan beteg, illetve a súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. A Magyar Államkincstár felé benyújtandó igénybejelentéshez csatolni kell az 5/2003. (II.19.) ESZCSM rendelet szerinti, szakorvos által kiállított igazolást (http://www.allamkincstar.gov.hu/maganszemelyek/gyermekgondozasi_segely/2.) A Kincstár honlapján talál bővebb információt, ez az igazolás a kérelem alapja. Nagyon jó egészséget kívánunk a kicsi Gyermekének! Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

tgyás és gyed kiszámítása

Kedves Dóri, Igen, jogosult lesz tgyásra és gyedre is az alábbiak szerint :-D: A tgyás feltétele, hogy a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított legyen, és a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy b) a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. A tgyás a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig, mértéke: a napi átlagkereset 70%-a. Gyedre jogosult a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt. A gyed a naptári napi átlagkereset 70 %-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. Mindkettő kiszámítására a táppénz szabályok az irányadók: A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. - Ha a biztosított ezen időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. - Ha a biztosított a fenti időszakban táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét – az utolsó pont kivételével – a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem. - Ha a biztosítottnak azért nem volt figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az az előző pontban megállapított összegnél kedvezőbb. Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

tgyás feltétele

Kedves Ambra, A tgyás feltétele, hogy a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított legyen, és a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy b) a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. Ez alapján sajnos az szükséges, ahogyan Ön is írta, hogy vagy az álláskeresési járadék folyósítása alatt szülessen a baba, vagy annak lejártát követő 42 napon belül. Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

tgyás, gyed - biztosítási jogviszony

Kedves Anikó, A tgyás feltétele, hogy a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított legyen, és a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy b) a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. Gyedre jogosult a) a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, b) a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli. Az Ön által leírtak alapján, sajnos nem lenne jogosult tgyásra és gyedre, ezek feltétele a biztosítási jogviszony megléte az igénylés időpontjában, sajnos a feltételek konjunktívak: legyen meg két éven belül a 365 nap biztosítási jogviszony, és az igénylés időpontjában is álljon fenn. Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

jövedelempótlék gyed mellett

Kedves Flati, Választ a kérdésére a 6/2012. (II.1.) Korm.rendelet ad, meg kell vizsgálnia, megfelel-e a feltételeknek. A rendelet alapján a 2011.12.31-én már és 2012.01.01-jén még tgyás-ban vagy gyedben részesülő személy havonta a jogszabályban rögzített feltételekkel adómentes, nettó összegben megállapított jövedelempótlékra jogosult. Az Igénylő nem jogosult jövedelempótlékra, ha a) az Szja tv. 29/A. §-ában és 29/B. §-ában foglalt családi kedvezményre 206 250 forint vagy azt meghaladó összegben jogosult és a családi kedvezményt legalább egy kedvezményezett eltartott után érvényesíti, vagy b) 2011. évre vonatkozóan adójóváírást nem vett igénybe. Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

fizetés nélküli szabadság megszakítása - munkáltató kötelezettsége

Kedves Ágnes, Helyes lépés, hogy nem írta alá a kedves Apuka a közös megegyezést, azt mindkét félnek akarnia kell! Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságát meg kívánja szakítani, a megszakítási szándékát előzetesen lehetőleg írásban (alapvetően nincs probléma az e-maillel, de mivel nem kapott választ, javaslom, hogy ajánlott levélben, visszautalva a mailre, erősítse meg szándékát, kérjen információt a munkába állás részleteivel kapcsolatban) közölnie kell a munkáltatóval. A munkáltató, ha a munkavállaló a fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított a) hat hónap letelte előtt kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb harminc nap, b) hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb hatvan nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni. Azaz a munkáltató köteles Önt foglalkoztatni, kivéve, ha nincs a képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő betöltetlen munkakör (ebben az esetben írásba foglalt, indokolással ellátott felmondást fog kapni). A munkába állást követően a munkáltató először köteles kiadni a felgyűlt szabadságát, azaz a tényleges munkavégzés megkezdésének időpontja még később lesz. :-D Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

felmondási tilalom

Kedves Ilcsi, A felmondási védelem az új Mt. szerint már csak a fizetés nélküli szabadság igénybe vétele alatt illeti meg a kismamát, azaz, ha újra munkába áll, sajnos kikerül a tilalom alól. A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő tartama a hat órát meghaladja, húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Azaz hat óra felett kötelező biztosítani, hat óra alatt adható. Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

terhesség - felmondási tilalom

Kedves Rea, A terhességére, és arra tekintettel, hogy erről tájékoztatta a munkáltatót, felmondási tilalom alatt áll akkor is, ha más lesz a cég tulajdonosa. A táppénz összege folyamatos, legalább két évi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 60 %-a. A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Veszélyeztetett terhesség esetén táppénz a szülés napjáig jár, azt követően tgyást kell igényelnie. A szabadságot esedékességének évébe, azaz 2012-ben kell kiadni. Az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot, amelynek megszakítás nélküli tartama – az esedékesség évében történő megkezdése esetén – a következő évben jár le, és a következő évre átnyúló szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot. Szabadságra a gyermek gondozása, ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére jogosult. Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

munkaviszony megszűnése után második baba

Kedves Zsuzsa, azt meg kell megvizsgálni, hogy teljesülnek-e a lenti feltételek: A tgyás feltétele, hogy a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított legyen, és a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy b) a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. Gyedre jogosult a) a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, b) a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli. Kizárólag az Ön által leírtak alapján úgy tűnik, sajnos nem lenne jogosult tgyásra és gyedre, ezek feltétele a biztosítási jogviszony megléte. Annyi apró segítséget tudnék adni, hogy az álláskeresési támogatásban részesülő személy is biztosítottnak minősül, javaslom, érdeklődjön a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központnál. Az első baba után változatlanul kapni fogja még a gyedet, a gyes pedig alanyi jogon jár. Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

gyesről visszatérő kismama

Kedves Krisztina, szabadságra a gyermek gondozása, ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére jogosult. A gyes lejártát követően a munkáltató köteles kiadni a szabadságát, pénzben megváltani a 2011. augusztus 1-je után kezdődő és az azt követően lejáró fizetés nélküli szabadságok megszűnésekor lehet, a munkáltató és a munkavállaló erre vonatkozó külön megállapodása alapján. A levelet, helyesen tette, hogy kiküldte, érdemes lenne újra rákérdezni. Azaz jelenleg a szabadságát tölti, amikor ez eltelt, a munkáltató köteles lesz Önt foglalkoztatni az eredeti munkaszerződése szerint, azzal együtt, hogy ajánlatot tesz a munkabére módosítására. (Ha nem foglalkoztatja, és nem is szünteti meg a jogviszonyt, munkabérre abban az esetben is jogosult lesz.) Amennyiben ennek nem tud eleget tenni, írásba foglalt, indokolással ellátott felmondást fog közölni Önnel (de előfordulhat, hogy közös megegyezéses jogviszony megszüntetésre tesz javaslatot) amellyel, ha nem ért egyet, munkaügyi bírósághoz fordulhat (itt követelheti az okozott kár megtérítését, továbbá elmaradt jövedelemként max. 12 havi távolléti díjat). A felajánlott más munkakört nem köteles lefogadni (az munkaszerződés módosítással járna), ebben az esetben a munkáltató szintén megszüntetheti felmondással a jogviszonyát. Üdvözlettel: dr. Hajdu – Dudás Mária

határozott idejű kinevezés

Kedves Törpike, a munkavállalót felmondási védelem illeti meg a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartamára. A határozott idejű jogviszony minden külön intézkedés nélkül, a törvény erejénél fogva megszűnik, így a felmondási tilalom ebben az összefüggésben nem értelmezhető. Ha a kinevezésében az szerepel, hogy a jogviszonya XY közalkalmazott Z nevű gyermekével kapcsolatban igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára, határozott időre történik, és a hölgy visszatér a munkába, sajnos az Ön jogviszonya megszűnik. (Ha a kismama nem áll újra munkába, Ön felmondási tilalom alatt áll). Ha megszűnik a jogviszonya a gyed, gyes folyósítása alatt, ezek a juttatások továbbra is járnak Önnek. Üdvözlettel: dr. Hajdu – Dudás Mária

visszatérés a munkába - de mikor?

Kedves Edit, azért érdemes írásban jelezni a visszatérési szándékot, hogy utólag ne tagadhassa le a munkáltató. A dátum akkor elegendő, ha tanúkkal tudja igazolni a bejelentés megtörténtét, de ez valóban nagyon macerás. Javaslom, hogy írásban erősítse meg szándékát (előadva, hogy …napon jelezte …felé, hogy meg kívánja szakítani….) Az, hogy a 3 havi munkabér reális-e, azt a jogviszonyban töltött idő hossza dönti el. Ha nincs legalább 3éves jogviszonya (ha jól emlékszem, Önnek nincs), felmondás esetén csak 1 havi bérre lenne jogosult, azaz a 3 hónap valóban több. Azonban, ahogyan írtam, ha a munkáltató el akarja küldeni, valós és okszerű indokkal kell alátámasztania, melyről ha bebizonyosodik, hogy nem valós és nem okszerű, jogellenes jogviszony megszüntetésről beszélünk (ekkor követelheti az okozott kár megtérítését, továbbá elmaradt jövedelemként max. 12 havi távolléti díjat). A munkáltatók azért kezdeményezik a közös megegyezéses jogviszony megszüntetést, mert azt csak szűk körben tudja megtámadni a munkavállaló, míg a felmondással többet veszíthet a munkáltató. Amennyiben tudja, hogy nem tudnak alapos indokot találni az elbocsátására, vagy alkudozzon (akkor írja alá a közös megegyezést, ha megemelik a 3 hónapot), vagy megteheti, hogy nem írja alá, átveszi a felmondást, és megtámadja munkaügyi bíróság előtt. Amikor Ön elé teszik a közös megegyezést, kérjen nyugodtan időt az átgondolásra, arra, hogy megmutathassa pl: egy munkajogban járatos személynek, ügyvédnek, stb. (engem is nyugodtan felkereshet). Üdvözlettel: dr. Hajdu – Dudás Mária

gyed összege

Kedves Ildikó, a gyed a naptári napi átlagkereset 70 %-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. Kiszámítására a táppénz szabályok irányadók. A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Leírom a szabályt részletesen, Önre az utolsó pont vonatkozik. - Ha a biztosított ezen időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. - Ha a biztosított a fenti időszakban táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét – az utolsó pont kivételével – a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem. - Ha a biztosítottnak azért nem volt figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az az előző pontban megállapított összegnél kedvezőbb. Üdvözlettel: dr. Hajdu – Dudás Mária

fizetés nélküli szabadság melletti munkavégzés másik munkáltatónál

Kedves Ildikó, technikai okok miatt lemaradt a válaszom vége: a válasz eleje arról a helyzetről szólt, amikor igényli a gyedet. Amennyiben azonban nem igényli a gyedet, nyugodtan megteheti, hogy a budapesti munkahelyén fizetés nélküli szabadságon marad (külön kérelem nélkül), míg Debrecenben dolgozik egy másik munkáltatónál. Üdvözlettel: Dr. Hajdu - Dudás Mária

Gyed melletti munkavégzés

Kedves Judit, megértem az álláspontját, valóban nem könnyű. Ha megszakítja a fizetés nélküli szabadságát, kikerül a felmondási tilalom alól, ha nem megy vissza, az is probléma lehet a későbbiekben. Viszont azt is tudja, hogy a gyed folyósítása alatt semmilyen keresőtevékenységet nem végezhet, éppen azért, mert ez a keresetét hivatott pótolni. Az Ebtv. (1997. évi LXXXIII. törvény) 42/C. § szerint nem jár a gyermekgondozási díj, ha a) a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja; b) a jogosult – munkavégzés nélkül – megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj; c) a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban – ide nem értve az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást – részesül [1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. i) pont]. A fenti definícióban a lényeg a díjazási elem, díjazás ellenében megbízási szerződéssel nem dolgozhat, számlát nem állíthat ki. Az egyesületre vonatkozó kérdés már a társasági jog körébe tartozik, legjobb tudomásom szerint nem számlázhat (ilyenkor szokott Bt-t alapítani az egyesület). Sajnos nem tudok segíteni, ez már kívül esik a munkajog berkein, javaslom, társasági vagy adójoggal foglalkozó kollégát keressen meg. Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

szabadság, határozott idejű jogviszony

Kedves Edit, a munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani, azaz mindenképpen jogosult lesz szabadságmegváltásra 2013.01.05. napján. Ez alapján nem érdemes aláírnia a közös megegyezést, legalább tovább áll jogviszonyban. Gyedre jogosult a) a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, b) a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli. Azaz az a lényeg, hogy úgy menjen gyedre, hogy van biztosítási jogviszonya (azaz munkaviszonyban áll, vagy az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) bekezdés valamelyik feltételének megfelel) vagy megfelel a b) pontban foglaltaknak, ezzel nem lesz probléma. Ha közben megszűnik a jogviszonya, az a jogosultságot nem érinti. Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

Várandósság bejelentése

Kedves Mónika, rögtön a terhességről való tudomásszerzést követően kellene tájékoztatni a munkáltatót: ezzel felmondási tilalom alá kerül. A munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig – munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján – a munkakörében nem foglalkoztatható (a munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet). Ha pedig az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges, a munkavégzés alól fel kell menteni (a felmentés idejére alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el). Először a tgyást – szüléséi szabadság tartamára - kell majd igényelnie, ennek feltétele, hogy a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy b) a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. A tgyás a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár mértéke: a napi átlagkereset 70%-a. A tgyás legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár (kivéve az Mt.-nek a koraszülött gyermekek esetében a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor). A szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltatónak úgy kell kiadnia, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. Ennek leteltét követően igényelheti a gyedet, melyre jogosult a) a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, b) a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli. A gyed a naptári napi átlagkereset 70 %-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka A gyesre alanyi jogon jogosult a gyermek 3 éves koráig. Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

végkielégítés

Kedves Edit, az új Mt. szerint a végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének időpontjában álljon fenn – az Ön esetében – 5 évig. Sajnos július 1. napja előtt valóban a jogviszony megszűnésének napja volt az irányadó („a munkáltatónál meghatározott időtartam), azután bekerült ez a kis kiegészítés a törvénybe… Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

gyeden az apuka

Kedves Andi, gyedre jogosult a biztosított apa, ha a gyermekgondozási díj igénylését megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt. Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek (biztosított és megvan a 365 nap) mindenképpen jár. Nem tudom pontosan, mire gondolt amikor azt írta, hogy „külcégesként munkakölcsönző által” dolgozik, ha ez a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás, az rendben van. Ha félreértettem, azt, hogy ki minősül biztosítottnak, az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § tartalmazza, itt utána tud nézni. A gyed a naptári napi átlagkereset 70 %-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. Kiszámítására a táppénz szabályok irányadók: a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

veszélyeztetett terhesség munka nélkül

Kedves Zsuzsanna, Az ide vonatkozó jogszabály szerint veszélyeztetett az a terhes nő, aki jelenleg nem beteg, munkakörét el tudja látni, de valamely, törvényben meghatározott ok miatt fokozott gondozásra szorul. Azaz, feltétele a munkahely, a biztosítási jogviszony fennállása. Sajnos én úgy látom, hogy nem jogosult táppénzre. Javaslom, hogy kérdezze meg, mi alapján gondolja ezt a Védőnő (hátha tud valamit, amit mi nem :-D). Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

Szabadság díjazása

Kedves Anett, a szabadság idejére távolléti díjat kell fizetni, a távolléti díj számítására vonatkozó szabály alapján a távollét időszakában érvényes személyi alapbért kell figyelembe venni, a fizetés nélküli szabadság megszakítását vagy lejártát követően kiadott szabadság idejére. A tájékoztatás sajnos helyes. A 6 órára járó díjazás csak azzal lenne kikerülhető, ha a munkaszerződés módosítására a szabadság kiadását követően kerülne sor: azaz gyed után kiveszi a felgyűlt szabadságot ( 8 órára járó bér alapján, esetleges kompenzációval növelten), ezalatt gyesre nem jogosult, majd sor kerülne a szerződésmódosításra. A másik lehetőség – és úgy tűnik, Ön erről írt -, a gyedet követően történik a szerződésmódosítás, ebben az esetben jár a gyes is, azonban a szabadság a részmunkaidő alapján kerül elszámolásra. Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

Fizetés nélküli szabadság

Kedves Zsuzsu, bármikor megszakíthatja a fizetés nélküli szabadságát, azaz 2013.03.22. napján is. A visszatérést követően a munkáltatót azonban tájékoztatnia kell arról, hogy várandós, hiszen így fog csak felmondási tilalom alatt állni. Ezt követőem, ha az orvos kiírja veszélyeztetett terhesként, elmehet táppénzre (ez valóban több lenne, mint a gyes). A gyes iránti kérelmet - írásban - személyesen vagy postai úton lehet benyújtani a Magyar Államkincstárnak a kérelmező, illetve a jogosult lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes területi szervénél, illetve, ha az igénylő munkahelyén működik ilyen, akkor a családtámogatási kifizetőhelyen. A kérelem elektronikus űrlapon is benyújtható Ügyfélkapun keresztül. A kérelem a Kormányablaknál személyesen is benyújtható. Üdvözlettel: dr. Hajdu - Dudás Mária

Munkavégzés - gyes

Kedves Erika, a gyesben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját – kereső tevékenységet a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat, b) a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. Azaz a fenti korlátozással megteheti. Üdvözlettel: dr. Hajdu - Dudás Mária

Terhesség- védelmet jelent?

Kedves Kicsike, jó hírem van: a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság tartama alatt, azaz felmondási védelem alatt áll. Ennek elengedhetetlen feltétele azonban, hogy a munkavállaló tájékoztassa a munkáltatót a terhességéről. Ha ennek ellenére mégis megszüntetnék a jogviszonyát, munkaügyi bírósághoz fordulhat (itt követelheti az okozott kár megtérítését, továbbá elmaradt jövedelemként max. 12 havi távolléti díjat). Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

távmunka gyes mellett

Kedves Anita, Az Ebtv. (1997. évi LXXXIII. törvény) 42/C. § szerint nem jár a gyermekgondozási díj, ha a) a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja; b) a jogosult – munkavégzés nélkül – megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj; c) a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban – ide nem értve az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást – részesül [1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. i) pont]. Azaz semmilyen keresőtevékenységet nem végezhet a gyed folyósítása alatt. Azonban a gyesben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját – kereső tevékenységet a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat, b) a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. Azaz megteheti, hogy napi 8 órában az otthonában végzi a munkáját, de csak a gyes folyósítása mellett. Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

Gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság

Kedves Kinga, az 1992. évi XXII. törvény december 31. napjáig hatályban lévő 130. § (2) bekezdés c) pontja szerint a munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság: a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára. A 211.§ (5) bekezdés alapján a 130. § (2) bekezdés c) pontja szerint a szabadságra jogosító idő szabályait a Módtv. hatálybalépését követően kezdődött fizetés nélküli szabadság esetében kell alkalmazni. A módosító törvény hatálybalépése 2011. augusztus 1. , csak az ezt követően kezdődő fizetés nélküli szabadság esetén kell alkalmazni a 6 hónapos szabályt, azaz Ön gondolja helyesen. Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

Visszatérés fizetés nélküli szabadságról

Kedves Edit, a hatályos szabályok szerint, ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságát meg kívánja szakítani, a megszakítási szándékát előzetesen – lehetőleg írásban, így marad nyoma - közölnie kell a munkáltatóval. A munkáltató, ha a munkavállaló a fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított a) hat hónap letelte előtt kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb harminc nap, b) hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb hatvan nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni. Ezt követően a munkáltató köteles Önt foglalkoztatni (ez nem kívánság kérdése, ha nem teszi meg, akkor is jogosult lesz munkabérre, ha nem fizeti ki, bírósághoz fordulhat), kivéve, ha nincs a képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő betöltetlen munkakör. Ebben az esetben írásba foglalt, indokolással ellátott felmondást fog kapni, amellyel, ha nem ért egyet, munkaügyi bírósághoz fordulhat. Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

Gyed mellett vállalhatok-e a munkát?

Kedves Kérdező, Az Ebtv. (1997. évi LXXXIII. törvény) 42/C. § szerint nem jár a gyermekgondozási díj, ha a) a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja; b) a jogosult – munkavégzés nélkül – megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj; c) a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban – ide nem értve az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást – részesül [1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. i) pont]. Azaz semmilyen keresőtevékenységet nem végezhet a gyed folyósítása alatt. Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

Gyes melletti munka

Kedves Elivke, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt felmondási tilalom alatt áll. (Korrekt eljárás, hogy az egyik munkahelyen fizetés nélküli szabadságot engedélyeznek azzal, hogy közben tudják, hogy máshol dolgozik). Abban az esetben teheti meg a munkáltató az újabb és újabb határozott idejű alkalmazást, ha azt valamiféle jogos érdek indokolja, ennek hiányában a foglalkoztatása jogellenes, igényét munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti. A gyesben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját – kereső tevékenységet a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat, b) a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. Azt írta, hogy napi 8 órában dolgozik, ezek szerint a munkát otthonában folytatja. A leglényegesebb tudnivalók: A tgyás feltétele, hogy a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított legyen, és a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy b) a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. Gyedre jogosult a) a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, b) a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli. Helyesen írta, gyesre alanyi jogon jogosult a szülő a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig. Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

Egyenlő bánásmód követelménye, fizetés nélküli szabadság

Kedves Erika, amikor kiderült, hogy babát vár, felmondott a munkáltató? Ha ez a tényleges indok, akkor ezt akár próbaidő alatt tette, akár nem (érdekelne az indoka), az egyenlő bánásmód követelményét megsértette, és ennek súlyos következményei lehetnek munkaügyi bíróság (anyagi) és az EBH előtt. Továbbá ugyanaz a vállalkozó foglalkoztatta két alkalommal is határozott időre? Érdekelne az ezt indokoló jogos érdek. A tudnivalók: Tgyás annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül. Gyedre jogosult a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt. A 42/B. § (2) bekezdés szerint abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző 2 éven belül jogosult volt gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem lehet rövidebb a korábbi gyermekgondozási díj időtartamánál, és ezen gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem hosszabbodik meg a korábbi terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével. A gyes alanyi jogon jár, nem szükséges hozzá biztosítással járó jogviszony. A gyesben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját – kereső tevékenységet a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat, b) a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. Az álláskeresési támogatásban részesülő, illetve a 4 órában foglalkoztatott személy is biztosítottnak minősül. Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

Szabadság kiadása

Kedves Ági, ha jól értem, két cégnél áll(t) munkaviszonyban (ha nem is a lenti formában, a válaszon nem változtat). 1. a vidéki telephelyen, ami megszűnt (így Önt végkielégítés, felmondási idő és szabadságmegváltás illette meg), 2. a szegedi boltban, és innen ment fizetés nélküli szabadságra. A szabadságot nem lehet pakolni munkáltatók között, ott illeti meg akár természetben, akár pénzbeli megváltásként, ahonnan szabadságra ment. Ha jól értelmeztem a kérdését, igényét érdemes munkaügyi bíróság előtt érvényesíteni. Javaslom, keressen fel személyesen. Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

Foglalkoztatási kötelezettség

Kedves Anita, köteles Önt "visszavenni" a munkáltató. Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságát meg kívánja szakítani, a megszakítási szándékát előzetesen közölnie kell a munkáltatóval. A munkáltató, ha a munkavállaló a fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított a) hat hónap letelte előtt kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb harminc nap, b) hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb hatvan nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni. Azaz az első lépés, hogy jelzi a munkáltató felé a visszatérési szándékát, ez megtörtént. Ezt követően a munkáltató köteles Önt foglalkoztatni (ez nem kívánság kérdése, ha nem teszi meg, akkor is jogosult lesz munkabérre), kivéve, ha nincs a képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő betöltetlen munkakör. Ebben az esetben írásba foglalt, indokolással ellátott felmondást fog kapni, amellyel, ha nem ért egyet, munkaügyi bírósághoz fordulhat. Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

Gyed melletti munkavégzés tilalma

Kedves Liara, Az Ebtv. 42/C. § szerint nem jár a gyermekgondozási díj, ha a) a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja; b) a jogosult – munkavégzés nélkül – megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj; c) a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban – ide nem értve az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást – részesül [1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. i) pont]. Azaz semmilyen keresőtevékenységet nem végezhet a gyed folyósítása alatt. Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

Közalkalmazott szabadsága

Kedves Diti, a legfontosabb tudnivalók az alábbiak: A közalkalmazottat a) az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi 20 munkanap, b) az ,,E', ,,F', ,,G', ,,H', ,,I', ,,J' fizetési osztályban évi 21 munkanap alapszabadság illeti meg. A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg. A bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Ezek (mind az alap- és a pót) szabadságok kötelezően kiadandók. Helyesen tudja, hogy a fizetés nélküli szabadság idejére a régi szabályok irányadók az Ön esetében (a teljes időszakra jogosult szabadságra, nem csak az első hat hónapra). A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő munkanap pótszabadság jár. Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

Gyed mellett járhat a baba bölcsődébe?

Kedves Katalin, mivel a gyed a baba otthoni ellátásához nyújt segítséget, folyósítása alatt sajnos nincs lehetőség a gyermek bölcsődei elhelyezésére, gyesre lesz jogosult a továbbiakban. A járulékokra vonatkozó kérdésére sajnos nem tudok válaszolni, javaslom, adó- vagy tb szakértőtől érdeklődjön. Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

A munkáltató kötelezettségei a fizetés nélküli szabadság megszakítását követően

Kedves Andrea, Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságát meg kívánja szakítani, a megszakítási szándékát előzetesen közölnie kell a munkáltatóval. A munkáltató, ha a munkavállaló a fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított a) hat hónap letelte előtt kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb harminc nap, b) hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb hatvan nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni. A kapcsolatfelvétel részleteire az Mt. nem tartalmaz egyéb szabályt, annak során a felek kötelesek együttműködni, jóhiszeműen, tisztességesen eljárni, az ésszerűség követelménye mellett. Azaz a munkáltató köteles Önt foglalkoztatni, kivéve, ha nincs a képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő betöltetlen munkakör. Ebben az esetben írásba foglalt, indokolással ellátott felmondást fog kapni, amellyel, ha nem ért egyet, munkaügyi bírósághoz fordulhat (itt követelheti az okozott kár megtérítését, továbbá elmaradt jövedelemként max. 12 havi távolléti díjat). Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

Gyed, gyes, felmondás

Kedves Zsuzsu0306, ha a szülő egyidejűleg gyermekgondozási segélyre/gyermeknevelési támogatásra és táppénzre/gyedre/terhességi-gyermekágyi segélyre/baleseti táppénzre is jogosult lenne, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe. Ha fennáll a munkaviszonya az anyukának (és ez jelen esetben így van, tehát nem kell dolgoznia, elegendő, ha fizetés nélküli szabadságon van), akkor jár a gyed az újabb baba után is, de legfeljebb annyi időre, amennyi biztosítási ideje az előző szülést megelőzően volt. Amikor megszületik a baba (második gyermek), és az első után éppen gyedet vagy gyest kap, azt le kell mondania (csak az egyik ellátást veheti igénybe), ha tgyást szeretne (ez javasolt, összege ugyanis kb. 10%.kal magasabb, mint a gyedé, technikailag egyik nap lemondja a gyedet, másnaptól tgyást igényel). Ezt követően kapja a pici után a gyedet, mely „folyósításának időtartama nem lehet rövidebb a korábbi gyermekgondozási díj időtartamánál.” Ez azt jelenti, hogy ha a nagyobbik gyermekkel annak 2 éves koráig kapott gyedet, a kisebb után is jogosult lehet 2 éves korig, illetve ha a nagyobbikkal például 300 napra jogosult gyedre, mert ennyi biztosítási ideje volt az első szülést megelőző 2 éven belül, akkor ezen gyermek 2 éves koráig fennmaradó gyeses napok és a kisebbik gyermek után kezdődő tgyás napjai nem növelik a gyedre jogosult napok számát, az továbbra is 300 nap lesz. Tehát az lesz a helyzet, hogy az újszülött baba után kapja a tgyást (majd a gyedet, végül a gyest - ezeket megkapja, ha teljesül a biztosítási jogviszonyra vonatkozó feltétel), ezzel egyidejűleg az első gyermek után a családi pótlékot. Ha megszakítja a fizetés nélküli szabadságát, már nem áll felmondási tilalom alatt, így ha a munkáltató nem tud a képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő betöltetlen munkakört biztosítani, megszüntetheti a jogviszonyát felmondással. Amennyiben az indokolással ne ért egyet, munkaügyi bírósághoz fordulhat. Ha megszüntetésre kerülne a jogviszonya, az alábbiakat érdemes tudnia: Tgyás annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül. Gyedre jogosult a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt. A 42/B. § (2) bekezdés szerint abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző 2 éven belül jogosult volt gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem lehet rövidebb a korábbi gyermekgondozási díj időtartamánál, és ezen gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem hosszabbodik meg a korábbi terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével. A gyes alanyi jogon jár, nem szükséges hozzá biztosítással járó jogviszony. Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

Felszámolás - járandóságok

Kedves Réka, a cég fizetésképtelensége esetén a felszámoló köteles lesz felmondással megszüntetni a jogviszonyát. Ilyen esetben a járandóságai (szabadságmegváltás, továbbá a jogviszony létesítésétől kezdve a megszűnés napjáig terjedő időre járó felmondási idő, végkielégítés, beleszámítva a fizetés nélküli szabadság tartamát is) a Bérgarancia Alapból kerülnek kifizetésre (jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év – Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszöröséig). Igénye minden más hitelezői követelést megelőz. Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

Felmondás gyes után

Kedves Gaby, sajnos az Mt.-beli szabályok többsége a gyermek 3. életévének betöltéséig részesíti különleges bánásmódban a munkavállalót, így ebben a körben nem nagyon van lehetősége jogszabályi alapon kérni pl. az éjszakai műszak mellőzését. Kérheti a részmunkaidőben történő foglalkoztatást, ehhez azonban a munkáltató nem köteles hozzájárulni. Útiköltség térítésként 9,- Ft/km-re jogosult. A munkáltató köteles Önt foglalkoztatni, kivéve, ha nincs a képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő betöltetlen munkakör. Ebben az esetben írásba foglalt, indokolással ellátott felmondást fog kapni, amellyel, ha nem ért egyet, munkaügyi bírósághoz fordulhat (itt követelheti az okozott kár megtérítését, továbbá elmaradt jövedelemként max. 12 havi távolléti díjat). A felmondással egyidejűleg jogosult lesz felmondási időre járó távolléti díjra (55 nap) és végkielégítésre (3 hónap). Amikor a munkáltató ki akar bújni a felmondási járandóságok kifizetése alól, gyakran kezdeményezi a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését. Amennyiben ehhez hozzájárul a munkavállaló, jogorvoslatra csak szűk körben lesz lehetősége (tévedés, fenyegetés, megtévesztés jogcímén). Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

biztosítotti státusz

Kedves Dina, az biztos, hogy az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) bekezdés d) pontja szerint az álláskeresési támogatásban részesülő személy biztosítottnak minősül. Sajnos nem vagyok tb szakértő, de az is aggaszt, hogy az OEP-nél sem tudják a helyes választ. A talpraesettségéhez, az „utánajárásokhoz” gratulálok! Üdvözlettel: dr. Hajdu–Dudás Mária

Felszámolás alatt a munkáltató

Kedves Réka, a következő lépés az lesz, hogy felmondással megszüntetik a jogviszonyát (erre köteles a munkáltató, ha nem teszi meg, és Ön jelezte visszatérési szándékát, állásidőt kell fizetnie az Ön részére), és jogosult lesz a szabadságmegváltáson felül felmondási időre járó távolléti díjra és végkielégítésre. Mivel a cég fizetésképtelen, a járandóságai a Bérgarancia Alapból kerülnek kifizetésre (jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év – Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszöröséig) erről a felszámoló köteles gondoskodni. Ha Ön szünteti meg a jogviszonyát felmondással, végkielégítésre nem lesz jogosult, a felmondási ideje 30 nap lesz. Elmehet dolgozni más munkahelyre (nem baj, ha a cég nem szűnt meg), ennek feltétele az előző munkahely által kiállított valamennyi igazolás, ezeket automatikusan meg kellene kapnia. A felszámoló ellen panasszal élhet a bíróságnál. Üdvözlettel: dr. Hajdu - Dudás Mária

Felmondási járandóságok

Kedves Betty, amikor jelzi a munkáltató felé a visszatérési szándékát, köteles lesz Önt foglalkoztatni, kivéve, ha nincs a képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő betöltetlen munkakör. Ebben az esetben írásba foglalt, indokolással ellátott felmondást fog kapni, amellyel, ha nem ért egyet, munkaügyi bírósághoz fordulhat (itt követelheti az okozott kár megtérítését, továbbá elmaradt jövedelemként max. 12 havi távolléti díjat). A felmondással egyidejűleg jogosult lesz felmondási időre járó távolléti díjra és végkielégítésre. Amikor a munkáltató ki akar bújni a felmondási járandóságok kifizetése alól, gyakran kezdeményezi a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését. Amennyiben ehhez hozzájárul a munkavállaló, jogorvoslatra csak szűk körben lesz lehetősége (tévedés, fenyegetés, megtévesztés jogcímén). Javaslom, ha aktuális lesz, keressem meg személyesen! Üdvözlettel: dr. Hajdu - Dudás Mária

Több munkaviszony egyszerre