Főoldal > Szakértők > Szakértőnk Szegleti Gabriella Gyermekpszichológus, családterapeuta Szülők Lapja

Szakértőink

Szakértő kereső

Foglalkozás szerint: Név szerint:

vonal Szakértőnek jelentkezem

Szegleti Gabriella - Gyermekpszichológus, családterapeuta

vonal

szakértő fényképeA Debreceni Tudományegyetem Pszichológia szakán szereztem az alapdiplomámat, ezt követően a Semmelweis Egyetemen szakvizsgáztam, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végeztem Általános Neuropszichológusként. Már az egyetemi évek alatt eldöntöttem, hogy a gyermekekkel szeretnék dolgozni, mert hiszek abban, hogy ahhoz, hogy egészséges és sikeres felnőtté váljanak meghatározó a korai fejlődésük, életük.

Meglévő ismereteimet további módszerspecifikus képzések keretében bővítettem, így a Családterápiás Egyesületnél Családterapeuta képesítést szereztem, mely ismereteket munkám során több ízben kamatoztatni tudtam, hiszen a gyerekekkel való foglalkozást nem lehet függetleníteni a családdal való foglalkozástól.
Közel két évet az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Gyermekosztályán dolgoztam, ahol rengeteg tapasztalatot szereztem a sérült gyermekek fejlesztését illetően. Jelenleg a Református Egyház Bethesda Gyermekkórházában, valamint a Mackórendelőben dolgozom. Munkám nagy részét a betegek mellett az oktatás tölti ki, a leendő pszichológusok klinikai gyakorlatát végzem több nagy egyetemi képzésben, valamint szakértőként közreműködöm a Szülők Lapjánál.

Az alábbi problémákkal fordulhat hozzám:
tanulási nehézségek
organikus agyi betegségek (epilepszia, stroke, baleset stb.) viselkedészavarok
hiperaktivitás
alvászavar
szorongásos zavarok, hangulatbetegségek
szomatizációs problémák
krónikus fájdalom szindróma
étkezési zavarok
önértékelési problémák



Weboldal: http://www.szegletigabriella.hu

Kérdés küldése

Kérdések- Válaszok

Cikkeim

vonal
Gyermekkori maszturbáció - Mit tehet a szülő, ha az óvodás, kisiskolás gyermeke önkielégítést végez? Pszichológus válaszol
Gyermekkori maszturbáció - Mit tehet a szülő, ha az óvodás, kisiskolás gyermeke önkielégítést végez? Pszichológus válaszol
Mit tegyen a szülő, ha azt veszi észre, hogy óvodás-, kisiskoláskorú gyereke öningerlést végez? Természetes vagy kóros jelenség az óvodáskori masztrubáció? Mi a teendő, ha ez nagyon gyakran jelentkezik? Gyermekpszichológus válaszol.

Szerző: Szegleti Gabriella | 2017-03-20 00:00:00

tovább a cikkre
Figyelemzavaros hiperaktivitás gyermekkorban: Milyen jelek utalnak arra, hogy a gyerek ADHD-s? Hogyan segítheted szülőként? - Pszichológus válaszol
Figyelemzavaros hiperaktivitás gyermekkorban: Milyen jelek utalnak arra, hogy a gyerek ADHD-s? Hogyan segítheted szülőként? - Pszichológus válaszol
Az ADHD-ról, azaz figyelemzavarral járó hiperaktivitásról még mindig sokan úgy gondolják, hogy nevelési hiba. Tévedés! Ez egy betegség, sajátos agyi állapot, neurobiológiai zavar, amit kezelni kell. Mik az ADHD tünetei? Mi történik, ha nem kezelik időben? Pszichológus válaszol.

Szerző: Szegleti Gabriella | 2016-11-14 00:00:00

tovább a cikkre
Halasztott iskolakezdés: még egy évet járjon óvodába a gyerek vagy menjen mindenképpen iskolába? Melyik jobb neki? Pszichológus válaszol
Halasztott iskolakezdés: még egy évet járjon óvodába a gyerek vagy menjen mindenképpen iskolába? Melyik jobb neki? Pszichológus válaszol
Nyer vagy veszít a gyerek a halasztott iskolakezdéssel? Mikor dönt jól a szülő, ha hagyja a gyereket még egy évig az oviban, vagy beíratja iskolába? A túl korai és túl késői iskolakezdésről, a szülőkre nehezedő nem könnyű döntésről, az óvodai „unatkozásról” és az iskolai lemaradásról, illetve az ellentétes szakmai véleményekről pszichológus szakértőnk fejti ki véleményét.

Szerző: Szegleti Gabriella | 2016-10-19 00:00:00

tovább a cikkre
Apák a gyereknevelésben - Hogyan befolyásolja az apával töltött idő a gyerek intelligenciáját? Mi az, amit a gyerek az apától tanul meg?
Apák a gyereknevelésben - Hogyan befolyásolja az apával töltött idő a gyerek intelligenciáját? Mi az, amit a gyerek az apától tanul meg?
Az apáknak már a fogantatástól jelentős szerepük van a gyermeknevelésben, sőt az apákra legalább annyira szükség van, mint az anyákra! Szegleti Gabriella gyermekpszichológus a legérdekesebb hazai és nemzetközi apaszereppel kapcsolatos kutatásokat magyarázza.

Szerző: Szegleti Gabriella | 2016-02-03 00:00:00

tovább a cikkre
4 gyakori szülői mondat, ami lerombolja a gyerek önbizalmát - Ezt mondd helyettük!
4 gyakori szülői mondat, ami lerombolja a gyerek önbizalmát - Ezt mondd helyettük!
4 tipikus mondat, amely düh, csalódottság vagy tehetetlenség miatt hagyja el a legtöbb szülő száját. 4 mondat, amivel a szülő nem ártani akar, de mégis azt teszi. A kimondott szónak ereje van, csöppet sem mindegy hát, hogy miként fegyelmezi a szülő a gyermekét.

Szerző: Szegleti Gabriella | 2015-10-07 00:00:00

tovább a cikkre
A legnagyobb nevelési hiba, amit hiszti, vagy rosszalkodás esetén elkövetünk
"Észre sem vesszük, hogy elfelejtettük gyermekünket megdicsérni, megjutalmazni. De ők észreveszik! Semmi másra nem vágynak csak a figyelmünkre. A gyermeknevelésben a jutalmazásnak sokkal nagyobb ereje van, mint a büntetésnek." Az őszinte gyermeki gondolatokat feltáró versről gyermekpszichológus szakértőnket kérdeztük.

Szerző: Szegleti Gabriella | 2015-04-13 00:00:00

tovább a cikkre
Az 5 legsúlyosabb gyermeknevelési hiba, amit egyre több szülő elkövet
Az 5 legsúlyosabb gyermeknevelési hiba, amit egyre több szülő elkövet
Vajon jót tesz-e gyermekeinknek a ma oly divatos szabadelvű gyermeknevelés? Miért nem mernek a mai szülők szigorúak lenni? 5 hiba, amit a mai modern szülők elkövetnek. Külföldi és hazai szakember véleménye a modern kori gyermeknevelésről és azok buktatóiról.

Szerző: Szegleti Gabriella | 2015-02-19 00:00:00

tovább a cikkre
Így reagálnak a kisgyerekek az agresszív felnőttekre – videó mutatja be a babák őszinte reakcióját
Szemléletes videó mutatja be, hogy a másfél éves babák már képesek felismerni a felnőttek szándékait. A washigtoni egyetemen azt vizsgálták, hogy hogyan hat a babákra a felnőttek “hangosokodása”. Érdemes megnézni a baba által adott reakciót az agresszív viselkedésére…

Szerző: Szegleti Gabriella | 2015-01-07 00:00:00

tovább a cikkre
Tanuljon a gyerek nyáron?
Gyakran felmerül ez a kérdés, hogy jó-e, ha a gyereket a nyári szünetben is leültetjük a tankönyv mellé.

Szerző: Szegleti Gabriella | 2012-07-10 00:00:00

tovább a cikkre
Válás a gyermek sérülése nélkül
Manapság rémisztőek a statisztikák, a házasságok több mint fele megy tönkre, és ez azt eredményezi, hogy évente több ezer gyermek éli át a családja felbomlását. Minden válás minden érintett számára fájdalmas változás, de a legkiszolgáltatottabbak ebben a helyzetben a gyermekek. Ezért nagyon fontos a védeni őket, enyhíteni a veszteségeket.

Szerző: Szegleti Gabriella | 2011-09-14 00:00:00

tovább a cikkre
Hogyan jutalmazzuk és hogyan büntessük a gyermeket?
A gyermeknevelés során a következmények nagy szereppel bírnak a gyermek viselkedésének alakulásában. Pozitív következmény (dicséret, jutalom) esetén az adott viselkedés gyakorisága nő, a viselkedésminta rögzül, míg negatív következmény (figyelemmegvonás, jutalom megvonás, büntetés) esetén az adott magatartás megjelenési valószínűsége csökken.

Szerző: Szegleti Gabriella | 2010-12-22 00:00:00

tovább a cikkre
A gyermeknevelés alapszabályai - tippek a sikeres gyermekneveléshez
Ahhoz, hogy valaki következetes, és szeretetteljes apa, vagy anya lehessen, szükség van némi meggyőződésre, elszántságra és határozottságra a nevelés, fegyelmezés területén, ugyanakkor egy óriási adag kreativitásra is, hogy a legváltozatosabban ki tudja mutatni a szeretetét a gyermek felé.

Szerző: Szegleti Gabriella | 2010-05-07 00:00:00

tovább a cikkre

Itt küldhet kérdést Szegleti Gabriella szakértőnknek

Kérdést csak regisztrált, vagy bejelentkezett felhasználó küldhet.

Kérdések - Válaszok

vonal
Oldalak:

125. kérdés

vonal
flati17
1:09:59
2012-10-24
Kedves Doktornő! Most 10 hónapos a kisfiam és étkezési problémával fordulok önhöz. Amikor elkezdtük a hozzátáplálást odaültettük mellénk a családi asztalhoz az etetőszékbe, s így két hónapig rendben ment minden. Azután szinte egyik napról a másikra nem tudott nyugton maradni. Evés közben játszani akart, kimászni az etetőszékből, enni sem nagyon akart, s egyik mérésnél már fogyott is. Tudtam, hogy nem jó módszert választok, de így elsőre az volt a célom, hogy újból egyen. Rendszert és változatosságot vittem az étkezésekbe és ételekbe, s az etető szék helyett a bébikompba tettem, s a Duck tv közben etettem. Az étkezés problémája megoldódott fejlődik szépen tovább. Visszatettem az etetőszékbe, de továbbra sem marad benne meg, hiába rögzítem, addig fészkelődik, amíg kibújik a hámból, s már mászik is az etetőlapra. Ha nem kötöm be akkor is. Ölben is próbáltam etetni, ugyanaz. Most már a kompba is ezt csinálja, de közben éhes, elfogadja az ételt, csak elvárná, hogy ő játszon én meg menjek utána s közbe etessem. összességében 2-3 hónapos probléma, s nem tudom, hogy megoldódik magától vagy csak tetézem magunknak a bajt, ha rosszul csinálok valamit. Másik kérdésem , mi a véleménye a doktornőnek erről a tévécsatornáról, szabad-e egyáltalán és mennyit néznie egy ekkora gyereknek. Vannak kedvenc meséi, azokat nézi, a többire rá sem bagózik, csak félünk hogy a játék közbeni fejlődésére, koncentrációjára rosszul fog hatni. Ha egész nap nem kapcsolom be a tévét, még nehezebb vele, pörög ezerrel, s még így is mintha unatkozna közben. Ne köti le a játék hosszabb ideig, ( pedig sok van neki, az építőtől az igazi fedőkig, minél változatosabb és inger gazdagabb )mindig nálam köt ki, vagy egész nap üljek vele és játszunk vagy vegyem föl cipeljem és ő úgy játszik közben, ha leteszem pár perc és jön, rángatja a nadrágom és hümmög. Ha nézheti a meséit akkor egy fokkal jobb a helyzet, de biztos nem helyes. Attól is félek, hogy hiperaktív lesz. Nagyon várom a véleményét és köszönöm a segítségét!
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-10-26 13:55:30

hiperaktivitás

Kedves Anyuka! A leveléből az látszik, hogy itt semmiképpen sem étkezési problémáról van szó, hiszen egy jól fejlődő gyermek, akinél rendben elindul a hozzátáplálás, és megfelelően gyarapodik, annak nincs probléma az étkezéssel. Amit leírt a levelében sokkal inkább viselkedésprobléma, ami más helyzetekre is kiterjed, mind pl. a játéktevékenységre. Valóban sok olyan dolgot említ ami hipermotil tünet, az hogy nehezen ül meg semmi nem köti le hosszabb ideig, folyamatosan pörög, bár az alvásról nem írt az is érdekes lenne, hogy hogy alszik, milyen gyakran ébred fel, vagy mennyire nyugtalan. Említette hogy fél attól, hogy esetleg hiperaktív lesz a gyermeke, az tanácsolom, hogy ha ez félelemként jelentkezik Önben akkor érdemes felkeresni egy szakembert, akivel nyugodt körülmények közt át tudja beszélni a teljes anamnézist, valamint a szükséges beavatkozási lehetőségeket. Azt gondolom ettől Ön is megnyugodna és segítene abban hogy kompetensebbnek érezze magát a nehéz helyzetekben. Hiszen ez tényleg nagyon nehéz, hogy hol van az a határ ahol aggódhatok, és hol van az ahol pár dkg fogyás nem számít, viszont a szabályok betartása igen. Merthogy a mindennapi rutin, és kiszámíthatóság minden gyermeknek fontos, még azoknak is akik nehezen tudnak egy helyben megülni, fontos pl hogy az evés az evésről szóljon annak helye az etetőszék, viszont ha megette akkor kapjon jutalmat, hogy valami plusz motiváció legyen számára. Viszont ez a jutalom NE a baba TV legyen vagy bármelyik másik. Persze szereti nézi, úgy tűnik hogy érdekli de ez nem valós érdeklődés. Jönnek ingerek aminek feldolgozására egy 10 hónapos, fejlődésben lévő agy nincs készen! Ha szigorún az agy fejlődését a különböző funkciók fejlődését nézem, akkor azt kell mondanom hogy szigorúan büntetném aki ezeket kitalálta. Egy nagyon mozgékony gyermeknek a legjobb terápia a mozgás! Menjenek babatornára vagy valamilyen szenzomotoros tornára, ahol sok olyan gyakorlatot is tanulhatnak amit otthon is lehet alkalmazni. Emellett kellenek a szabályok meg jutalmak amihez fontos hogy megtanuljon alkalmazkodni egy gyermek. De ez szerintem mindig a szülőknek a legnehezebb, így érdemes beszélni egy szakemberrel! Szép napot Szegleti Gabriella ww.mackorendelo.hu

124. kérdés

vonal
kemenesiszi
3:26:58
2012-10-17
Kedves Szakértő Nő! Kérdésem a testvérféltékenyéghez kapcsolódik. Nagyobbik kislányunk 3 év és 8 hónapos, a kisebbik 8 hónapos. A nagyobbik óvodás ez év szeptemberétől, a kicsi természetesen itthon van. Szeretik egymást, de a féltékenységből adódó ütések és bántások számunkra kezelhetetlenek. Nem tudom, hogy várni kell-e csak, figyelni, óvni őket, és idővel elmúlik, vagy van-e valami taktika annak érdekében, hogy a nagy kislányban, aki amúgy tele van szeretettel, nagyon érzékeny, ne tomboljon a féltékenység. Értjük a miérteket, csak a tüneteket nem igazán tudjuk kezelni. Próbálkoztunk bűntetéssel, szép szóval, semmi nem használ, leginkább csak további agressziót vált ki a kislányból. Egyébként a kistestvér megszületése előtt végtelen szeretetet és figyelmet kapott, nagyon implulzív kislány, rengeteg energiával, most természetesen, mióta ketten vannak, nyilván csökkent a figyelmünk, vagy inkább úgy fogalmaznék, hogy osztódott, mert tudatosan figyelünk rá, hogy ne kerüljön héttérbe. Kérem, ha tud tanácsolni valamifajta praktikát, segítséget, nagyon hálásak lennénk, Szilvia
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-10-18 08:14:23

testvérféltékenység

Kedves Szilvia! Azt hiszem nem igazán van olyan testvérkapcsolat ahol ha kis időre is de ez ne jelenne meg. Amennyiben büntetik, vagy próbálják korlátozni a nagyobb testvért az valóban növeli az agressziót. Ezért azt szoktuk tanácsolni, hogy azokban a pillanatokban, amikor azt látják, hogy szeretettel gondoskodással fordul hozzá, vagy be lehet vonni segíteni körülötte (dobja ki a pelenkát tegye a szájába a cumit, agyja oda csörgőjét stb) akkor jutalmazzák! Eza legfontosabb, mert így azt tanulja meg hogy Önök észreveszik őt is dícsérik és még valami apróságot is kap (túró rudi, játszótér, plusz egy esti mese stb). Mert hosszú távon viselkedésváltozást csak jutalmazással lehet elérni hiszen a büntetés csak egy időre letilt egy viselkedést de hosszú távon további indulatokat szül, így még gyakrabban jelenik meg az. Persze ez nem azt jelenti ha fizikálisan olyan agreszió van amit nem hagyhatnak akkor le kell állítani, megfogni izolálni a másik gyermektől és persze kifejezni számára hogy ezt a viselkedést nem tűrik, nagyon szeretik őt is de senkit (és ez a lényeg, tehát nem csak a tesót) nem szabad bántani. Tehát sok sok jutalom dícséret, és feladatok amiért is lehet jutalmazi! Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

123. kérdés

vonal
baby0309
9:15:34
2012-10-17
Kedves Gabriella! Szeretnék tanácsot kérni kisebbik fiam szoptatással kapcsolatos és ezáltal az éjszakai felkelések miatti problémánkra,hogy mit hogyan tegyek,hogy javuljon a helyzet. Az a helyzet,hogy a kisebbik fiam 14 hónapos múlt,anyatejes baba még mindig. Kisebbnek sem volt igazán jó alvó,de most 1,5-2 hónapja az éjszakák már "idegölőek" számomra. Nappal már beéri 1-2 cicizéssel,viszont nagyon szépen elalszik ebéd után nélkülem,mesenézés közben. Este viszont ez egyenlőre nem megy neki,ami nem is volna baj,de ahogy elalszik kb 9 óra környékén onnantól kezdve kezdődik a rémes éjszaka....megébred óránként,félóránként akár és így megy végig az éjszakánk. Csak és kizárólag a cici közelségében nyugszik meg,van hogy csak épp szopizik párat és alszik is vissza...viszont mostanában sokszor van az,hogy cicizne rendesen,de tejcsi nem mindig jön(mivel egész éjjel rajtam van) és akkor felébred,nehezen alszik vissza,amíg meg nem indul a tejcsi. Aztán egy óra múlva megint fenn van ha érzi,hogy nincs a cici a szájába. Tudom,hogy fogzás is állhat a háttérben,meg szeparációs szorongás és sok minden más,de én úgy érzem,hogy ez szimplán megszokás sajnos nála,amiről le kell szoktassam,viszont nem tudom jól gondolom-e. Természetesen ha nem adom neki oda a cicit,akkor hatalmas ordítás van és mivel van egy nagyobbik fiam is és a párom is korán kel inkább úgy vagyok vele,hogy odaadom neki,csak csöndbe legyen:) Valószínű itt el is rontom a dolgokat. Nem tudom hogy mit kéne tennem,hagyjam sírni kicsit(mert a teát,vizet,cumit nem fogadja el éjjel) vagy ringassam amíg meg nem nyugszik és pár nap alatt hozzászokik és talán megtanulja,hogy éjjel nincs cici csak az esti elalvásnál??? Költözzek át vele a másik szobába erre a pár napra,amíg harcolni fog a ciciért? :) Egyszer már próbáltam egyik éjjel...botrányos sírás volt belőle,aztán nehezen elaludt az ölembe,de ahogy letettem negyed óra múlva fenn volt és sírt a ciciért(közben csináltam neki langyos kakaót,teát,de nem fogadta el) és ez így ment órákig,mígnem már hüppögésnél tartott és hát nem bírtam tovább,adtam neki cicit . Szóval nem tudom hogy kezdjek neki,esti cici után egyszerűen ne engedjek a 21-ből és pár nap alatt hozzászokik vagy másképpen próbálkozzak? Esetleg válasszam el teljesen,úgy könnyebben menne? A nagyobbik fiamat úgy szoktattam le másfél évesen,hogy 8 hónapos terhes voltam a picivel és mivel a nagyobb is sokszor kelt éjjel cicizni(de nem ennyire durván,mint a pici),így egyik nap elválasztottam teljesen,pár nap alatt megszokta és azóta végigalussza az éjszakát teljes mértékben. Bár vele könnyebb volt,mert ő szeretett cumizni,a pici viszont egyáltalán nem cumizik. Reménykednék,hogy a kicsivel is így lesz,de úgy érzem Ő kicsit keményebb eset :) Elnézést,hogy hosszúra sikeredett a levelem! Nagyon hálás vagyok a válaszért! Tímea
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-10-18 08:05:00

szoptatás

Kedves Timea! Ahogy olvastam a levelét végig arra gondoltam, hogy Ön tökéletesen tudja azt hogy ezek az éjszakai hisztik miről is szólnak és hogy mi lenne a megoldás, hogy megszünjön. Általában ezt látom, hogy édesanyák ösztönösen nagyon jó úton indulnak el, ahogy Ön is tette. Tudom az egész családra figyelnie kell, ne legyenek fáradtak másnap, de így Ön fog nagyon kimerülni (bár azt hiszem ez már meg is történt). Biztos vagyok benn, hogy őket is zavarja a hónapok óta fennálló nehézség így azt tanácsolom, hogy üljenek le és beszéljék át, hogy ebben a kis kellemetlenségben azzal tudnak segíteni Önnek ha tűrnek. Biztos vagyok abban hogy lesz őszi szünet és az apuka is felnőttként kibír egy-két álmatlanabb éjszakát. Azzal hogy mindig a gyermeke megkapja a cicit azzal azt tanulja meg hogy a sírással eléri a célját, és az önnyugtató mechanizmusok nem indulnuk el, mert ezt a cicitől várja. Tehát egy rossz szokást csak úgy lehet leépíteni (bármien nehéz is) ha nem kapja meg. Ez idegtépő hiszen tapasztalta Ön is milyen sokáig bírják az ordítást viszont pár nap alatt jelentősen csökken a mértéke. A lényeg hogy kapjon helyette valamit amivel megnyugtathatja magát. Kismaci, alvóspárna stb amihez oda lehet bújni rágcsálni lehet a végét stb. Ami még fontos, hogy ne mindig ugyan úgy reagálnon a sírására. Fokozatosan egyre kevésbé hogy megtanulna minél jobban és tovább sír anál kevésbé éri el a célját. Előszőr legyen ott altassa vegye ölbe, ringassa. Aztán csak legyen vele hajoljon fölé simogassa, dúdoljon neki, de ne vegye hosszan fel. És így tovább.. Hosszú és fárasztó "küzdelem" ez de célt ér. Kitartást Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

122. kérdés

vonal
gizmo25
2:07:44
2012-09-26
Tisztelt Gabriella! A kisfiam 3,5 éves. Sajnos az oviból ki kellett venni, mert nem szól, ha pisilnie és kakilnia kell. Otthon a bilibe szépen elintézi a dolgát. Bár néha a kaki bemegy a gatyába. Ha nem otthon vagyunk, akkor mindenhol a gatyóba megy a csomag. Most elraktam a bilit és próbálom a WC-re rászoktatni. Mondogatom neki, hogy szóljon. Miért van, hogy nem szól? Lelki vagy szervi baj lehet a háttérben? Köszönöm előre is a választ! Kati
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-09-28 10:02:26

Szobatisztaság

Kedves Kati! A szobatisztaságra való szoktatás minden gyermeknél egy kényes időszak. Sok minden állhat annak a hátterében, ha a gyermek nem szól, ez természetesen lehet a szorongás,vagy az, hogy valamiért ezt tévesen így tanulta meg. Fontos, hogy hogyan van kommunikálva az felé, hogy ha kezdetben otthon majd ha ott már minden gond nélkül megy akkor máshol is, ha szól akkor azért mi a jutalom. Hiszen az hogy szóljon egy elvárás, egy szabály, viszont ezt csak akkor teszi és tanulja meg egy gyermek, ha erre meg van tanítva. A viselkedése pedig jutalmazással formálható. Vezessenek be valamilyen jutalomrendszert, ha szól akkor pl kap egy matricát, amit esetleg később az oviban is lehet alkalmazni. Természetesen mindig fontos a szervi kivizsgálás is legalább a gyermekorvossal való konzultáció, bár kevésbé gondolom, hogy ilyen jellegű probléma állna a háttérben ha van olyan helyzet amikor érzi és képes szólni. De természetesen keressék fel a háziorvost, majd beszéljék meg a gyermekkel a jutalomrendszert. Amit még ajánlok egy segítő könyv: Bilikönyv, vagy a Kakikönyv, amiben képekkel illusztrálva megtanítja a gyermeket a bili használatára. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

121. kérdés

vonal
Berózs
4:36:36
2012-09-22
Tisztelt Gabriella! ...nem tudom bölcsödei beszoktatás témában tud-e segíteni... Szeptember elején megkezdtük a beszoktatást egy családi napközibe,mert úgy volt,hogy okt. közepén kezdek dolgozni...a munkahelyem közben ezt a kezdési időt kitolta január elejére. Mivel a beszoktatást már megkezdtük(és megszakítani már nem akartam),és szép lassú tempóban haladunk,így azt gondoltam,hogy még egy ideig csak délelőtt járna,mert ha itthon vagyok úgyis,akkor ne legyen egész nap nélkülem. A bent alvást pedig "csak" november közepe-végétől gondoltam. A gondozónő véleménye,hogyha most nem szoktatom be az alvásra is,akkor már később nem akar majd ott aludni. Én pedig úgy gondolom,hogyha már a reggelitől az ebéd végéig simán zajlik minden (megszokja környezetet),akkor már könnyebb lesz rávenni az alvásra ott. Tanácsát kérném,hogy a legkisebb törés a számára,hogyan veszi könnyebben??? Elég anyás,nagyon kötődünk egymáshoz,lelkesen készül reggelente bölcsibe,de nélkülem csak kint van egyelőre el,ha bemennek a csoportszobába,akkor üvöltve "hiányol"(véleményem szerint a benti környezetet még nem szokta meg/nem fedezte fel. Előre is köszönöm válaszát! Üdvözlettel:Rózsa
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-09-25 11:55:00

beszoktatás

Kedves Rózsa! Ahhoz, hogy egy gyermek le tudjon válni az anyáról, szükséges feltétel, hogy az anya is biztonsággal el tudja engedni a gyermekét. Azt érzem, hogy Ön még fél attól, hogy sírni fog, hogy nem lesz jól el a bölcsibe, vagy hogy sokat lesz Ön nélkül. Amíg nem érzi azt hogy jó helyen van, kortársak közt ami a fejlődését szolgálja, hiszen szükséges a gyermektársaság egy gyermeknek, vagy nem bízik abban, hogy a gondozók megfelelően fognak tudni reagálni, és értik a dolgukat, addig nem fogja tudni ezt a közvetíteni a gyermekének érzelmileg. A gyerekeknek nagyon jók az érzékelőik, és megérzik, ha az anya esetleg szorong, így ők sem tudnak megnyugodni. Ennyi idős gyermeknek nincs időérzéke, pár órán ilyen szempontból nem múlik semmi, viszont a szabályok meg szocializáció szempontjából fontos, ha mindenki ott alszik akkor ő is azt tanulja meg hogy ott alszik. A belső teret is szépen fel fogja fedezni és képes lesz olyan jól érezni magát mint kinn, biztassa erre! Önnek kell megnyugodnia hogy minden rendben lesz, és higgye el hogy tényleg rendben lesz! Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

120. kérdés

vonal
Gurbyné
3:49:11
2012-09-08
Tisztelt Doktornő! Egy 3 éves kisfiú és egy 5 hós kislány anyukája vagyok. Kisfiamon valószínűleg a testvérféltékenység jelei mutatkoznak, mert gyakran agresszív, üt, rúg, harap. ha valami nem úgy történik, ahogy szeretné, és nagyon dacos,nem fogad szót. Igyekszünk a lehető legtöbbet foglalkozni vele, türelmesen megbeszélni a dolgokat, de egyelőre úgy látom, semmi nem segít. Egyszerűen nem fogja fel, hogy következményei vannak a tetteinek. Óvodába megy októberben, és félek, hogy hogyan fog viselkedni társaival. Kérem segítsen, hogy hogyan tudnám ezt az agressziót kezelni, ill. milyen módon értessem meg vele, hogy mi a helyes viselkedés? Testvérével szerencsére szeretettel bánik, inkább más gyermekek, vagy felénk, szülők felé irányul a vadsága. Köszönettel: G. Lívia
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-09-09 12:48:00

testvérféltékenység?

Kedves Anyuka! 3 évesen pont abban a korban van a kisfia, mikor kezdődik a dacos időszak, hiszen a gyermek kezdi felfedezni hogy önálló személy saját akarattal, és próbálj a határai feszegetni és a saját eszközeivel (ami ennyi idősen elég szegényes) elérni amit akar. A leggyakoribb eszköz az hogy nem fogad szót, agresszív lesz, hisztizik, minden gyermek megtalálja amódját mi az amivel az "őrületbe" kergetheti a szülőt és tutira eléri a célját! Tehát gondolják át Önök szülők hogy reagálnak arra ha a gyermek így viselkedik? Mit tesznek? Kitartanak e mindig az elvárásaik mellett? Jutalmazzák e a gyermeket ha jól vislekedik segítve abban hogy hogy is kell neki viselkednie? Büntetik e az agressziót? Csak megbeszélni egy 3 éves gyermekkel az kevés, hiszen főleg a viselkedésből ért, tehát a jutalomból elsősorban! tehát legyenek elvárások ha azt betartja legyen jutalom érte, ha nem akkor nincs jutalom! Ő próbálkozni fog így nagyon kitartónak kell lenniük és következetesnek! Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

119. kérdés

vonal
Meldi
1:28:09
2012-09-06
Kedves Gabriella! 10, 8, 5 éves lány, fiú, lány, gyermekeim vannak. Egy közepesen nagy településen lakunk. Az idősebb lányom ujjszopó lett, miután minden testvérétől elvette a cumit, úgy gondoltam a 3. gyerekemnek nem lesz cumija és ezzel a cumis korszak lezárul. A pici rátalált az ujjára, az akkor 5 éves nagy utánozta. Jelenleg az a gondom, hogy a 10 éves lányom -ha nincs iskolában ahol látják - folyamatosan szopja az ujját. Biciklizés közben, alvás közben, két falat közben... 5 évesen voltunk vele Nev. Tan. adóban a gyakori rossz álmai miatt. Nekünk szülőknek nagy segítséget jelentett, mert rádöbbentünk, hogy túl szigorúan, sok elvárással neveltük, kevés türelemmel.Nem tudott megbírkózniazzal sem, hogy 1,5 éves koráig egy szobában élt velünk, utána költöztünk és neki egy új házban, új szobában egyedül kellett lennie, ráadásul rá 4 hónapra megszületett a testvére, aki velünk alhatott. Változtattunk sokmindenen, ami a lányunknak is segített. Most már ki tudja fejezni az érzéseit, sokat beszélgetünk, önálló, jól tanul, sokmindent csinál amihez van is kedve, de a cumizás -amivel egyébként saját maga is küzd-megmaradt.A kisebbik testvére is cumizik még, de ő csak akkor, ha fáradt vagy ha fogják egymás kezét (kezikeziznek). Ez a kezizés az 5 évesnél is egy automatizmust vált ki, azonnal becumizik. Hogyan lehet ezt a csecsemőkori reflexet leépíteni, ami mostanra már úgy bebetonozta magát, és teszi tönkre a fejlődő szájpadlást, fogakat? Köszönöm válaszát!
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-09-09 12:35:29

cumizás

Kedves Anyuka! Ez a viselkedés egy 10 éves gyermeknél egy rossz szokás, ami valami céllel alakult ki, és rögzült. Előszőr ezet a célt kéne megtalálni, hogy mikor is szopja az ujját a lánya, miben segít ez neki? Ha unatkozik, ha fél, ha izgul, mit érez utána, mi történik ha nem csinálja ha megpróbálja visszafogni pl az iskolában akkor erősödik e valamilyen rossz érzése? Mert először fontos lenne az kideríteni hogy ez egy tanult rossz viselkedés, mely rögzült, vagy esetleg már késztetéssé vált e. Ami fontos, hogy egy rögzült viselkedést nem lehet "elvenni" a gyermektől ha nem "adunk" helyette valamit! Egy eszközt amivel az esetleges szorongását csökkentheti, vagy másik adaptív viselkedésformát és csak ezt követően lehet leépíteni aza inadekvált cselekvést! Azt tanácsolnám, hogy ha már egyébként is van jó tapasztalatuk, akkor keressék fel ismét a Nev. Tant. hogy segytesen ennek a rossz szokásnak az eredetének, és céljának a megtalálásában és utána a kezelésben, amihez nagyon hatékony viselkedésterápiás módszerek vannak. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

118. kérdés

vonal
MMarcsi
8:52:57
2012-09-03
Kedves Gabriella! 2,5 éves kislányom van, az apukája 3 hónapja költözött el tőlünk. A válásunk oka az volt, hogy a volt párom csak a szórakozásnak élt, állandó bulik haverok, pia, elvitte otthonról az összes pénzt, amit csak tudott. Mindemellett velünk nem sokat foglalkozott, a kislányunkkal sem, néha megdögönyözte, de általában idegesítette, hogy nem tud tőlünk tévézni vagy aludni, vagy otthon sem volt. Most persze nagyon próbálja bizonygatni, ő milyen jó apa...a amaga módján. Hétvégén bő 1 hónapja volt utoljára a gyerekért, sok a buli,inkább hétköznap jön, elhozza a bölcsiből,vele marad 1,5-2 órát és megy. Egyébként nem csak minket hagyott el, a régi barátaival se nagyon tartja a kapcsolatot és most a saját szüleivel is úgy összeveszett, hogy nem hajlandó odamenni. Pedig szerintem nincs igaza és így most én viszem a kislányt a volt anyósomékhoz is, hogy ne szakadjon el a nagyszüleitől. Az a problémám, hogy egyrészt nagyon rendszertelenek a láthatások, másrészt az,hogy mikor néha elhozza a bölcsiből és utána a lakásunkra viszi a kicsit, ott várják,míg hazaérek. Utána viszont a kislányom naopkig kérdezi, hogy itthon van-e apa,mert mindig azt hiszi,hogy mégis visszajött. MA reggel pedig keserves sírással ébredt, hogy apa. mindig mondom neki,hogy apa sokat dolgozik,azt is mondogatom neki,hogy apa most máshol lakik, de majd jön hozzád nemsokára, de nem tudom magam sem,mikor jön legközelebb. Szívem szerint nem engedném neki, hogy feljöjjön a lakásba, mert szerintem ez nagyon megzavarja a gyereket, de mivel ő 30km-re költözött tőlünk, a szüleivel meg nem áll szóba, attól tartok, akkor végképp alig jönne. Nem akarom elszakítani a kicsit az apjától, de meg szeretném védeni az apja szeszélyeitől. Ön szerint melyik a kisebb rossz a kicsinek, ha ritkábban,de lehetőleg rendszeresen és olyankor kiadósan lehet együtt apjával, azaz szigorúan ragaszkodom a bíróság által jóváhagyott 2hetenkénti láthatáshoz vagy ha engedem hogy ilyen össze-vissza jöjjön hozzá hétköznap is, de akkor csak rövid időre? A másik probléma a kislányommal lehet,hogy szintén emiatt van: otthon vagy pl étteremben szépen okosan eszik egyedül, de ha a szüleimnél ebédelünk - akiknél egyébként sok időt tölt, ha sokáig dolgozom - állandóan hisztizik,mert csak az ölemben hajlandó enni, vagy amint leülünk az asztalhoz, sírni kezd, hogy álmos, de ha lefektetem, nem akar aludni,csak játszik,beszélget nevetgél. nem tudom,mi lehet a problémája. Attól félhet,hogy otthagyom? Bár soha nem hagytam ott búcsú nélkül sehol, mindig megbeszéltük mi fog történni, de nem tudom mire vélni ezt a viselkedést és nem egyszeri eset sajnos, már közel két hónapja ez megy:-( Ön mit gondol, mit lehet az oka? Válaszát előre is köszönöm!
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-09-09 12:25:09

láthatás

Kedves Anyuka! Bármennyire is tűnik kevésnek, és kicsit sem praktikusnak a bíróságok által megítált kéthetenkénti láthatás a szülőknek, nehéz ennél jobbat kiatalálni. Hiszen mi az ami fontos a gyermeknek: a kiszámíthatóság, hogy tudja mikor mennyi időre találkozhat a másik szülővel. Ez nem azt jelenti hogy nincsenek kivételek hiszen az élet nem mindig ennyire kiszámítható, de azt előre meg kell beszélni a gyermekkel, felkészíteni, hogy most apa hoz el a bölcsiből, mert anya dolgozik stb. Ha tudja a gyermek mire számíthat, és valóban az is történik, akkor nem fog félni! A bizonytaalnság a szorongását fokozza, hiszen ha soha nem tudja mikör láthatja az apát, mennyi időre akkor erre nem lehet készülne, Önnek sem teszem hozzá! Valamint egy ilyen kis gyermek nem érti azt, higy mit keres egyszer ott apa a lakásban egyszer meg nem !!!!? Az apával különváltak, akkor az apa is teremtse meg azt a helyet amikor és ahol a gyermekével lehet! Természetesen ez nem mindig egyszerű főleg ha messzebb lakik, de vannak játszóterek, játszóházak, olyan lehetőségek ahol együtt lehet a gyermekével. Ön hiába próbálkozik a kapcsolat fenntartásán a gyermek és az apa közt ez csak akkor fog működni ha ez neki is fontos. Természetes, hogy egy ilyen kisgyermeknek hiányzik az anyukája, és a saját kis eszközeivel próbálja elérni hogy a közelében legyen, vagy hogy vele foglalkozzon az anya. De ha egyébként szépen tud alkalmazkodni a szabályokhoz, pl hogy hogyan kell egyedül enni, akkor minden helyzetben ezt tudja, ahhoz Önnek kell határozottan ezt elvárnia. Más helyzetekben ha szépen eszik azt jutalmazza, és akkor minden helyzetben szeretné megkapni ezt a jutalmat a gyermek akkor azért tenni fog. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

117. kérdés

vonal
szilvi22
4:12:30
2012-08-30
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni. Kisfiam most tölti be a 9. életévét. Már több, mint egy éve, hogy időközönként észreveszem, hogy rágja a ruháinak a passzéját. A nyakán rágja ki a pólókat illetve a pulcsikat. Eleinte szép szóval próbáltam leszoktatni róla, később már morogtam is ezért nem is keveset. De mindig rájöttem, hogy felesleges, aztán megint jött a szép szó. Próbáltam megfejteni a dolog miértjét. Mivel elvált szülőként nevelem, gondoltam, hogy esetleg valamilyen szorongással küzd a válás miatt, vagy az iskolai izgalmak vannak rá ilyen hatással, mert a ceruzákat is megrágja. Arra rájöttem, hogy csak akkor csinálja ezt, ha nincs lekötve a keze valamilyen dologgal. Például amikor a tv előtt ül és mesét vagy filmet néz, vagy amikor a számítógép előtt ülve várja egy játék betöltését. Csak azért kérném a segítségét, hogy megerősítsen abban, hogy ez csak egy rossz szokás, vagy valami lelki eredetű dolog állhat mégis az egész mögött. Nem szeretek apró dolgokkal orvoshoz rohangálni, viszont semmisnek venni sem akarom. Nem tudom mitévő legyek. Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Sz. Szilvia
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-09-03 09:23:30

Szilvia

Kedves Szilvia! A leveléből azt gondolom, valóban egy rossz szokásról lehet szó. Bár a rossz szokások sem véletlenül alakulnak ki, azoknak a hátterében sok minden állhat, valóban szorongás, türelmetlenség, figyelemkoncentrációs nehézség. Ahhoz, hogy ezt biztosan lehessen látni részletesebb információk vagy vizsgálat lenne szükséges. A lényeg, hogy csak úgy lehet egy rossz szokást leépíteni, ha előtte felépítjük a megfelelőt, amit elvárunk, vagy ami "helyettesítheti" a leépíteni kívánt nem megfelelő viselkedést. Hiszen önmagában csak ezt a rossz szokást nem fogjuk tudni megszüntetni, mert valamiért szüksége van erre a gyermekének. Tehát nem vehetjük el tőle amíg nem adunk helyette valami mást. A cél, hogy esetleg kitaláljanak közösen egy olyan viselkedést amit helyette végezhetne pl lehet nagyon vicces "stresszlabdákat" kapni azt morzsolgassa, vagy szívószál végét rágcsálja stb. És ami a legfontosabb kezdjük el jutalmazni ha nem rágja a pólóját és mondjuk mást csinál helyette. Tehát mondja meg neki mi az Ön elvárt célja, hogy ha nem rágja pólóját és akár helyette más az Ön számára is elfogadható viselkedést csinál akkor ezt meg ezt a jutalmat kapja (matricák, pirospont stb amit beválthat valamire). Ha észreveszi hogy a pólót rágja akkor nincs büntetés mérgelődés stb max figyelmeztetheti, hogy figyeljen oda mert így nincs jutalom. Akkor amikor már felépült a megfelelő viselkedés a régi rossz szinte magától is megszűnik. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

116. kérdés

vonal
egerke2222
3:28:52
2012-08-29
Kedves Gabriella! 2 kisgyerekem van. 3 és 5 évesek (fiú, lány).Olyan sokszor elgondolkozom ,hogy türelmetlen, csapkodós, kiabálós gyerekeimből (mind a 2 ilyen sajnos) vajon én vagyok a rossz anya, hogy nem tudok sehogysem nyugodtabb, türelmesebb emberkéket faragni? Barátnőm lánya de még a fia is sokkal kevésbé impulzív mint az én gyerekeim. Nem kicsik már 3 és 5 évesek, korábban még a dackorszak számlájára írtam a dolgokat. Sokat olvastam a témáról hogy a kicsi gyerekben milyen feszültségek, ellentmondások feszülnek hogy sok mindent szeretne de nagy részére nem képes még emiatt olyan vad és akaratos és türelmetlen. De hát már annyira azért nem picik. Reggel egymást csépelve kelnek, aztán még viszonylag nyugis a délelőtt. Rajzolunk festünk gyurmázunk, vágunk tehát ilyesmik (mert délután teljes felfordulásba fordul minden ilyen tevékenység). Aztán kimegyünk mozogni. Ordítanak mert valaki ráült a motorjukra a biciklijükre, ordítanak ha jó kedvük van és akkor is ha rossz. Nem értem miért, nem süketek, nem hagyom figyelmen kívül őket. Csapkodnak és kiabálnak ha valami nem sikerül rögtön. Alaphangjuk a nyafogás. Aztán ismét egymást bántják. Bármilyen korlátba ütköztetem őket (mert hát határokat muszáj szabni) már kiabálással csapkodással reagálnak. Büntetés VAN! Szuperdada módra kislépcső kiállítás módszere, leülni elgondolkozni, majd bocsánatot kérni. Meg is teszik ezeket de semmit se ér úgy látom. Mit tegyek hogy olyan rendes aranyos nyugis gyerekek legyenek? Azt veszem észre hogy már nem szeretnek lassan velünk lenni a barátnőm és gyerekei és más is csak zavartan csóválja a fejét. Nem is csodálom. Hiszen ezt a stílust látják a gyerekei. Mit tegyek, egyszerűen egy kalap csődnek érzem magam. Nem verekszek és csak viszonylag ritkán emelem fel a hangom ha már nagyon nagy butaságot készülnek csinálni. Türelmetlen, lobbanékony hangoskodó típusú gyerekből lehet csendeset, visszafogottabbat nevelni? Ha igen hogyan? Ha nem, akkor törődjek bele hogy ők mindig ilyen szélsőségesen élik meg az érzelmeiket? Minden vágyam kiegyensúlyozott gyerekek nevelése volt, most pedig úgy néz ki ez egyáltalán nem sikerült:( Köszönöm a válaszát előre is! Anna
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-08-30 22:08:45

jó gyerekek

Kedves Anna! Szerencsére a gyerekek nem egyformák, és nem is tudjuk egyformára nevelni őket, hiszem egy adott temperamentummal születetnek, ami meghatározza az alap karakterüket. Egy pörgős mozgékony gyermek valószínüleg soha nem lesz egy nyugis, csendes visszahúzódó felnőttként sem. Erre a temperamentumra kell építeni, ezt elfogadva kijelölni a határokat. Még az ingerhatárokat is, merthát miért is nem lehetne felemelnie a hangját ha nem fogadnak szót? Akkor miből érzékelik azt hogy Ön mérges, hiszen fontos hogy averbális tartalom összhangban legyen a nonverbálissal. A büntetése nagyon jó, és hasznos lehet amíg tart, de ez csak leállít egy viselkedést mintaként nem szolgál arra, hogy mit is vár el tőle. Ez alapján a jutalmazásnak a nevelésben sokkal nagyobb a szerepe, hiszen a gyermek összeköti a kívánt viselkedéssel, és elkezdi a jutalom érdekében azt csinálni, betartani a szabályokat. Hiszen tudja hogy ha nem így tesz akkor nem kap jutalmat. Egy gyermeknek ez a legfontosabb, hogy a szeretett személy megjutalmazza, megdícsérje, hiszen a célja felhívnia a figyelmét a környezetének. Tehát a cél hogy legyenek nagyon egyértelmű szabályok és tudják ha azt betartják milyen jutalmat kapnak érte, ha nem akkor nem! Ha hisztiznek akkor nyugisarok, lépcső stb bocsánatkérés amit eddig is csináltak. (De ez maga nem büntetés, csak arra jó hogy lehiggadjona gyerek) A büntetés az hogy nem kapja meg a jutalmat!!! Nagyon következetesnek és kitartónak kell lennie, mert a gyerekek kezdetben lázadnak, hiszen változni kell, de ha kitartanak a szülők szépen lehet célt elérni! A lényeg hogy higgye el hogy a lehető legjobbat teszi a gyermekeinek, így jó szülő, anya, ne mások fejrázása alapján értékelje Önmagát, hiszen nem ők nevelik a gyermekeit. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

115. kérdés

vonal
Gabriella
6:11:31
2012-08-22
Kedves Gabriella, Kisfiam 3éves lesz októberben és minden éjjel felkel. Kb.10körül alszik el és 1/2 12körül felül az ágyában és zokog, félrebeszél, remeg. Én rossz álomnak vélem, hisz eléggé felpörög nappal. Általában rágja a körmét, a lábán is. Nem veszekszünk, nyugodt körülmények között harmóniában élünk a párommal és a kislányunkkal. A bölcsibe is szeret járni. Elég nehéz volt a születése, a mellkasán volt a küldökzsinór. Nem tudom miért viselkedik így éjszaka ha felébred, nem jó neki ssemmi, kb.10perc mire megvigasztalom. Arra is gondoltam, hogy fél. Talán Ön tud segíteni a probléma megtalálásában. Válaszát köszönöm: Gabriella
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-08-30 08:40:45

Rossz álom

Kedves Gabriella! Ebben a korban igen gyakoriak a különböző alvászavarok a gyermekeknél, nem tekinthetők feltétlenül problémának. Ami nagyon fontos, hogy különbséget kell tennünk a Rémálmok, és a Pavor-nak nevezett alvászavar közt. A Pavor nocturnust az különbözteti meg a sima ossz álmoktól, hogy általában éjfél körül de még éjfél előtt jelentkezik, hirtelen felriadással, nehezen megnyugtathatósággal jár, a gyermekek nem tudnak beszámolni álomképekről, nem emlékeznek a felriadásra, gyakran nehezen ébreszthető (félálomban van). Míg a rémálmoknál, van egy rossz álom amit gyakran elmesélnek, valamint főleg az éjfélt követő hajnali időszakban történik az ébredés. Ez egy alvászavar ami sok gyermeknél van, amennyiben gyakran jelentkezik, keressenek meg egy szakembert (pszichiátert, vagy neurológust) aki segít abban, hogy mi a teendő. Ha a felriadások rossz álmokhoz köthetők akkor a megnyugtatás, a biztonság megteremtése a cél, hiszen ennyi idős korban a félelmek, szorongások természetes velejárói az éjszakáknak, amit a szülő tud csökkenteni az elérhetőségével, valamint kis praktikákkal (lámpa, nyitott ajtó, biztonságos maci aki vigyáz rá az ágyban) Vannak nagyon hasznos szuggesztív mesék, amik segítenek (Gyógyító mesék, Édes álmok) Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

114. kérdés

vonal
H
2:45:03
2012-07-30
Kedves Gabriella! Már fordultam önhöz segítségért körömrágás ügyben, és a válaszáért nagyon hálás vagyok! Örülök, hogy megkérdeztem önt, így nem követtem el butaságot szülőként. Most egy másik dologban kérném a segítségét. Kb. 3 hete, amikor volt a nagy kánikula, kislányomnak székrekedése volt. Vettem a gyógyszertárban kúpot neki, aminek fél perc kevés volt, hogy felszívódjon, de legalább ingerelte a kislányom a székletürítésre. Eredményeképpen fájdalmasan "megszülte" a WC- n a kakit. Azóta csak állva hajlandó kakilni (bár 1x előfordult, hogy pisilés közben sikerült a WC-be, akkor nem is reagált semmit, csak ürített, és kész). A széklete normális, nem szorulásos. Mégis, lábujjhegyre emelkedve, pánikolva kakil, és csak állva, a földre. Ha már 2 napja nem sikerül ürítenie, akkor kúpot használunk, természetesen nem szívódik fel, mert gyorsan jönnek utána az ingerek. Múlt héten volt kis hasmenése, az sem ösztönözte a bili használatára. Állva végezte el a dolgát akkor is, hiába győzködtem, és próbáltam ráültetni a bilire. Többször elkíséri az apját, és engem is a wc- re, pár napja minden plüss állatát közösen megkakiltatjuk a bilibe. Ha az állatok megkérdezik, hogy hova kakilhatnak, ő mondja, hogy a bilibe. Fagyival is próbálom motiválni, de a fájdalmas székletürítés óta fél a kakilástól. Egyébként másfél hónapja nem használunk pelenkát, és egy hete már éjszakára sem kell pelenka. 2,5 éves lesz szeptember elején a kislányom. Kérdésem az, hogy mit tudnék tenni, hogy ez a székletürítéses problémánk megoldódjon? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm! Ildikó
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-07-31 13:20:52

kaki

Kedves Ildikó! Köszönöm a bizalmat, hogy ismét hozzám fordult. Sajnos gyakran tapasztalható (nem csak a gyerekeknél), hogy egy rossz élmény, vagy trauma után szoronganak attól a helyzettől, hiszen a fájdalmas előzmény gondolata, emléke jut eszébe róla. Viszont az elkerülő viselkedés, vagy valamilyen rossz viselkedés kialakítása ezt a szorongást csak ideig órái szünteti meg, de az alap félelem megmarad, valamint a rossz szokás is. Ő próbál kialakítani egy statégiát amivel azt gondolja hogy könnyebb, és elkerülni azt a helyzetet (c-re ülés) amihez a rossz emlék kötődik. Viszont csak úgy fogja megtanulni, hogy nem kell ettől félnie hiszen nem mindig következik be az amitől fél, ha ráül a wc-re és ezt megtapasztalja. Sajnos az a nehéz feladat hárul ilyenkor aszülőre hogy nem szabad támogatnia a gyermeknek ezt az elkerülő viselkedését és igenis rá kell ültetni a wc-re még ha ellenkezik is, persze nyugtatni ott lenni vele fontos! Hisztizni sírni fog hiszen fél ezért kell folyamatosan nyugtatni biztatni jutalmat adni (amit már el is kezdtek) . Fontos, hogy mindig kapjon jutalmat ha a wc-be végzi a dolgát ha csak pisil akkor is! Ültessék rá a bilire wc-re közben próbálják oldani a szorongását énekeljenek, gyurmát labdát stb adjon a kezébe amit nyomkodhat addig ez könnyít csökkenteni a szorongását. A cél, hogy ne erősítsék azt hogy elfogadják ez a viselkedést, mert ezzel csak fenntartják! Nagyon sokat játszák ezeket a wc-zős játékokat amit írt és van egy nagyon jó könyv az a címe hogy Kaki könyv amiben nagyon jó képi illusztráció van ami jó segítséget jelent a gyerekeknél. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

113. kérdés

vonal
süni01
7:21:26
2012-07-20
Tisztelt Pszichológus, Segítségét szeretném, kérni, hogy a lehető legjobban cselekedjünk. Egy 1 éves kisfiú édesanyja vagyok. A férjem kisfiunk 8 hónapos korában külföldre távozott munkavállalás kapcsán. Már ez -gondolom - nem tett/tesz jót a gyermeki léleknek, bár ennek most még különösebb jelei nincsenek. Minden nap "beszélgetnek" skype-on és 1 alkalommal találkoztak is 1 hétre - akkor Apa volt a világ közepe. Szeptemberben mi is elhagyjuk a jól megszokott családi fészkünket és a férjem után utazunk külföldre - ebben kérném a tanácsát, hogy a gyermekem a lehető legzökkenőmentesebben élje meg a nagy változást. Arra gondoltam, hogy amit lehet elviszek neki, - természetesen, a kedvenc maciját, játékokat a saját ágyneműjét. Miben tudjuk még segíteni? Úgy gondolom, hogy inkább legyen együtt a család egy idegen helyen, mint több hónap Édesapa nélkül - talán az még mélyebb nyomot hagyna a kis életében. Kérem tanácsát és véleményét, hogy egy ilyen idős gyermek mit érezhet meg a fent leírtakból és hogyan reagálhat rá, amire figyelni kell. Előre is köszönöm MST
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-07-24 10:32:31

utazás

Kedves Anyuka! Csak megerősíteni tudom abban amiket írt és gondol. Egy egy éves gyermeknek elsősorban biztonságra van szüksége amit most mindenekelőtt Ön biztosít számára és a családja. Fontosak a biztos pontok is pl kedvenc játék, ágynemű stb, de legfontosabb az, hogy a szülők és az anya tudjon érzelmi és fizikális támasza lenni. Ennyi idő után pedig Önnek is szüksége van arra hogy az apuka közelében legyen. Ha az anya jól van akkor jól lesz a gyermek is :) A gyermeke csak annyit fog érzékelni a változásból amennyit Ön közvetít felé, amennyiben Ön fél szorong a költözéstől akkor azt, ha várja és örül neki hogy együtt lesznek akkor pedig azt! Jó utazást! Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

112. kérdés

vonal
tundy
6:59:33
2012-07-19
Kedves Gabriella! Nem tudom, hogy jó helyre címzem-e kérdésem, mert lehet, hogy Velem van a gond. Nem bírok a kisfiammal, egyszerűen nem érti meg, hogy nem szabad dolgokat csinálni. Próbáltam már minden képen elmagyarázni, már komolyan azt gondolom, hogy valami baj van. Kezdek elkeseredni, hogy rosszul csinálok valamit, vagy egyszerűen nem tudom, hogy mit csináljak másképp. Pedig foglalkozom Vele, sétálunk, homokozunk, közösségbe járunk, mesét nézünk, kirakósozunk, rajzolgatni tanulunk, és még sok minden mást. Igaz, van hogy már türelmetlenebb vagyok, de csak mert kifogytam az ötletekből. Önnek esetleg van valami tanácsa, mit tegyek másképp, hogy megértse nem rosszat akarok, csak nem szertném ha baja esne?! Várom szíves válaszát, és további szép napot kívánok Önnek!
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-07-24 10:45:35

nem szabad

Kedves Anyuka! Sajnos nem írta hogy hány éves a kisfiú aki nem akar szót fogadni Önnek, így általánosságban tudok válaszolni. Egy gyermeknek ez a dolga, hogy próbálja a saját akaratát érvényre juttatni, ez segíti abban hogy felfedezze a világot, önállósodjon, leváljon a szülőről, mindig is ezt fogja csinálni bárhány éves lesz. Feszegetni fogja a határokat a szülőknek meg az a nehéz feladat jut hogy betartassák ezeket. Tudom hogy ez nem könnyű, fáradságos, embert próbáló feladat és érzem a kétségbeesését de nem lehetetlen! A cél hogy ne a bűntetésre koncentráljon, tehát ne arra amit nem szabad hanem arra hogy mit szabad és ha azt csinálja a gyermek akkor jutalmazza! Ha nem azt teszi akkor nincs jutalom, ez nagyobb bűntetés nekik mint ha tényleges büntetést kapnának hiszen az csak ideig óráig működik. Tehát megfelelő szabályok mit vár el tőle és azért milyen jutalom jár! Ezt beszélje meg vele is meg az apukával is hiszen fontos hogy egyet értsenek és következetesen ezt be is tartsák! Ezután hosszú fáradságos munkával lehet átírni a rosszul berögzött viselkedésformákat! A lényeg hogy csak nyugodtan ha fel tudja idegesíteni akkor ő "győzött" :) Amenniyben úgy érzi ezt nehéz egyedül végigvinnie keressen meg egy szakembert aki segíteni tudja, és igen gyermekpszichológust és nem azért mert bármi gond lenne, csak mert ezt nem is olyan könnyű egyedül. Szép napot Szegleti Gabriella ww.mackorendelo.hu

111. kérdés

vonal
gina66
3:24:09
2012-07-19
Kedves Gabriella, van egy 20 hónapos kislányom. Alapjában véve kiegyensúlyozott, szófogadó gyerek. Hetente egyszer a nagymamával (anyós) szokott lenni egész nap. Amikor este hazajön Laura, látszik rajta, hogy élvezte a napot és fel van dobva. Anyósom "örökmozgó" tipus, pörög reggeltől estig, és NAGYON elkényezteti Laurát, rögtön ugrik, ha kér valamit a gyerek. Amikor ott van nála a gyerek,már az esti fürdetésnél és másnap nem lehet vele birni: rögtön hisztizik, sir minden ok nélkül, türelmetlen, ütöget minket orditva. Az lenne a kérdésem, hogy elképzelhető, hogy nem tudja feldolgozni Anyósom pörgését? Illetve, hogy egy gyerek megtanulja idövel, hogy, amit nagyi megenged, azt otthon nem tehetem meg? Tudna tanácsot adni, mi lenne jó Laurának (és nekünk)? Köszönöm
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-07-24 10:51:54

nagyi

Kedves Gina! Egy nagymamánál mindig többet lehet és talán szabad is mint otthon ezt a gyerekek gyorsan megtanulják. De azért az fontos túlzottan jelentős eltérések ne legyenek, főleg ha ilyen gyakoriak az ottlétek mert akkor nehezen alkalmazkodik főleg egy ilyen kis gyermek. Tehát a nagyival fontos tisztázni hogy mik a szabályok otthon és hogy ehhez ő is kisebb kivétellel de próbálja tartani magát hiszen a szabályokat a szülők hozzá, a nagyszülők max ronthatnak rajt kicsit de csak addig amíg ez nem befolyásolja a mindennapokat. Beszéljenek a nagyival és a gyermeknél pedig nagyon határozottan tartsák az otthoni szabályokat mert ebből fogja megtanulni hogy abból nem engednek. Szép napot Szeleti Gabriella www.mackorendelo.hu

110. kérdés

vonal
Annamari
4:00:01
2012-07-17
Kedves Gabriella! Kisfiam augusztusban lesz 3 éves, szeptembertől oviba megy (egyébként pedig tavaly szeptembertől jár bölcsibe) . A szobatisztasággal kapcsolatban szeretnék kérdezni. A pisiléssel már jó ideje nincsen gondunk, úgy egy éve wc-be pisil. A nagydologgal voltak eddig problémáink, mert egyszerűen sehogy sem tudtam rávenni arra, hogy a wc-be vagy bilibe intézze a dolgát, mindig pelenkát kért hozzá. De most ez a dolog is megoldódni látszik, mert már kétszer sikerült neki a wc-be alakítani, úgyhogy most már semmiképpen sem adok neki pelenkát. Remélem továbbra is fog működni a dolog. Igazából most már csak az éjszakai bepisiléssel van gondunk. Tudom, ez is megoldódik idővel, de az lenne a kérdésem, hogy esetleg valahogy, valami módszerrel lehet-e ösztönözni arra, hogy éjjel se pisiljen be? Vagy erre tényleg meg kell érnie a gyereknek? Mert úgy emlékszem valahol azt olvastam, hogy egy bizonyos hormon felel azért, hogy a gyermek vissza tudja tartani a vizeletét...és ez mindenkinél máskor jön el. Attól félek, hogyha éjszakára kap pelenkát, akkor nappalra is kérni fog a kakiláshoz. Egyszer már kipróbáltuk pár hónapja, hogy két hétig nem adtam rá éjjelre pelenkát, volt hogy nem pisilt be, de a legtöbbször igen. Most pár napja megint nem adtam rá pelenkát, de eddig mindig bepisilt. Van egyébként egy 4 hónapos kisöccse nem tudom ez befolyásolhatja-e nála a dolgot. Bár nem úgy veszem észre, hogy őt zavarná. NAgyon jó a kapcsolatuk már. Segítségét előre is köszönöm! Üdvözlettel Mészáros Annamária
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-07-24 14:27:34

szobatisztaság

Kedves Annamária! Valóban az éjszakai szobatisztaság nehezebb ügy a gyermekeknél mint a nappali, ezért talán több figyelmet követel a szülőtől is. Vannak olyan praktikák amire oda lehet figyelni, pl, lefekvés előtt két órával már engedni sokat inni, főleg nem teát vagy olyan dolgot ami vízhajtó hatású. Elküldeni pisilni lefekvéskor, esetleg szokták javasolni, hogy hajnalban fel lehet ébreszteni hogy menjen el pisilni. A pelenka azért nem túl jó ötlet, mert abban "biztonságban" érzi magát a gyermek, tudja hogy nem történik semmi ha nem ébred fel. Fontos, hogy kell arra szocializálni hogy erre neki is figyelnie kell, hogy legyenek szárazak az éjszakák, de tudja hogy nem történik semmi ha mégis bepisil, tehát nem kap leszidást stb. Ki kell alakítani egy jutalmazási rendszert, ezt naptár módszernek hívjuk amiben minden reggel lehet rajzolni közösen a felhőcskét vagy a napocskát az alapján hogy száraz volt e az este vagy sem. Előszőr ki kell tűzni ha egy hét alatt a naptárban (egy oldalon) van 1db napocska azért jár valami jutalom amiben közösen kell megállapodni, hogy legyen miért küzdeni. Ha ez megy 1-2 hétig akkor utána két napocska kell egy másik jutalomért és így tovább, a fontos hogy tudja mi a cél, és miért jár jutalom és hogy tudja szidás nem jár semmiért, csak biztatás hogy sikerülni fog! Ezt nagyon következetesen kell vezetni, és persze sokat mosni a szülőnek. Lehet segíteni ébresztéssel, meg kevesebb folyadékkal este. Sok sikert, és kitatást Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

109. kérdés

vonal
ankiki
5:02:09
2012-07-10
Kedves Gabriella! Van egy 2 és fél éves kislányunk, aki rengeteg fejtörést okoz nekünk. Nem szeret enni, és nem szeret aludni. Szeretnénk kis testvért, de ezek a problémák kissé megnehezítik a dolgunkat. Az evéssel az a fő probléma, hogy nagyon kevés ételtípust hajlandó megenni, leginkább a tészta félék, és a kenyér, amit elfogad, a tésztákat üresen, a kenyeret csak vajasan, zöldség félét szinte egyáltalán nem tudunk adni neki, és még ha a szájába is vesz valamit, rögtön kiköpi. Sajnos csecsemő kora óta nagy gond ez, akkor ráadásul "refluxos" volt. Az alvással az a gond, hogy nagyon nehezen alszik el, és éjszaka is többször felébred, sokszor "hisztizve" dobálja magát, nehezen lehet megnyugtatni, néha nem is éberd fel, csak tombol, olyankor nehéz felébreszteni, és csak azután tudjuk megnyugtatni. Most egy évet járt bölcsödébe, amit nagyon szeret, reméltük a közösség jó hatással lessz rá, de nem így lett, ott is elutasítja az ételek nagy részét, és alvás időben legtöbbször egy órát forgolódva tölt, mire nehezen elalszik. Tudna nekünk valami tanácsot adni? Előre is köszönjük!
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-07-24 14:37:57

ankiki

Kedves Szülő! Az evés és az alvás két nagyon fontos élettani folyamat, hiszen a gyermeknek szüksége van az egészséges fejlődéshez mindkettőre. Pont ezért mindkét esetben fontos, hogy megelőzően az organikus/szomatikus háttér tisztázva legyen, hogy nincs semmilyen belgyógyászati vagy neurológiai nehézség mely a tüneteket okozza, allergia, pl reflux amit már említett stb. Ez azért fontos mert ezt követően lehet feltérképezni részletesen az étkezési evési alvási szokásokat, hogy megtaláljuk hol vannak azok a pontok ahol lehetne változást elindítani. Ezért az lehet ebben az esetben a legjobb tanácsom, hogy kérjék szakember segítségét, aki részletesen fel tudja térképezni hogy honnan is eredhetnek a gondok. A korai fejlesztőkben szoktak evésterápiával foglalkozni, vagy fejlődésneurológián is nagyon jó szakemberek vannak akik tudnak segíteni a megoldásban. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

108. kérdés

vonal
pniki
0:27:20
2012-07-02
Kedves Gabriella! Két és fél éves kisfiam miatt aggódom. Szeretném az elejéről kezdeni, mert összetett a probléma. A kiírt napra született, sajnos hosszú vajjúdás után. Összekarmolta az arcát még a születése közben, amire azt mondták, hogy ezt azért csinálta, mert már ő is nehezen viselte a dolgot. nagyon szépen fejlődött, megelőzve szinte mindenben a korát jelenleg is, ezt nem csak mint elfogult anyuka mondom, szakemberek is ezt mondják. Sokat játszunk, nagyon szeret mesét hallgatni, és nagyon fogékony.Egy mesét olyan 3- szor 4- szer elolvasok neki, és már mondja velem, vagy épp kívülről fújja. Nagyon könnyen tanul. Mikor megszületett a gyerekorvos és az ortopéd orvos is azt mondta, hogy rendkívül fejlett izomzata van. 4 hetes korától olyan 2 éves koráig rendszeresen thai masszázst végeztem rajta. A 2 éves vizsgálaton szóltak először, hogy nem túl szerencsés, hogy lábujjhegyen jár. Akkora én erre már rákérdeztem egy másik anyukánál, akinek idősebb a lánya és ő is így ment, aki azt mondta, hogy a nehéz szülés miatt csinálják, és ne szóljunk rá, mert hogy ezáltal az idegrendszerét stimulálja, ami jó. A gyerekorvosunk is ezt mondta, illetve azt, hogy lehet a sarkánál lévő inakkal is probléma, bár nem hiszi, mert akkor fájlalná. Várjunk 3 éves koráig. Elvittem már gyógytornászhoz is, és ő is ezt mondta. De sajnos van más is ami számomra nagyobb problémának tűnik, de valószínűleg össze függ ezzel: súlyos asztmás volt. 6-szor volt 2 év alatt kórházban. és ezek nem mindig csak sima megfigyelések voltak, sajnos előfordult, hogy oxigénen volt, és a legdurvább az volt amikor egy brochonoscopia( nem biztos, hogy jól írom) után, amit úgy végeztek, hogy már az összes vénáját összeszúrták, mert nem találták el, úgy fejtették ki a karomból és vitték be a műtőbe altatni, ahova engem sajnos nem engedtek be, kiszáradással mentünk vissza, és mivel akkor már nem mertek sem a lábán sem a karján vénát szúrni, ekkor 4-en fogták le(1 a kezeit, egy a lábait, 1 ráfeküdt, egy a fejét) és így szúrtak a majd 2 éves kisfiam fejébe infúziót. Ekkor döntöttem úgy, hogy megpróbálunk valami mást, és szerencsére egy alternatív orvoslással foglalkozó úr összeállította a vitaminjait illetve kiderítette, hogy tej allergiás.Azóta a kisfiam tünetmentes. Elhagytuk mind a két szteroidot és az eseti gyógyszereit is. DE maradt az agresszió. Pozitív környezetben neveljük. Mind a ketten sok személyiség fejlesztő könyvet olvasunk a párommal, ha nem muszáj nem szidjuk, próbáljuk ésszel nevelni, engedve a személyiségét kibontakozni, mindig kikérve a véleményét. Tudjuk, hogy a történtek miatt tudja nehezebben kezelni a váratlan helyzeteket, és azt is,hogy a dac korszak miatt is agresszívabb jelenleg. Pár hete kezdte, hogy ha hangosabb, neki nem tetsző zene, zaj, stb van befogja a füleit. Kicsi kora óta úgy alszik el, hogy fogjuk a füleit, fülét, tudom, hogy ez nyugtatja meg, csak aggaszt. Sajnos előfordul, hogy ok nélkül agresszív más gyerekekkel, felnőttekkel. Sok mindennel próbálkoztunk már, de most megint kezd eldurvulni a dolog. Szeptemberben jön a kis öcsi, ő októberben lesz 3 éves, és november végén december elején szeretném óvodába vinni. Hogyan tudnék neki segíteni, hogy az agresszióját megtanulja kezelni, a feszültségét levezetni? Ezt leszámítva egy minta gyermek és nem szeretném, ha emiatt az oviban sok sérelem érné, mert sajnos sokakat nem érdekel, hogy ez a történtek miatt van. Azt sem szeretném, ha az öccsével lenne túl agresszív. Remélem Ön tud segíteni! Köszönettel Dné P. Nikoletta
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-07-24 14:57:24

agresszió

Kedves Nikolett! A levelét olvasva felmerült bennem hogy ez valóban agresszió e amit írt vagy valamilyen szorongásos helyzet inadekvált megoldása. Nagyon gyakori hogy a gyermekek a félelmeikkel szorongásaikkal nem tudnak mit kezdeni indulattal agresszióval felelnek mert nincs eszköz a kezükben hogy kifejezzék azt vagy megoldják máshogy a helyzetet. Tehát sokkal inkább érzem ezt a viselkedést szorongásnak mint magatartászavarnak, de persze ehhez ismerni kéne konkrét helyzeteket, mikor mire reagál indulattal, azt mi előzi meg Önök erre hogyan reagálnak ez mind mind fontos, hogy lássuk mi áll mögötte. Ez azért fontos mert nem mindegy hogyan reagálunk! Természetes az agressziót soha nem fogadjuk el mint megoldási módot és ezt közvetíteni is kell a gyermekek felé hogy így nem lehet viselkedni és ezért most anya szomorú és dühös stb, és segíteni kell abban hogy mit kellett volna tennie, és ha azt megteszi akkor azért megdicsérni megjutalmazni kell a gyermekeket. De ha ez még egy nagy adag szorongásból is ered akkor nagyon fontos, hogy azt a félelmet csökkentsük és megnyugtassuk a gyermeket. A fontos hogy próbálják megfigyelni hogy a célja a viselkedéssel, hogy rá figyeljenek, hogy ölbe vegyék, hogy ne legyen "kiközösítve" hogy ne féljen, csöndesedjen el mindenki stb??? Miért teszi, mert ha erre rájöttek akkor tudják abban segíteni hogy hogy tudja ezt a célját más eszközzel elérni ami nem az agresszió, de erre meg kell tanítani! Idézem egy mondatát "sajnos sokakat nem érdekel, hogy ez a történtek miatt van" ez így van jól hogy nem érdekel senkit, hiszen ha érdekelné akkor az agressziója elfogadott dolog lenne, de nem szabad hogy az legyen és nem szabad hogy erre rátanuljon hogy a "betegségelőny" egy jó dolog, mert akkor elnézik nekem mindezt. Nem szabad, sajnos szörnyű ami történt és sajnálatos, de nem jogosít fel agresszióra, tehát erre Önöknek is ez alapján kell reagálniuk. Keressék meg mi a célja az indulatnak és arra kell más kifejezési módot találni amivel ugyan azt elérheti. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

107. kérdés

vonal
Holdacska
1:28:29
2012-06-22
Kedves Gabriella! Egy olyan problémával fordulok önhöz, ami immár több, mint 2 hónapja tart. Kislányom 27 hónapos. 2 éves koráig szoptattam. (Cumit nem akart elfogadni pici korában sem.) Mióta nem szoptatom, azóta rágja a körmeit. Amikor szoptattam, a melltartóm pántját simogatta közben. Szeret hozzám bújni, azonnal megkeresi a melltartóm pántját, és azonnal szopizós mozdulatot végez a szájával- ez a reflex kialakult. A kispárnájára varrtam szalagot, valamint sokszor odaadom neki egy melltartómat is alváshoz, hogy a pótcselekvése inkább ily módon teljesüljön ki. Tetszik is neki. Ha észreveszem, hogy a szokásosnál is jobban rágja a körmeit, akkor magamhoz ölelem, és hívom "pántozni". Mostanában néha kéri is, ezt a "hadd pántozzak" összebújást. Tanácsát szeretném kérni, hogy mit tegyek, hogy leszoktassam a körömrágásról? Üdvözlettel: Ildikó
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-06-27 17:35:28

körömrágás

Kedves Ildikó! Minden gyermeknek, és anyukának is nehéz időszak a leválasztás, hiszen a szoptatás egy nagyon intenzív érzelmi kötődés is az anya és gyermeke között, nem pusztán táplálás. A leválasztás szorongással jár, hiszen (és egy éves kor fölött főleg, hiszen a tápértéke már elhanyagolható) a szoptatás megnyugtatás, biztonság, az anya karjaiban, maga a szopó mozgás is megnyugtató a gyermek számára. Ezt a biztonságot a gyermeknek meg kell teremtenie ilyenkor gyakran egy átmeneti tárggyal pl pelenka, kispárna, kismaci, plüssállat stb, akár a melltartópánt is lehet. De kapja meg inkább a melltartópántot, és az ölelés, meg puszilgatás legyen ettől független. Képzelje el ha megtanulja (és már valószínüleg meg is történt) hogy anya szorong attól hogy rágom a körmöm. Ha rágom a körmöm akkor mehetek pántozni. Tehát rágoma körmöm és pántozhatok. Abban a pillanatban hogy ez összekapcsolódik ő már nem csak azért fogja rágni a körmét hogy csökkentse a szorongását hanem hogy mehessen pántozni! Tehát ezt ne engedje , és találjanak ki valami átmeneti tárgyat ami Önt helyettesíti. Öntöl kapja egy szép játék maci kutya póni amit szeret, és tudja hogy azért kapja hogy ha Ön nincs ott akkor vigyáz rá, őt lehet ölelgetni puszilgatni, éjszaka hozzábújni stb. Ha azt érzi hogy Ön nem szorong ettől a helyzettől és talál egy biztonságot nyújtó átmeneti tárgyat maikor nincs ott vele, a körömrágás szépen el fog tünni remélhetőleg. Ha nem akkor jönneka jól bevált viselkedésterápiás módszerek a patikába lehet kapni oylan folyadékot aminek elég kellemetlen az íze hogy ne akarja rágni. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

106. kérdés

vonal
Ryta
0:07:38
2012-05-29
Kedves Gabriella! Van egy 32 hónapos kislányom, és most gyakoroljuk a szobatisztaságot, azért fordulok önhöz, hogy kapjak egy megerősitést , jó uton haladunk- e, mert mindenki mást mond és tanácsol. A bilit 19 hónapos korától több -kevesebb sikerrel, de szépen használjuk, kakilni nagyon ritkán kakilunk már pelusba és most már wc szükitővel is barátkozunk. Itt a nyár és mostanában egyre többször van a kislányom pelenka nélkül, ez azt jelenti ha hosszú távra utazunk illetve délután és éjszaka használjuk. Annyi a probléma hogy nem szól, hogy pisiln kell, ezért bepisil a bugyiba , illetve ha csupaszon van, akkor is sikerü la földre vagy a szőnyegre pisilni, sőt elszégyeli magát, de azért csorog a pisi. A játszótéren idáig nem mert le gugulni mert frusztrálta, hogy a szabadban van, de valamelyik nap ült a hintában és szolt hogy pisilni, kell és sikerült, Igaz olyan pelus volt rajta ami elszineződik, ha belepisil, és nagyon örülr hogy sikerült, természetesen meg dicsértem hoyg milyen , ügyes illetve matricát is kap ha sikerüla bilibe vagy a wc pisilni és kakálni itthon. Remélem , jól csinálom,a dolgokat, mert a játszótéren sok anyuka furcsálja hogy a két és féléves kislányom még nem szobatizsta, mert hallok olyat is hogy már 6 hónapos, meg 12 hónapos korától a bilibe pisil, meg kakál és mutogat vagy szól ha kell. Én ugy gondolom, hogy egy gyereknek meg kell arra érnie , hogy szobatisztává váljon, remélem jól gondolom?! , mert kényszerrel és akaratossággal csak az elenkezőjét érjük el, s én magam túl korainak tartom pl. azt amikor 6 hónapos gyereket már biliztetnek. A kisláynom , egy párnapja egyébként a nemi szervéhez nyúl, amikor érzi szerintem hogy jönni fog a pisi, olyankor kérdezni szoktam, hogy nem kell pisilni, azt mondja hogy nem, és rá pár percre , már csorog is a pisike. Eljön az idő, amikor szólni is fog?! Hadjam, hogy szép lassan ő maga szóljón, hogy pisilni kell , és akkor nem lesz gond? Novemberbe lesz 3 éves és óviba szobatisztának kell lennie. Vannak , óvónők, akik szerint a szülő kényelmes,lusta, könnyebb a pelus használata, és a gyerekek is a mai pelenkákban jól érzük magukat,és ezért nehezebba szobatisztaság. Remélem, jó úton járok/ járunk a kislányommal és nem rontok azzal el semmit, hogy türelmesen várok, amig ő maga megérik arra , hogy szóljon?!
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-05-30 18:26:01

pisi

Kedves Anyuka! Gratulálok, nagyon is jó úton halad. Azt gondolom a gyereknevelés során az egyik legnehezebb és frusztrálóbb dolog a játszótéri beszélgetések. Hallottam ennél sokkal elképesztőbb történeteket is ahol a gyerek már 5 hónaposan járt :). Ezeket meg se halja vagy erősen szelektáljon, és próbálja kiszűrni a valódi segítségeket. Ami elkezdett a jutalommódszer nagyon jó, ezt fontos hogy következetesen csinálják is, akár a matricát be lehessen néha váltani fagyira vagy bármi másra hogy ne unjon rá. Ha látja hogy topog, odanyúl akkor lehet kicsit bíztatni hogy menjenek megpróbálni mert lehet hogy kell, hogy tanuljon rá, hogy amit érez az az hogy pisilni kell. Hiszen meg kell tanulnia teste jelzéseit felismerni. Valóban akarattal erőltetni nem kell, és nem is szabad mert az ellenkezést indíthat el, de jutalmazni és támogatni fontos. Ami még fontos hogy megszidni sem szabad ha véletlenül becsurog, meg kell nyugtatni, és bíztatni hogy legközelebb biztosan lesz matrica. Ui.: egyébként 3 éves korig kell csak a szobatisztaságnak kialakulnia, tehát óvodáig biztosan menni fog. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

105. kérdés

vonal
Simon Judit
2:40:46
2012-05-23
Tisztelt szakértő. Kislányom 16 hónapos. Tündéri, mosolygós, de ugyanakkor túlmozgékony, eleven gyermek.Napközben örülök, ha 1 órát alszik. A tiltott dolgokat a tiltás ellenére végrehajtja. Egész nap pörög, rohan, mindenhová felmászik, mindent lerámol, és két csínytevés közben, ha próbálom tiltani, vagy megakadályozni a "rosszalkodásban" üvöltözve csapkoda saját magát. Próbáltam szép szóval, próbáltam kiabálva ( de rájöttem, hogy a kiabálás benne is indulatot vált ki) Büntetésként a kiságyába tettem, de nem igazán érzi büntetésnek, mert ott is talál olyan dolgot, amit nem szabad. Még mindig szoptatom, és szopi közben is folyamatosan izeg-mozog.Mint akit felhúztak.Úgy érzem sok figyelmet kap, magamra nem is jut idő,( még enni is menet közben eszem többnyire,) egész nap mondókázunk, építünk, babaklubba is el szoktunk menni heti 1-szer.Mivel ennünk kell, ezért gyorsan kb 1 óra alatt össze szoktam ütni az ebédünket, ennyi az az idő, amit mással töltök. Nem tudom mit rontok el, de na gyon kimerítő számomra ez az egész napos pörgés. A férjem dolgozik, segítségem nincs, minden időmet a kicsire áldozom, hét közben csak ő van, és ez természetes is , de hét végén a sérült nővére is hazajön a bentlakásos iskolából, és még több szakad rám. Segítségét szeretném kérni, abban, hogy mivel tudnék "hatni" a picikémre, és mivel tudnám lekötni,hogyan tudnám vele megértetni, hogy azokat a dolgokat amikben megsérülhet ne csinálja, vagy csak a tempójábó visszavenni picit. Vagy csak egyszerűen ilyen a temperamentuma? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Boldy-S. Judit.
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-05-30 18:14:08

túlmozgékony

Kedves Judit! Először szeretném leszögezni hogy nem rontott el semmit! Ha hibáztatja magát akkor elkezd szorongani, amit a gyermek is megérez, és Ön is egyre feszültebb lesz. Minden gyermek más és más, más a temperamentuma,mozgásigénye, habitusa. Van ami velünk születik, és van amit az agy érési folyamata is befolyásol. Ilyán például a hiperaktivitás. Nagyon sokszor hallom anyukáktól ezt a szót és talán mára elkezdték sokan felületesen is használni, egy olyan nehézséget jelöl, amikor a gyermek a túlmozgással stimulálja az agy egy rendszerét, ami alulműködik. Egy egyben egy "öngyógyítás" is, ami nagyon jó. Tehát ezt kell kiszolgálni, és minél több olyan lehetőséget kell biztosítani a gyermeknek ahol tud mozogni, játszóház, játszótér, park, torna, úszás, mozgás, mozgás, és mozgás. De ami fontos, hogy határozott és egyértelmű kereteket kell tartani, mit szabad mit nem hova lehet menni hova nem. Ahogy Ön is írta nem lehet büntetésnek nevezni azt amit a gyermek nem annak él meg, a büntetés legyen jutalommegvonás! Kedvenc játék elvétele egy órára, ha nem marad nyugton szopizás közben hagyja abba, tegye le. Valóbana kiabálás nem szokott használni de a szép só sem általában, hiszen egy kisgyermekról van szó aki a viselkedésből ért még főleg. Tehát próbáljon nyugodt maradni de határozott hogy érezze meg hogy anyát nemtudja kihozni a sodrából és jutalmazza! Amit lát szeret örülne neki, ami kézzel fogható, hogy lássa mit veszít ha nem fogad szót. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

104. kérdés

vonal
viki27
3:02:14
2012-05-14
Kedves Gabriella! Kisfiam most 2.5 eves,kulfoldon elunk,o mar itt szuletett.Az itteni rendszer szerint 8 honapos koratol bolcsodebe jar,ahova konnyen beszokott,nagyon nyitott vidam kisfiu.Mar tavaly nyaron is a szuleimnel nyaralt,akkor 5hetet volt otthon,de abbol az elso ket hetben en,az utolso egy hetben pedig az apukaja is otthon volt vele.A nyaralast nagyon elvezte,szerintunk nem is tunt fel neki,hogy nem latott minket par hetig. Iden nyaron kulfoldre megyunk nyaralni,de a nagyszulok szerettek volna ha Matyi iden is otthon nyaralna,ezert az apukam kijon erte es egy honapra hazviszi.A kerdesem az lenne,hogy hogyan tudnank megkonnyiteni az elvalast illetve,hogyan lehetne "felkesziteni" ot arra,hogy kulon leszunk? Nagyon aggodunk,hogy ez a tavollet valamifele "torest" okoz a kis lelkebe, hiszen a tavalyi nyarhoz kepest mostmar o is sokkal ertelmesebb,okosabb,kmiutatja,hogy mennyire szeret minket. Valaszat elore is koszonjuk!
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-05-16 14:33:59

nyaralás

Kedves Anyuka! Ahogy írta a tavalyi év pozitív élmény volt a gyermek számára, így csak jó dolgok kötődnek az ő emlékében a nyaraláshoz, az elválás semmilyen módon eddig sem jelentett számára gondot hiszen a közösségbe is szépen és könnyen beilleszkedett. Ha Önök nem izgulnak és természetesnek élik meg hogy nyáron egy hosszabb időt a nagyszülőknél fog tölteni (akikben megbíznak, hiszen tudják jó helyen van) akkor ezzel a nyugalommal kell neki mesélni a nyárról. Milyen jó lesz, miket fog csinálni mikor fogja Önöket látni, kivel lesz stb. Fokozatosan el kell kezdeni mesélni neki a tavalyi nyáról akár fényképeket is lehet mutatni és a jövőről is. Fontos hogy pozitív jutalmakat élményeket kell előre vetíteni és persze hogy nem hazudna tehát ha kérdez akkor az ő kis szintjén válaszolva az igazt mondani mert igazán szorongást az tud elindítani ha a gyerek nem tudja mi várható vagy amit vár nem az következik be. Ettől függetlenül biztos hogy lesz nehezebb időszak nem akarok menni, vagy sírás, de a lényeg hogy ez ne változtassa meg a tervüket. Maradjanak nyugodtak és erősítsék abban hogy ez jó neki, hiszen tényleg jó lesz, és jó helyen lesz. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

103. kérdés

vonal
Panzsu
2:15:01
2012-05-09
Üdvözlöm, a kisfiam apukája meghalt amikor a kicsi 4 hónapos volt.Most másfél éves.Azóta minden hónapban 1 hetet a párom nővérénél tölt.A kérdésem az lenne,hogy jó-e ez így?Milyen hatása lehet ennek?Mostanában agresszív a fiam velem is és a testvéreivel is.(2 nővére van;9-10 évesek)Igényelhet-e ez valamilyen terápiát esetleg?
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-05-10 17:31:55

panzsu

Kedves Apuka! A gyerekeknek nagy szüksége van arra hogy legyenek körülötte olyan személyek akikhez tud kötődne, akik szeretik, ha az apuka nővérénél jól érzi magát, akkor ez egy fontos kapcsolat lehet a gyermeknek. Az agresszió más kérdés, hiszen azt valami kiváltja és ezt kéne megfigyelni hogy mikor milyen helyzetben agresszív, mi váltja ki ezt nála, és erre ki hogy reagál, mert nem mindegy hogy félelem, szorongás indítja e el, vagy hogy pl nem kap meg valamit vagy nemaz van amit ő akar. Ez több vizsgálatot igényelne. Amennyiben úgy érzi nem tudja kezelni ezeket az agressziv indulatokat akkor keressen fel egy szakembert akivel át tudja beszélni azt hogy miket lehet tenni ilyen helyzetben. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

102. kérdés

vonal
agota83
2:48:03
2012-05-04
azt szeretnem kerdezni hogy a gyereket ha tobszor megszidjuk es kiabalunk neki az arte neki
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-05-06 11:53:51

leszídás

Kedves Ágota! Addig amíg a szídás az adott rossz viselkedést egyből követi és a gyerek össz tudja kapcsolni hogy ezt azért kapta mert ezt meg ezt tette akkor az helyén van. A lényeg hogy mindig a viselkedését kell értékelnünk akár szidnunk és nem Őt magát! De a szídás kiabálás csak ideig óráig működik, hirtelenm megilyed a gyerek nem érti anyának mi baja van, a nyugodt de határozott rászólás sokszor hatékonyabb és persze alegjobb ha a jó vislekedést jutalmazzuk inkább és nem a rosszat büntetjük. A kettő együtt működik igazán hatékonyan. Szép napot Szegleti Gabriella www,mackorendelo.hu

101. kérdés

vonal
Hajduné Katalin
3:47:01
2012-04-24
Kedves Gabriella! Van egy 2,5 éves kislányom, akit egyre jobban feszélyez a férfiak jelenléte (kivéve a legközelebbi családtagok). Rögtön elsírja magát, ha valaki érdeklődést mutat felé. Például ma a boltban egy apuka mondta a kislányának, hogy nézd ott egy baba (ekkor a lányomat mutatta neki) és a lányom már ettől kiakadt. Van egy öcsém, akitől szintén kiborul. Ha megtudja, hogy pár percen belül be fog lépni az ajtón, már akkor sír és kiborul, hogy nem szeretne vele találkozni. Az ünnepi asztalnál nem ebédelhettünk együtt, mert nem maradt meg vele egy asztalnál (más férfi rokonnal sem). Az biztos, hogy semmilyen trauma nem érte, én sem dolgozom még és kistestvére sincs még egyenlőre. Öcsém sem változott, 1,5-2 éves koráig elvoltak együtt.Itthon teljes az összhang apával is. Boldogok vagyunk. Szeretném a tanácsát kérni, mert nagyon sajnálom, hogy annyira sír ilyen helyzetekben... Nagyon köszönöm a válaszát. Tisztelettel: Katalin
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-05-06 11:50:08

félelem

Kedves Katalin! A félelem nagyrész egy tanult reakció, így én nem tudnám ezt kijelenteni hogy nem érte semmilyen rossz élmény, ami persze lehet hogy nem rossz csak ő a saját kis szintjén úgy élte meg. Sokszor elég egy nagyon apró kis semmiségnek tűnő dolog pl boltban megilyedt egy hangosabb férfitól vagy valakitől aki számára félelmetesebben nézett ki, amit persze lehet Ön akkor nem vett észre mert nem volt mit. De ettől ez a félelem idővel generalizálódhatott és mára kiterjedhetett szinte minden férfira. Sajnos így működünk minden félelmünk ilyen. A cél hogy fokozatosan csökkentsük a félelmet. Ezt úgy is hívjuk hogy fokozatos közelítés. Talán az Ön öccse tudna ebben partner lenni. Tartsuk tiszteletben a kislánya félelmét és próbáljuk hozzászoktatni a férfiak jelenlétére. Először csak messze üljön le az öccse nemszóljon hozzá ne nézzen rá, Ön legyen ott a lányának mint egy biztos pont amig meg nem nyugszik de külön nyugtatni nem kell csak legyen ott játszon vele. Mikor megnyugodott kapjon utána jutalmat. Legközelebb ismét. Mindig kicsit hosszabb időre és egyre közelebb üljön le az öccse, majd próbáljon kimenni a szobából de még ekkor sem szaba hogy az öccse odamenjen, hozzá szóljon stb. Ha megnyugodott akkor mindig jutalom kövesse. Ez egy nagyon hosszú és nehéz folyamat türelem türelem és kitartás! Csak kicsi lépésekkel óvatosan mindig annyit lehet előrelépni amikor még meg tud nyugodni a gyermeke, egyet nem szabad segíteni elkerülni ezta helyzetet és kivinni vagy kiengedni a szobából, mert akkor azt erősítjük meg hogy ha elmenekül akkor csökken a szorongása és nem azt hogy ha marad is csökken egy idő után a félelme. Pedig ez a cél! Ha úgy érzi nem megy egyedül akkor egy vislekedésterápiához értő pszichológus nagy segítség lehet. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

100. kérdés

vonal
Tímea
0:47:52
2012-04-24
Kedves Gabriella! Szeretnék tanácsot kérni hiszti ügyben,mert nagyon magam alatt vagyok,hogy mit tehetnék,nem tudom kezelni a nagy Fiam újonnan szerzett viselkedését:( Van egy 25 hónapos Fiam és van egy 8 hónapos. Nem volt igazán testvérféltékenység, az elején vettem észre csak a nagyobbnál, hogy esténként "ki akart sajátítani" magának, de alapvetően nem láttunk soha erős féltékenységet Nála. Elég pörgős a nagy Fiam, nem tud nagyon megülni, mindig jön-megy. . . . szereti a társaságot, eleven gyerek. Viszont most nem bírok vele, 2 hete iszonyatos hisztiket vág le, ha ő neki épp nem tetszik valami vagy HA NEM ÚGY TÖRTÉNIK VALAMI,AHOGY Ő SZERETNÉ!!!!! Vergődik, sír közbe, dobálja magát. . . van, hogy annyira belehergeli magát, hogy nem bírja abbahagyni, ilyenkor idő kell, amíg megnyugszik. Próbáltuk már, hogy a szobájába beküldtük, hogy ott nyugodjon meg, de még rosszabb. Már másodszor fordult elő, hogy az utcán is ezt csinálta, mert pl: Ő épp buszozni akart, de hát nem mentünk akkor épp busszal és hatalmas vergődés, ordítás lett belőle. Most reggel pedig elmentünk sétálni, buszoztunk is(imádja őket), leszálltunk, semmi gond nem volt,sétáltunk tovább. . . . egyszer csak ő beakart menni az egyik üzletbe vásárolni(mindig ő szeretné fogni a kosarat), vettünk pár dolgot, de ő nem volt hajlandó eljönni onnan és ebből lett megint a hatalmas vergődős hiszti(pedig az ott dolgozó csajszi is nagyon kedves volt, kapott ajándékot is). . . . . , de nem érdekelte semmi, ő nem akart jönni és majdnem egész úton hazáig hisztizett. Nem tudom, hogy mit rontottam el és azt sem tudom, hogy mit tudok ilyenkor tenni??? Nagyon magam alatt vagyok emiatt, nem beszélve arról, hogy úgy néznek rám az emberek(meg a gyerekre), hogy le se írom. . . persze annyira nem érdekel, de azért kellemetlen így végig sétálni az utat, főleg a kicsi is ott van velem. Szóval nem tudom, hogy mit tehetnék. . . . . van erre valami módszer, ami segíthet? Nagyon szeretem Őket és nagyon bánt, hogy ez a helyzet most. Mit tehetnék? HOGYAN TUDOM LEREAGÁLNI JÓL ILYENKOR A HELYZETET,HA NEM AZ VAN,AMIT Ő SZERETNE ÉS EZ NEKI NAGYON NEM TETSZIK??? Köszönöm,hogy meghallgatott! Tímea
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-05-06 11:36:59

hiszti

Kedves Timea! Ez az a nehézség, amivel legalább 1x minden szülő szemben találja magát, és nem elég, hogy az ember ilyenkor szinte tehetetlennek éli meg a magát a helyzetben, még mások "kritikájával" is meg kell küzdenie. Csak az jelent ilyenkor segítséget, ha a szülő előtt az lebeg, hogy CSAK a gyerekem érdekel az ő jövője, nevelése, és tudom, hogy azért teszek vagy épp nem teszek valamit mert neki jót akarok. Ehhez kellenek a szigorú szabályok, és azok következetes betartása. Azt írta hogy próbálta már azt hogy beküldi a szobályába de az nem használt, miért? mennyi ideig volt ott? mit csinált? Ön erre hogy reagált? Mi a vége a hisztiknek eléri e a gyerek azt amit akar, vagy egyszer igen egyszer nem? Ez mind mind fontos kérdés, hiszen csak úgy tudjuk meghatározni a "beavatkozást" ha tudjuk mit is nyer vagy mi is a célja a gyermeknek ezzel a viselkedéssel? Próbálja visszaidézni mikor is kezdődött mikor volt az első arra hogy reagálta, hiszen valószínűleg ott tanult rá, hogy ezzel célt ér. Próbálja meg ha nagyon hisztizik, hogy erősen átöleli (lefogja) csitítja, mondja neki hogy szereti de ezt a viselkedést nem tűri, hiszen a szobába küldés (izolálás) lehet ponta szorongását növeli, így ezzel ezt lehet csökkenteni. Akkor amikor lenyugodott csak akkor lehet neki elmondani hogy aviselkedésének mia következménye. Most akkor holnap nem fogunk buszozni például. De egyből mellé kell tenni hogy viszont ha jól viselkedik akkor utána igen. Tehát tudja a gyerek mit szabad és mit nem miért jár jutalom és miért jutalommegvonás. Ahogy írta a buszozás egy nagy jutalom neki így azzal lehetne kezdeni, tanulja meg hogy ha jól viselkedett akkor minden nap jár 10 perc buszozás, ha hiszti van nincs buszozás. Nem könnyű, szerintem egy szülőnek ez nagyobb kihívás mind bármi más, de megéri! Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

99. kérdés

vonal
jsz1982
1:57:43
2012-04-23
Kedves Gabriella! Háromgyermekes anyuka vagyok,van egy harmadikos és egy elsős kisfiam,és egy 15 hónapos kislányom.A gond a 10 éves fiammal van,tanulási problémáink vannak.Már elsőtől nehezen megy az iskola és attól félek hogy ennek lelki alapja van.Nehezen végez el utasításokat,ezt itthon is tapasztalom a tanítónéni is felhozta a figyelmemet,többszörös ismétlésre hajlandó elvégezni ,sőt már sokszor kiabálásba torkolik a dolog legyen szó tanulásról,vagy bármilyen feladat elvégzéséről,a tanítónéni is elmondta hogy sokszor önakaratán kivül kiabál vele mert nem hajlandó dolgozni,haladni a többiekkel.Volt arról is szó hogy megismétli a másodikat,de mi inkább heti három korrepetálással tovább küldtük a harmadikban.Most 3-4-es tanuló,néha kap kettest is,de nem is ez zavar hanem hogy miért blokkol le ha elvárnak tőle valamit.Viszont vannak olyan napok amikor minden rendben van,figyel mindent megért ,úgy érzem hogy sokszor azon múlik hogy nem akar megfelelni sem magának sem az elvárásoknak.Amikor nagy kínok közt leülünk tanulni ,és elkezdek magyarázni ,nem figyel játszik az asztal alatt,elkalandozik.Úgy gondolom hogy nem terhelem le akkor gyakorolunk csak mielőtt felmérőt írnak,meg a heti 3 óra korrepetálás,nyelvtan,matamatika.Mostanában elég rosszul alszik,többször felkell oda jön az ágyunkhoz,akkor visszaküldöm aludni visszamegy és alszik tovább,van hogy felkell éjszaka és reszket le van izzadva és mondja hogy rosszat álmodott,általában minden harmadik nap történik ehhez hasonló.Mi történhet vele?Valami gond van amit nem mer elmondani?
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-04-25 12:36:21

tanulás

Kedves Anyuka! Azt gondolom semmi "gond" nincs, van egy egészséges gyermeke aki a tüneteivel jelez, hogy valami nem megy, valami nehéz segítsetek! Az hogy a tyúk vagy a tojás volt e előbb az alapos kivizsgálást követően lehet csak megmondani. Hiszen lehet a háttérben valami tanulási zavar, figyelemzavar, amire a kudarcok hatására már ráépült egy nagyfokú szorongás ami megjelenhet rémálmokban, kudarckerülő viselkedésbe. Vagy valóban lehet e háttérben valami szorongás, vagy hangulati probléma, ami rányomja a bélyegét a kognitív tehát iskolai teljesítményre. De ezt ki kell vizsgálni, meg kell nézni a teljesítményét szükséges egy alapos pedagógiai vélemény, hogy a tanára mit tapasztal, részletes anamnézis stb. Tehát azt tanácsolom minél előbb keressék fel a helyi Nevelési Tanácsadót vagy valamelyik Gyermekkórház ambulanciáját és kérjenek időpontot mert minél korábban reagálnak annál könnyebben rendeződhet a nehézség. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

98. kérdés

vonal
Berni
2:33:53
2012-04-20
Kedves Gabriella! Köszönöm a gyors válaszát!Kérem,segítsen még egy kicsit-első gyermekem,és még most mindent lépésről lépésre tanulok,és szeretném jól csinálni.Tehát amikor éjjel sír,akkor ne vegyem ki,hanem az ágyban próbáljam megnyugtatni?Mennyi ideig hagyjam sírni ott,mielőtt kiveszem ringatni?Egyébként ő úgy alszik el,hogy ringatom.Néha sikerül úgy ágyba raknom,hogy még kicsit ébren van,és azután alszik el egyedül.Nem kell sétálgatni vele,ülve szoktam őt babusgatni kicsit.Amikor reggel korábban felkel,mint szokott,húzzam ki az időt amíg általában el szokott aludni?Mennyi időt kéne neki ébren lennie két alvás között? Köszönöm szépen előre is!
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-04-25 12:26:22

Berni

Kedves Anyuka! Szerencsére nincs két egyforma gyermek, így pontosan azt sem lehet mondani hogy létezik egy olyan módszer ami mindenkire érvényes. A gyermek igényeihez és persze a szülőéihez kell alakítani a dolgokat. Az egyik gyermeknek ennyi alvás kell a másiknak meg annyi, hiszen mások más temperamentummal, más környezetbe születnek. Figyelje meg a saját gyermeke igényit és biztos vagyok abban hogy ha arra reagál és annyi időt hagy ki stb nem pedig a "tankönyvi" példákra támaszkodik meg fogja találnia a választ. Az alvásnál is minden szülőnek vannak bevált taktikái, ahogy látom Önnek is ami nagyon jó, ehhez csak egy adalék volt hogy hosszútávon a gyerek ne menjen bele egy játszmába, érdemes azt követni hogy fokozatosan mindig egyre kevesebbet kapjon a gyermek az anyából ha éjszaka felébred. Pl: lefektetés a szokásos rituáléval, majd ha felsír ismét ringatás, ha mégegyszer felsír akkor már nem biztos hogy ki kell venni csak odamenni simogatni nyugtatni, harmadszor már nem kell végigvárni hogy visszaaludjon, tehát mindig kicsit lépni hátra, hogy azt tanulja meg a gyerek hogy anya itt van biztonságban van reagál rá, de ne induljon el egy rossz viselkedés, hogy ha sírok akkor mindig jön a ingatás, szeretgetés. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

97. kérdés

vonal
Berni
9:27:53
2012-04-20
Tisztelt Doktornő! Alvásproblémában szeretném a tanácsát kérni!Most 6 és fél hónapos a kislányom.2 hónapos kora óta végigaludta az éjszakákat.Nappal,egyszer-kétszer aludt.11:20-tól 2-3 órát,délután 40 percet.De volt olyan eset,h a délelőtti alvás másfél órás volt,a délutáni maradt ennyi és aludt éjszaka.De a legáltalánosabban megvolt a 3 óra alvás napközben,éjszaka aludt 10-12 órákat egyben. Most második hete történt valami...nem változott a családban semmi,őt sem raktuk külön szobába,a mi szobánkban alszik,a saját ágyában.A nappali alvása maradt ennyi...azt tartja,csak néha hamarabb elálmosodik,mert hát korábban kel,mint eddig.Éjszaka többször felébred.Össze-vissza időpontokban,sír.Iszik 100-120 ml tápszert és alszik tovább.Úgy gondolom,hogy nem éhes,mert 210-300 ml tápszert vacsorázik.napközben háromszor kap szilárd ételt.A felső ínye nagyon duzzadt,az alsóknál volt ilyen zavart éjszakánk,de az csak két alkalom volt,amikor áttörtek a fogacskák,minden visszaállt a régi kerékvágásba.Most viszont minden éjjel.panaszosan sír,többször kiabál,folynak a könnyei.Ilyen alkalmakkor maximum egy órát van ébren.Tudom,hogy mások még 1 éves kor után is többször kelnek a gyermekükhöz,de kislányom olyan szépen aludt eddig.Vissza szeretném "csinálni",és elejét venni a problémának.Neki sem jó,és nekünk sem.Kérem segítsen,mit tegyek,hogy megint jó alvó legyen! Köszönöm válaszát,előre is!
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-04-20 12:02:36

felsírás

Kedves Anyuka! Sajnos a fogak növése ennyire nem kiszámítható hogy ha alul ennyi idő volt akkor felül is ennyi lesz. A fognövéstől gyakran van hogy többször hosszú időn át felébrednek és felsírnak a gyermekek. Ha nem történt semmi más ami állhat háttérben akkor valószínűleg igaza van, és ez az. Ami fontos hogy próbáljanak meg nem rossz szokásokat kialakítani emiatt éjszakánként mert egy idő utána rátanul ara hogy felsírok akkor kapok enni inni stb, ringatnak kivesznek, akkor nehezen oldódik ez a rossz szokás. Mindig csak erre reagáljanak simogassák nyugtassák adjanak neki hűtött rágókát. Figyeljék meg szépen rendeződni fog a dolog magától és ezt hagyják is, ne akarják "visszacsinálni" azt amin túlhaladtak hiszen a gyermek nő és új nehézségek jelentkeznek. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

96. kérdés

vonal
piripocs
2:33:27
2012-04-16
Üdvözletemet küldöm! Pár hete van egy problémám amit nem tudok megoldani.Lányom 3 és fél éves.Mostanában nagyon rákapott arra,hogy ha megkérem valamire hogy csinálja meg,azt válaszolja,hogy nem akarom.Most volt beteg,és fontos lett volna,hogy kifújja az orrát.Nekem,anyukának csak nagyon ritkán engedte,Apának ,Mamáknak is csak ahogy kedve tartotta.Ma is nagyon felbosszantott azzal,hogy fogmosás után nem volt hajlandó kiöblíteni a száját.Nem akarom!-mondta.Az orrfújás,és főleg a szájkiöblítés nem akarása a divat.Nem tudom,hogy fogmosáskor mit csináljak vele.Nincs semmi gond vele,csak a végén,de akkor nagyon csökönyös bír lenni.Nem használ semmi,a végén pedig jól felhergeli magát.Ha beleegyezem,hogy ne öblítsen akkor majd lehet,hogy másban is ő akar majd parancsolni,látja ,hogy tud manipulálni.Vagy legyek kemény és tartsam magam a kéréshez,és várjam ki azt a fél órás őrjöngést,mire hajlandó szót fogadni.Vagy mondjam azt ,hogy kap valami jót,vagy inkább valamit nem ?Nem tudom.Nem nagy problémának tűnhet,de nagyon megkeseríti a napjaimat.Előjöhet ez esetleg más témában is,és szeretném tudni,hogy ilyen konoksággal mit lehet kezdeni.Válaszát előre is köszönöm!Timi
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-04-20 11:53:23

konokság

Kedves Timi! Valóban igaza van, hogy ha egyszer nem következetes akkor azt tanulja meg a gyermek hogy kijátszhatók a szabályok ha hisztizem akkor elérem a célom. Tehát ezt nem szabad engedni mert később igen nehéz lesz. De önmagában a szabályok betartása elég nehéz a gyermeknek hiszen elveszi tőle az önállóság szabadságát, ami viszont a leválásnak egy fontos része. Tehát kellenek a szabályok és a szülői következetes szigor de vannak olyan helyzetek amikor a gyermeknek is lehet joga dönteni és ezzel vállalni annak a következményét. Tehát igaza van JUTALOM kell! Legyen a szabály az hogy fogat kell mosni utána a szájat ki kell öblíteni a fogkefét kimosni ha ez megy jár érte jutalom pont korong matrica stb. Ha valami kimarad akkor ez nincs ami épp elég fájdalmas egy gyermeknek, tehát ha akarja akkor meg fogja csinálni. Az orrfújás más eset hiszen annak lehet komoly következménye ha elmarad tehát ez kötelező, de itt is lehet jutalmat előrehelyezni ha önállóan megy de ha nem akkor anya közbeavatkozik akkor is ki kell fújni de nincs jutalom sem. Szép napot Szegleti Gabriella ww.mackorendelo.hu

95. kérdés

vonal
Evita30
9:27:12
2012-04-06
Kedves Gabriella! Egyedül nevelem a 4 éves fiamat és a szüleimnél élünk. Még nem volt 10 hónapos, amikor az apa úgy döntött, hogy túl nagy felelősség ez neki és elváltunk. Utána ő egyre ritkábban jelent meg a gyermekünkért és már több, mint két éve nem is érdeklődik utána. Ősszel kezdtük meg az óvodát, addig itthon voltam vele. Elég nagy törés volt az életében és eléggé nehezen viselte a változást és a beszokást. Most már szerencsére jobb a helyzet, már vannak barátai, nem mondja, hogy nem akar menni. Nem tudom, hogy ezeknek van e valami köze a dologhoz, csak vázoltam a helyzetünket, hátha. A probléma, már ha probléma egyáltalán az, hogy a kisfiam teljesen mániákus. Mindennek a megszokott rendben kell történnie, mert ha nem, akkor akár sírva is fakad. Ez már kiskorától fogva így volt. Igyekeztem mindig is napirendet tartani, hogy legyen állandóság az életében. Lehet, hogy túl jól sikerült? Leírnék néhány példát: ha nem akkor öltözöm át pizsamára, amikor szoktam már szóvá teszi. A munkám miatt általában a nagymama megy érte az oviba, mivel ő hamarabb végez. Volt olyan, hogy előbb végeztem a munkámmal és el tudtam menni érte, azt hittem örülni fog, de erre elkezdett pityeregni, hogy miért nem a mama ment érte. Ma itthon volt a mamával, hiszen az oviban tavaszi szünet van és ő maradt itthon vele, de haza tudtam jönni, mire felébredt a délutáni alvásból és szabályosan sírva fakadt, hogy miért előbb jöttem, menjek vissza dolgozni, és jöjjek akkor, amikor szoktam. Megvan szinte minden tevékenységnek az ideje és rendje, amitől nem lehet eltérni, mert rögtön szól érte. Tartok tőle, hogy ez nem teljesen természetes. Vagy mégis az lenne? És ha nem, akkor mit lehetne tenni, hogy kicsit rugalmasabban vegye az élet változásait? Elnőheti ezt? Mert ha nem, akkor elég nehéz élete lesz, ha nem tud rugalmasan alkalmazkodni az élet változásaihoz. Hiszen minden változik folyamatosan. Van egy párkapcsolatom, nagyon jól megértik egymást, szeretik is egymást, de ahhoz, hogy tovább folytatódhasson a kapcsolatunk költöznünk kellene, de nem merek belevágni, hiszen nagyon nehezen szokta meg az ovit, ilyen tulajdonság mellett nem valószínű, hogy jót tennék vele, ha teljesen kiszakítanám a megszokott környezetéből, új otthonba vinném, új oviba, új közösségbe és egy újfajta életbe. Köszönöm előre is a válaszát és a tanácsát! Éva
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-04-10 14:55:11

változások

Kedves Éva! Minden gyermek életében fontos az állandósság, hogy kiszámíthatóak legyenek a dolgok, hiszen ez az amibe tudnak kapaszkodni. Ez jelenti számukra a biztonságot, ami csökkenti a szorongást. Hiszen minden újdonság egy ilyen kisgyermeknél félelmetes, a kiszámítható az ami biztonságos. Persze igazan van abban, hogy egy kis rugalmasságra szükség van, hiszen az élet ennyire nem stabil, és változatlan. De erre a gyermekeket meg kell tanítani fel kell készíteni. Próbálják meg hogy azokat a helyzeteket amik eltérnek a megszokottól előre megbeszélik, elmondja neki. Figyelje meg hogy reagál akkor ha előre fel van készítve arra hogy most eltérünk a szokásostól, mert pl anya korábban haza tud jönni (akár telefonon is lehet). Ha azt látja gyermek hogy ennek Ön vagy a nagyi örül, boldogan mesélik neki milyen jó lesz ez mennyire képes csökkenteni ezt a feszültséget amit a változás okoz. Ha előre akár lehet tervezni pl hétvégén kicsit más programot kitalálni ami megbontja a jól bevált rituálékat de erre fel van készítve akkor hogy reagál. Nagyon fontos hogy azzal hogy tudja hogy lesz változás lehet e biztonságérzetét fenntartani, vagy akkor is jelentős szorongás indul e. Próbálják ki 1-2 hétig és várom a válaszát. Szép napot Szegleti Gabriella ww.mackorendelo.hu

94. kérdés

vonal
Sandra85
7:37:10
2012-03-30
Kedves Gabriella! Hát nem is tudom hol kezdjem. Van egy nagyon okos és ügyes kislányunk. Sokat foglalkoztunk vele a párommal mese rajz ének versike és már egy évesen közel 10 szót mondott, sok éneket és verset tud kívülről, már biciklizik szóval hihetetlen okos. De sajna nagyon zsivány... mindig visszabeszél, mostanában erősen hisztizik. A másik hogy húsz hónapos kora óta nem kell pelus csak alváshoz este viszont most ez is változott. Volt egy idő hogy járt bölcsibe (sajnos ki kellett venni mert drága és nem vettek vissza dolgozni) és akkor voltak olyanok hogy ott elkezdte a bepisilést vagy csak becsurgott. De itthon erről leszokott. Azóta eltelt másfél hónap és most itthon is folyton ez van hogy becsurog és egy hete pedig minden nap bepisil naponta egyszer. Van hogy becsurgás sincs. Tudom nagyon elrontottam az elején mert ő még csak most kezd el aludni szóval 2 év és 3 hónapig azt sem tudtam mi az hogy alvás. Sokszor voltam ki idegileg mert fáradt voltam és sokat voltam egyedül segítség nélkül mert a párom 3 műszakban dolgozik. Volt hogy kiabáltam vele pedig nem kellett volna de nem tudtam kontrollálni magam. Nagyon szeretem őt de amikor elkezdte az iszonyatos hisztijeit ami volt hogy azért volt mert nem volt neki szabad valamit vagy mert aludnia kellett akkor már rácsaptam a seggére is. :-( Javaslatra megpróbáltuk a hideg vizes arc mosást vagy a víz rá fröcskölését de rá ez sem hat. A következő ötletem az volt hogy bünti legyen mert valamivel mindenképp büntetnem kell mert nincs következménye annak ha rosszat csinál és ez szerintem nem helyes. Sokat idegeskedem mert a párom édesapja velünk lakik aki alkoholista és nem tud magáról gondoskodni és nagyon koszos és sok plusz munkát csinál nekem. Ebbe nem is merek belefolyni mert már ez miatt is sokat sírtam és sem tudom mit tehetnék. A lényeg az hogy bűntudatom van mert sokat de nagyon sokat kiabálok a kislánnyal de tényleg nagyon de nagyon hisztis és visszabeszél. Kérem segítsen mi lehet a jó megoldás??? Tudom elsősorban velem vannak gondok de mit tehetnék???? Ja és hiába emelem fel a hangom sokszor csak kinevet meg odabújik bocsánatot kér meg mondja hogy " anya ne legyél szomorú" Igyekszem sokat lenni a kislányommal játszunk, olvasunk, éneklünk, bicajozunk, elhordom gyerekek közé a játszóra pedig itthon is mindene megvan (csúszda, hinta, homokozó...stb.) Jóvá tudom tenni ezt a sok rosszat? Lehet ez az oka a bepisilésnek??? Kérem segítsen mert nem akarok rossz anya lenni!!!! Köszönettel: Egy anyuka
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-04-01 13:21:28

sandra85

Kedves Anyuka! Csak egy jó anyával szemben enged meg magának egy gyermek hisztiket, kiabálásokat, mert bíznak benne hogy ha rosszul viselkednek akkor is szeretni fogja öket az anyukájuk. Biztos vagyok benne hogy mindig a legjobbat akarja a gyermekének. A levelét olvasva valóban ahogy Ön is írta azt érzem hogy a gyermeke is látja érzékeli hogy fáradt, szomorú, talán könnyebben indulatos lesz. De ezen elsősorban Önnek kell túllépnie, segítséget kérnie. Nem írta pontosan hány éves a kislány de nagyjábóla kezdődő hisztis időszakban lehet, ami senkinek nem könnyű. Ilyenen csak "szigorú" szabályokkal következetességgel lehet túljutni. Fontos visszajelezni mindiga nem megfelelő viselkedést egy gyermeknek de a büntetés helyett én inkább a jutalmazást ajánlom. Ha jó ügyes megfelelően viselkedik akkor jutalmazzák és meg fogja látni hogy épp elég "büntetés" lesz számára ha nem kap jutalmat nem kell ezen felül még plusz szankció. A pisilést kicsit különvenném, mert ezt először azét ki kéne vizsgáltatni, hiszen sok minden állhat a háttérben, akár kisebb fertőzés is (tehát vizeletvizsgálat hólyagkapacitás esetleg UH) ha minden rendben akkor jön a pszichés része. Van a bepisilésnek egy érdekes szimbolikája hiszen a pisi szétfolyik határtalanul, és ez a lényeg ami fontos hogy ha nincsenek határok szigorú keretek szabályok akkor a gyermek ettől szoronghat és jöhet a pisi. Tehát legyenek szabályok, és ezt tudja a kislány is mit lehet mit nem miért jár jutalom miért nem, ha hiszti van anya nem figyel jár, nincs jutalom. Kitartást menni fog! Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

93. kérdés

vonal
N.Eszter
2:56:45
2012-03-22
Kedves Gabriella! Kislányom 26 hónapos, eddig nagyon szeretett fürdeni, szinte úgy kellett kikönyörögni a vízből, de egy hete látott egy kis maszatot a vízben és nagyon megijedt tőle. Azóta nem hajlandó beülni a fürdőkádba, hiába magyarázom neki hogy nincs benn semmi, látom rajta, hogy egyszerűen retteg tőle, nem csak hisztizik. Már próbáltam, hogy vele fürdök, de csak ül a vízbe és figyeli, látszik hogy fél, ugyanez van a zuhannyal is. Kérem segítsen, hogy tudnám ezen átsegíteni, nem szeretném, hogy a félelem rögződjön benne. Válaszát előre is köszönöm!
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-03-24 08:34:24

fürdés

Kedves Eszter! Mindannyiunknál van ilyen hogy egy félelem, valami rossz élmény elindít egy elkerülő viselkedést hiszen nem akarjuk még egyszer átélni azt a szorongást. Mi felnőttek képesek vagyunk arra hogy kognitív módszerekkel túllépjünk ezen hiszen megértjük ha elmagyarázzák hogy próbáljuk meg nem kell félni és ez valóban csökkentheti a szorongást. De egy ilyen kicsi gyerek ezt még nem érti, ő csak a félelmet érzi amit nem akar többet. Náluk kicsivel sikeresebb eszköz ha az érzéseire hatunk pl jutalommal. Ami fontos az a fokozatosság. Először kicsi víz pl zuhany utána jutalom ha sikerült. Amikor ez már jól megy akkor egyre hosszabb legyen a zuhanyozás ideje, amikor ettől már nem fél lehet kádba ültetni kicsi vízbe és így tovább. A lényeg hogy mindig jutalmazni kell ha megtette, de fürdeni kell, az elkerülést nem szabad támogatni, de hagyni kell hogy szépen fokozatosan szokjon hozzá ismét, és tapasztalja meg nincs mitől tartania. Ami jó még ha magához a vízhez valami jó élmény társul még játék amivel csak akkor lehet játszani, vagy amit írt a közös fürdés. Ezek is nagyon jók. Tehát jutalomrendszer bevezetése, dicsérés ha megy de ha sír vagy fél azt nem kell szidni mondani észrevenni csak dicsérni hogy milyen ügyes, milyen jó pancsolni. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

92. kérdés

vonal
jsz1982
3:19:03
2012-03-14
14 hónapos a kislányom és nagyon anyás,nem akar senkivel sem játszani sőt még egyedül sem csak velem,egész nap sétálunk úgy hogy az egyik újjamat fogja.Nemsokára lesz a 15 éves osztály találkozóm és nem tudom hogy oldjam meg hogy eltudjak menni és hogy ő ne sérüljön lelkileg.Ez egy ilyen időszak nála vagy én rontottam el?
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-03-19 20:35:16

anyás?

Kedves Anyuka! Gondolja át mi is a helyzet van egy 14 hónapos kislánya aki Önt sétáltatja egész nap!!! Mért akarná elengednia kezét hiszen szeeti Ön jelent neki mindent a biztonságot szeretetet stb. Tehát a kérdés hogy Ön el tudja e engedni a gyermeke kezét és megbízni valakiben (apa, nagymama, barátnő stb) akire rá meri bízni szívből a gyermekét, hisezn tudja biztonságban van. Majd az próbálkozik vele vagy játszani vagy sétálni de lehet hogy sírni fog egész este, és mikor Önt újra látja,akkor megtanulja hogy anya nem elhagyta csak elment és most visszajött, és akkor meg fogja tudni nyugtatni. Ön a szülő, tehát ön hozza a döntéseket aztán majd lesz 14-5 éves a lánya és ez már nem is lesz olyan egyszerű :) Jó osztálytalálkozót. Üdv Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

91. kérdés

vonal
Pat
1:45:14
2012-03-04
Kedves Gabriella! Köszönöm szépen a gyors választ. Igyekszünk odafigyelni, reméljük rövidesen rendeződik a helyzet. Szép napot!Pat
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

90. kérdés

vonal
SandyCat
3:48:45
2012-03-03
Tisztelt doktornő! Kétéves kisfiam számomra elkeserítően ijesztő viselkedést produkál. A fejét verdesi a falba, ha dühös, a játékait a földhöz, és máshos is csapkodja, rendszeresen harap. A felém is rendszeresen üt, játékaival nem tud folyamatosan játszani, mert inkább azokat rugdossa, a polcról lesöpri. Ilyen viselkedéskor hiába próbáljuk meg szeretgetni, nyugtatgatni, nem engedi magát, eltol magától. A saját ruhájába, játékában vagy kezébe harap. Érzelmeinél erős hullámzások vannak: egyik pillanatban magához szorítgatva szeretgeti kedvenc maciját, másik percben teljes erővel földhöz vágja és belerúg. Céltalanul bolyong a szobában, nem tud egyáltalán sehol sem megülni. Egy percnél tovább semmi játék nem érdekli. Csapong a játékok között, felül és elkezd forogni.Etetni nagy nehézség árán lehet, hiszen akkor sem bír megülni, csapkod, rúgdossa a hasamat és egyéb részeimet közben. (egyébként jóétvágyú gyerek, nem válogatós.) Az öltözködésnél és tisztába tevésnél semmi együttműködést nem tanusít. Befeszít és kifordul. Aludni nagy nehezen alszik el, csapkodja magát az ágyában, nyöszörög és hirtelen felül az ágyban. Olyan mintha túlpörögne! Egyedül nevelem háromhetes kora óta, szerencsére befogadott családom bennünket ezidő óta, elváltunk már régóta. Minden körülötte forog. Sokat foglalkozunk vele, épp ezért is szomorú a dolog. Sajnos tartós szívbeteg, egyheréjű és ekcémás gyerekről van. Állandó belépőnk van a különböző orvosi rendelőkbe. Az elmúlt héten is kórházban voltunk, orrmandula műtét és az azt követő influenzás fertőzés miatt. Tudom, hogy a kórház egy óriási trauma volt számára, mivel egy egy beavatkozásnál négy-öt ember le kell, hogy szorítsa, de ezeket a tüneteket, már hónapok óta mutatja. Mozgásfejlődésében is konduktori segítség kellett a Dévény-módszer mellett, hogy járni tudjon. Nem beszél még, de jelei sem tapasztalhatóak, papa és mama a szavak, miket túl öblös kiejtéssel mond. Édesapja hetente egy órára látogatja, mikor egy aprócska szobában bezárva van vele, mert nem hajlandó még látni sem szüleimet a láthatások alkalmával. A nevelésében és gyógyításában sem anyagi sem erkölcsi értelemben sem vesz részt. Állandóan kritizálja a nevelési módszereinket és azza fenyeget, hogy ha majd hároméves lesz és viheti, majd megreformálja a gyerekét, de a kérdés, hogy milyen alapon, hisz még nem is érdeklődik a gyerek hétköznapjai iránt sem. A gyerek a láthatások végeztével, utasítja apját, hogy tűnjön el a lakásból (mutatja neki az ajtót és taszigálja kifelé), Kérem a doktornőt válaszoljon, hogy a tünetek viselkedészavarnak tekinthetők-e, mert én félek, hogy emögött esetleg komoly neurológiai vagy pszichés háttér van. Kérem segítsen tanácsot adni abban, hogy hogyan kezeljük kitöréseit, fellépjünk-e ellenük. Belefoghatunk-e most az itatás, etetés, szobatisztaság önállóvá válásának folyamatába? Köszönöm szíves válaszát előre is.
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-03-04 14:49:56

SandyCat

Kedves Anyuka! Emlékszem a korábbi levelére és örülök hogy valamilyne típusú fejlesztés azóta elkezdődött. Fontos, hogy a leírt problémák nagyon szakszerű kivizsgálást követelnek és ez nem megy egy levél alapján. Tudom hogy már elege vana kórházakból, hiszen sok nehéz helyzetel kell megküzdeniük, de most is csak ezt tudom leírni mint korábban! KIVIZSGÁLÁS! Legyen egy egységes hely ahol neurológus, pszichológus, gyógytornász, rehabilitációs szakember megvizsgálja a gyermeket és az alapján tud fejlesztési tervet adni! Ez lehet kórházban vagy ami jobb Korai fejlesztő központban, ahol utána egyénre szabott fejlesztést kapnak a gyerekek 3 éves korig! Tehát mág most minél előbb kérjen a helyi korai fejlesztőközpontban viszgálati időpontot, ahol részletes anamnézisfelvétel is történik, valamit vizsgálatok, és azalapján Ők elmindják hogyan tovább! Hiszen nem lenne fair nekem írnom itt semmi mást úgy hogy nem látom egészben a dolgokat. Üdv Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

89. kérdés

vonal
Pat
2:33:51
2012-03-01
Kedves Gabriella! A problémám a következő: van egy 2 éves kislányom, aki nagyon gyorsan tanul, több verset, éneket is tökéletesen tud hónapok óta, könnyen barátkozik. Már kisebb korában is mondta a háziorvos, hogy nagyon érdeklődő, okos gyerek. Néhány hónapja elkezdte az apját ütni, harapni. Mondta, hogy apa menj innen, nem szeretlek. Próbáltuk mondani, hogy de apa szeret, vagy mi szeretünk azért téged, de nem változott. Mondogattam neki, hogy nem jó apának, ha ilyet mondasz, amire mostanra mintha odafigyelne. Elkezdte január közepén a bölcsit, azóta sokkal rosszabb a helyzet. Már engem is üt, sőt már a rugdosás is előjött.(Nem értek egyet magammal, de néha odáig fajul, hogy rácsapok a kezére, de ez ritkán furdul elő, többnyire a kispadra kiültetés a bünti, vagy nincs esti mese) Mindent a földre dob, rugdos, alig lehet rávenni, hogy átmenjünk a mamához, vagy a játszótérre. Itthon szinte csak akkor játszik, ha mellé ülök és én is csinálom, de szinte már akkor sem. Eddig szeretett főzni, főleg ha én is ezt tettem, babázott, kockázott, stb. Magát is megharapja, a fejét csapdossa kézzel, vagy valamivel, de durván. Ami még változott, hogy semmit nem hajlandó enni és inni a bölcsiben, viszont állítólag jól alszik. Ami nekem furcsa, mert amikor uzsi után eljövünk azt mondja álmos, egész délután kezelhetetlen, nem jó neki semmi, hisztizik mindenért. Az alvással régóta gond van, 2x legalább felkel és közli, hogy ő már nem alszik nem álmos, menjünk ki a szobából, jó esetben némi tej hatásosnak bizonyult a visszaalvásban. Én visszamegyek pár nap múlva dolgozni és este alvásra érek haza sajnos. Nem sikerül másik állást találnom. Gondolom ettől még rosszabb lesz a helyzet. Az apjával nagyon rossz a viszonyuk, még azt is nehezen veszi, ha ő megy érte a bölcsibe, nem eszik vele, stb.  Mit tudunk tenni, hogy jobb legyen? Nagyon köszönöm a segtséget!Pat
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-03-04 14:30:08

Pat

Kedves Anyuka! Nagyon gyakran tapasztaljuk, hogy a gyermekek magatartásproblémával agresszióval sokszor autoagresszióval reagálnak szorongásos helyzetekre, vagy ha félnek. Azt gondolom jó lenneutánajárni hogy mi is van valójábana bölcsiben, mit csinál, hogy telik egy napja, mitől ennyire feszült, hogy szinte Önöket "bünteti" ezért a helyzetért. Kérjenek részletes jellemzést a gondozóktól, vagy valaki üljön be egy nap megnézni hogy telika napja, kivel játszik. Úgy tűnik hogy valamiért nagyon szomorú a gyermekük, azt hogy ez honnan indult fontos utánnajárni, hiszen csak akkor lehet beavatkozni! Addig is szeressék ha indulatos, akkor figyeljenek oda ez nem klasszikus agresszió, hanem szorongás, arra pedig megnyugtatás kell, ölelje át szorosan, puszilja, mondja neki mennyire szeretik amig meg nem nyugszik, és utána csak utána kell a viselkedését értékelni hogy attól még így nemviselkedhet, mert aztért bünti járhat! DE csak ha tényleg szükséges hiszen a szoorngását növelika azzal ha büntetik! Tehát építsenek ki egy jutalomrendszert!!!! Mindenért amikor jó szépen játszik eszik, nyugodtan TVzik stb. Amennyiben egy hónap múlva sem változik a helyzet keressenek fel egy szakembert aki segít abban hogy rendeződjenek a dolgok. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

88. kérdés

vonal
kicsinóri
2:24:49
2012-03-01
Kedves Gabriella!Van egy 22 hónapos kislányom Lilla és egy 2 hónapos Nóra.Lilla az apukájával volt amikor én a kórházban tartózkodtam előtte nagyon anyás volt.A problémánk az,hogy mindig viteti magát az apukájával,és hisztizik ha nem veszi fel és sétálgat vele oda vissza.Ha itthon van a párom az ebéd utáni alvás is problémás egyszerűen nem akar lefeküdni csak vigye az apja.Miért csinálhatja ezt.Ha nincs itthon apa velem szépen elalszik nincs semmi gond,de ha apa megjön akkor teljesen megváltozik.A tanácsát szeretném kérni.Köszönettel!Bea
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-03-04 14:19:34

kicsinóri

Kedves Bea! Ez csak egy rossz szokás, ami valószínüleg azért alakult ki mert az Ön távollétében ezt találta a legjobb módszernek az apuka. És akkor biztosan így is volt, de ez a rossz viselkedés rögzült a gyermeknek jó így mindnet elkövet annak érdekében hogy az apukája cipelje ringassa, de ő "csak" élvezi, hiszen gyermek! Leszoktatni viszont csak Önök tudják, tehát segítse az apukát hogy kibírja hogy nem veszi fel!!! Hiszti lesz meg sírás, hát igen mert nem az van amit ő szeretne, de ha kibírják 1-2x akkor rendeződni fog, adjanak jutalmat ha szépen elalszik, akkor is ha nincs otthon apa! Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

87. kérdés

vonal
nmarcsy
0:45:38
2012-03-01
Üdvözlöm! Elég furcsa kérdésem lenne. Kisfiam, aki most lesz 10 hónapos, úgy viselkedik, mintha nem szeretne minket. Ha valami baja van nem bújik hozzánk, nem ad puszit nekünk, pedig az állatkáinak ad, nem igényli hogy szeretgessük, nem hagyja magát elringatni főleg fekve, pedig másnak hagyja. Ha álmos és más is van ott ahol ő máshoz bújik, pedig én is ott vagyok. Soha nem bántottuk, mindene megvan, okos értelmes kiegyensúlyozott gyermeknek látszik, a doktornő szerint is az. Nagyon hamar mászott fordult 6 hetesen, már megy 9-hónapos kora óta, nem fél senkitől szereti a gyerekeket, szóval nincs vele más baj, csak, mintha minket a szüleit nem szeretné. 4,5 hónapos koráig szopizott is, ha esetleg ez számít. Bika jegyű bár nem tudom ez számít-e. Miért van ez igy? Köszönöm válaszát! Üdv: Mariann
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-03-04 14:14:58

kötődés

Kedves Mariann! A levele alapján nem fogok tudni kielégítő választ aadni Önnek, hiszen, fontos, hogy mikor, mióta viselkedik így, mi történt akkor acsaládban, csak Önnel vagy az apukával szemben is jellemző? Hiszen nagyon sok minden állhat a háttérben lehet valami olyan trauma a gyermek számára, ami lehet hogy Önöknek fel sem tünt, vagy egyszerüen csak jelezni akar hogy valamin kell változtatni. Azt tanácsolom hogy ne akarja görcsösen hogy odabujjon, inkább figyelje meg a viselkedését, fejezze ki felé hogy szereti, szeretné megölelni, megpuszilni ÖN és ne azt várja hogy ezt Ő tegye. Figyelje meg erre hogy reagál, mikor keresi az Önök közelségét. Azt gondolom minden rendben lesz. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

86. kérdés

vonal
mp-dora
1:29:47
2012-02-17
Kedves Doktornő! Kisfiam, Dominik áprilisban lesz 3 éves. Sajnos a szobatisztasággal gondok vannak, noha nyáron át szépen szobatiszta lett, ősszel visszaesett és végül a gyerekorvos tanácsára visszaadtuk rá a pelust! Sokan azt mondják, lelki okokra vezethető vissza az egész, ez a barátok véleménye, nem orvosi. De leírom miért gondolják így. A nyár nagyon zűrös volt itthon, sok veszekés és vita volt a férjemmel. Az alapgond egy másik nő volt. Nagyon megváltoztatta a férjem viselkedését, és úgy alapjában a hozzámvaló viszonyulását, negatív irányban természetesen. Mégis Domival sokkal közelebb kerültek egymáshoz. A szobatisztaságot júniusban kezdtük. Domi szépen megszokta, hogy ha kell pisilni vagy kakilni, akkor rá kell ülni Kokóra, a bilit nevezte el így. Mindig megdícsértük. Szeptemberre sikerült rendezni a kapcsolatunkat férjemmel, és a másik nővel szakított. Itthon így helyreállt a béke, nagyából, több közös program volt. Mégis egyre többet pisilt be Domi. Eleinte csak egy pár csepp pisi csurgott be az alsónaciba, aztán az egész. Ami zavaró volt, legalábbis nekem, hogy Domit nem zavarta, hogy ő pisis lett. Végül a gyerekorvoshoz mentünk, azt mondta adjuk rá inkább a pelust, és legfeljebb előlről kezdjük a szoktatást. Arra gondoltam, jó, hátha most is zavarni fogja Domit pelus, mint tavasszal is volt már. de nem így lett. Most már a kaki is bemegy neki. Kokót nemrég eltettem, mert kicsi lett, de ezt elmondtam Dominak, hogy kicsi már neki Koko bili, inkább üljön a wc-re, mint apa és anya. Férjemmel úgy láttuk jónak, ha nem kap új bilit, inkább szokja a wc-re ülést. Azt látom, hogy érzi Domi, ha kell kakilnia, mert szól, hogy kell, de mire odajut hogy lehúzza a pelust, már benne a kaki. Általában berohan a mosdóba, és aztán ahelyett hogy levetkőzne, játszani kezd. Ráül a kiskukára, és azt játsza hgoy a wc autó. Jó időbe beletelik, mire ráveszem, hogy vetkőzzön a kakiláshoz. Pisilés miatt nem szól egyáltalán. Ön szerint mit tehetnénk, hogy haladjunk a szobatisztasággal? Hogyan segíthetnénk neki? Valóban lelki okok állhatnak a visszaesés mögött, és így utólag így csapódtak le nála a nyári események? Mert Domi látta milyen rosszul éltem meg az egészet, látott sírni mindig. Szóval tényleg a szeme előtt zajlott az egész. Már próbáltam azt is, hogy a hőáhított játékot ígértem be neki, ha időben ráül a wc-re és nem megy a pelusba semmi! Az alsónacit szerette és szeretné is hordani most is, de mivel bepisil, nem merem ráadni a pelus helyett, mivel nem szól. Vegyünk neki mégis másik bilit? Érdemes lenne esetleg egy darabig hagyni, és nem noszogatni őt, hátha magától szól akkor majd? Én az ovi miatt is noszogatom, mert addigra ugye szobatisztának kéne lennie. Köszönöm előlre is segítségét és tanácsát! Köszönettel: Dóra
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-02-26 16:29:43

szobatisztaság

Kedves Dóra! Valószínűleg benne is hagyott nyomokata nyáron Önökkel történtek, hiszen ő is a család része. De ettől függetlenül ezer meg ezer oka lehet annak hogy ismét nem megy a szobatisztaság egy gyermeknél. Nagyon jól látja hogy a cél az hogy motiválják, tehát igen ki kell találni valamilyen jutalomrendszer pl rajzolni a napocskákata hűtőre ragasztott lapra ha szól és sikerül a vécébe, és lehet vele büszkélkedni és ha 3-at összegyűjt ( 3 éves) akkor azért jár jutalom (csoki, mese, dvd, játék bármi ezt önök találják ki). Viszont ha nem megy akkor felhőcskét rajzolnak azért nem jár semmiylen bünti de annál több idő mire a 3 napocska összejön vele pedig az ajándék. Mindig nagyon dícsérni örülni ha szól és az elején azt is lehet napocskával jutalmazni hiszen egyből nem megy minden. Az hogy bili vagy wc szinte mindegy, viszont ami fontos hogy ha Ön látja hogy kell neki akkor rá kell ültetni a wcre, és akár lehet ott mesélni énekelni, tapsolni bármit a cél hogy próbálkozzon, hiszen neki már ott kell, nem a pelusba. Írta hogy berohan a mosdóba de játszani kezd ezt Ön ne várja meg vetköztesse és ültesse rá a wc-re hogy legyen sikere amit persze jutalmazzanak, hogy ez motiválja! Ami fontos ne legyen noszogatás, se bünti a sikertelenséget hagyni kell, és bíztatni hogy majd legközelebb és akkor jön a jutalom. Sok sikert Szegleti GABRIELLA WWW.MACKORENDELO.HU

85. kérdés

vonal
Annamary24
7:54:41
2012-02-10
Üdvözlöm! Nem tudom, jó helyre írom-e a kérdésem, vagy hogy védőnőtől kellene ezt megkérdezni, de megpróbálom. Kisfiam 3,5 éves, és 3 hete rászokott a verekedésre. Lényegében én és anyukám vagyunk itthon, és annyit értünk el nála, hogy már engem nem bánt, mert kismama vagyok, és ezt szépen megértette. Viszont azt nem akarja megérteni, akárhogy magyarázzuk neki, hogy amit csinál az fáj nekünk, és nem szabad. Nem tudom, mi a teendő, nagyon kétségbe vagyok esve. Kérem adjon tanácsot. Köszönettel: Zsuzsa
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-02-12 21:07:15

verekedés

Kedves Zsuzsa! Talán a legfontosabb teendő előszőr hogy megfigyelje mik azok a helyzetek amikor ez a viselkedés megjelenik. Mi az ami ezt megelőzi, ha nem figyelnek rá, nem kap meg valamit vagy ellentmondanak neki, vagy ha fél, magára akarják hagyni? Mert nem mindegy hogy ezzel a viselkedéssel rájött hogy valamit el tud érni és egy nagyon rossz szokássá vált, hiszen tudja hogy utánna megkap valamit (figyelmet, tárgyat, eléri a célját), vagy a szorongását próbálja csökkenteni és bár nem jó eszközzel de kommunikálni akar valamit az agresszióval (talán hogy félek ne hagyj itt, figyelj rám). ez azért fontos mert nem mindegy hogy reagáljunk rá. Ha ez egy rossz viselkedés, akkor egy ilyen kis gyereknek nem elég elmagyarázni megbeszélni mert még ez kevés. Kell hogy kísérje valami viselkedés is, pl bünti elveszik kis időre a kedvenc játékát, nem mennek játszótérre nem nézhet mesét, nem kap édességet stb. Viszont ha abbahagyja és jól viselkedik akkor kell jutalmazni. Tehát a lényeg hogy fejtse meg mért alakult ki és arra kell viselkedéses válasszal reagálni! Egy ennyi idős gyerek még ebből ért főleg. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

84. kérdés

vonal
nemethlaszlo1
1:15:30
2012-02-09
Tisztelt Szegleti Gabriella! Kislányunk 4 éves óvodás. Bölcsödei, óvodai beilleszkedésével, magatartásával nem volt és jelenleg sincs probléma. Társait elfogadja és Őt is szeretik, kedvelik. Azonban a velünk szemben megnyilvánuló viselkedése kezelésében úgy érezzük - a feleségemmel - segítségre lenne szükségünk. Az öltözködés, fürdés, lefekvés, felkelés terén jelentkeznek a problémák amelyek akaratosságával és hisztieivel párosúlnak. A segítségét abban kérném, hogy kihez fordúljunk? Nevelési tanácsadó? Gyermekpszichológus? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Németh László
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-02-12 21:18:19

viselkedésprobléma

Kedves Németh László! A levele alapján azt gondolom gyermekpszichológus tud legtöbbet segíteni Önöknek a nem megfelelő viselkedés kezelésében. Mindegy hogy Nevelési tanácsadóban vagy más szakrendelőben (gyermekkórház ambulanciája) vagy magánrendelőben teszik ezt. Mivel ő már óvodás így fordulhatnak Nevelési Tanácsadó felé is akik minden Óvodába elvileg kirendelnek pszichológust aki talán néha az oviba is szokott lenni. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

83. kérdés

vonal
Anita
4:34:45
2012-01-30
Kedves Gabriella! 7 éves kisfiam kb egy hónapja alvajáró!Előtte nem csinált ilyet soha.Éjszakánként vándorol és érdekes dolgokat csinál.Mi kísérgetjük a lakásban nehogy történjen vele valami de nem keltjük fel,megvárjuk még lefekszik és betakarjuk.Régebben egy vagány kisfiú volt ,mostanában viszont mindenen elsírja magát,itthon és az oviban is.Valótlan történeteket talál ki.A kistestvére 3 éves.Sok közös program mellett igyekszünk külön -külön is programot csinálni nekik.Úgy érzem mindkettejükkel egyformán foglalkozunk ,bár sokat dolgozunk.Sokszor úgy érzem hogy addig provokál amig fel nem emelem a hangom és olyankor lelkileg nekem is nehéz,hogy kiabáltam,de "pattanásig tudja feszíteni a húrt".Mit kellene másképp csinálnunk?Régebben volt testvéri féltékenység de az most nincs.Az oviban kifejezetten jó testvéreknek tartják őket.De az óvónő is jelezte hogy sokkal érzékenyebb lett és sírósabb.Ez valamilyen korszak 7 évesen?Ennek köszönhető az alvajárás is?Mert a viselkedése előtte kezdett el megváltozni.Ön mit tanácsol? Mit tegyünk hogy újra a "régi" kisfiúnk legyen????Válaszát előre is köszönöm!Üdvözlettel.Anita
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-02-12 21:25:36

alvajárás

Kedves Anita! Annak hogy egy kisgyermek viselkedésében tünetek jelentkeznek főleg ennyi téren, ami már az ovónőnek is feltűnik annak oka van. De ez nagyon sok minden lehet. Mindenképp azt gondolom szükséges lenne ezt kivizsgálni hogy mi áll a szorongás hátterében, hiszen addig nem lehet megfelelő terápiás tervet meghatározni. Minél előbb keressenek fel egy gyermekpszichológust hogy mire jön az iskola újra kiegyensúlyozott fiú legyen. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

82. kérdés

vonal
Minimano0317
2:27:23
2012-01-23
Kedves Gabriella! Kislányom márciusban lesz 3 éves, nagyon ügyes okos gyerkőc. Van egy 1,5 éves kisöccse is, akit nagyon szeret és vigyáz rá – ami kölcsönös  A kérdésem a „rutinokra” irányulna. Nagyon fontos számára a napirend, mit miután csinálunk, de az is hogy kivel. Pl. ébredés utáni kakaót csak a kanapén ülve lehet meginni a kék üvegből vagy este a fürdéshez anya tesz be a kádba és apa vesz ki, a mamuszt neki kell egyedül levennie a lábáról – nem segíthet senki – a csizmát előbb ki kell tépőzárazni és csak azután lehúzni a lábáról és még sorolhatnám…. Persze ennek vannak jó oldalai is, hiszen a pisilés után mindig kezet mosunk, fürdéskor fogat mosunk szokásokhoz való ragaszkodás kifejezetten jó, de néha úgy érzem kényszeresen ragaszkodik a dolgaihoz. Én általában nem erőszakoskodom és inkább segítek neki „áthaladni” a szertartásokon, de apa néha igen türelmetlen és félek ez árthat neki. Általában meg lehet neki magyarázni hogy éppen miért térünk el a megszokottól és meg is érti, kompromisszum kész, de előfordul, hogy hisztirohamban végződik a dolog. Nem szeretném ha „be kellene törni őt” egy-egy ilyen alkalommal, de előfordul hogy valóban nagyon fárasztó és fölöslegesek a „szertartások”. Szerencsére nem aggasztó a helyzet csak érdeklődnék, hogy figyeljek-e erre oda, gondot okozhat-e később és érdemes lenne már most foglalkozni vele, vagy hagyjuk, hogy alakuljon magától és majd leszokik róla? Hogyan segíthetnénk neki? Segítségét előre is köszönöm!
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-01-27 14:16:03

rutinok

Kedves Anyuka! Minden gyermek számára a napirend, a megszokott rutinok nagyon fontosak, hiszen ezek adnak kapaszkodókat a mindennapokban, ezekre tudnak támaszkodni a gyerekek. Ez jelentia biztonság egyik fontos alapját. Általában ezek a gyerekeknek fontosabbak mint a felnőttnek. Ami fontos hogy nem véletlenül alakul ki hiszen a szülő maga tanítja ezeket a gyermekének, hogy biztonságba tudja. Egy felnőttnek nem feltétlenül jelent szoorngást ha kimarad egy-két lépés de egy gyereknek ez még nehézség lehet. Persze a nagyon görcsös ragaszkodás a szabályokhoz sem feltétlenül jó, hiszen mindig akad olyan helyzet hogy el kell térni a megszokottol, tehát náha fontos hogy ilyen legyen de ezt próbálják előtte megbeszélni vele. Mert ha tud róla fel tud rá készülni nem éri váratlanul, íg ytud alkalmazkodni. Amennyiben ez nem segít és ez nehézséget okoz nála a közösségben, akkor ezzel érdemes foglalkozni, de ez szépen rendeződni szokott. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

81. kérdés

vonal
tundy
7:42:25
2012-01-17
Kedves Gabriella! A segítségét illetve a tanácsát szeretném kérni, mert tanácstalan vagyok, nem tudom hogyan kezeljem a helyzetet. Van egy 15 hónapos kisfiam. Amikor megkezdődött Nála a fogzás, elkezdett harapni, de úgy, hogy véraláfutás lett ott, ahol megharapott. Aztán, valahogy abbahagyta, az egyik anyuka azt tanácsolta, hogy próbáljam ki, hogy ha megharap hagyjam ott. Így is tettem, és elmagyaráztam mindig Neki, hogy azért hagylak itt, mert megharaptál és ez fáj anyának.( Természetesen az itt hagylak, az lakáson belül, az épp adott helységre értem!) De most újra kezdte a harapást, és azért gondolom, hogy a fogzással van kapcsolatban, mert most megint egyszerre jönnek a fogai, az őrlők illetve a szemfogak. Ehhez társul egy új szokás, hogy ha valami nem úgy történik, ahogy Ő szeretné elkezdi mindkét kezével ütögetni a fejét. Nem tudom, hogy hogyan kezeljem a helyzetet. Nem haraptam sosem vissza, nem ütögettem sosem a fejét. Félek attól is, hogy lassan bölcsibe megy, hogy ezt teszi a társaival is, és ezt természetesen szeretném megelőzni ha lehet. Kérem adjon tanácsot mit tegyek, Én rontottam el valamit? Segítségét előre is köszönöm, további szép napot kívánok Önnek! Tündi
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-01-27 14:06:55

tundy

Kedves Tünde! Biztos vagyok benne, hogy mindent a lehető legjobb tudása szerint tett, amiről azt gondolta a legjobba gyermekének. A fogzással kapcsolatban egy gyermekorvos biztos több mindent tudna mondani, de azt gondolom, valóban lehet összefüggés. Mindenféle rágható tárgyat adjon neki, hátha valóban ennyi elegendő lesz. De mind rossz szokás fontos hogy ne rögződjön az, hogy Önnek vagy másnak fájdalmat okoz, így azt fontos leépíteni. Akár amit írt hogy izolálja ez jó ötlet, csak fontos, hogy ez ne tartson sokáig, de lehet egy kedvenc játék elvétele is, a lényeg hogy mindig következetesen, és egyből a harapás után reagáljon, hogy össze tudja kapcsolni, hogy ezt ezért kapta. A "hiszti" azt gondolom minden szülő életében egy nagyon sarkallatos probléma. A gyerek próbálja érvényesíteni az akaratát, úgy ahogy arra rátanult. Elég annyi hogy egyszer amikor nem az történt amit ő akart a fejéhez csapott (a kisfia) amire Ön ilyedséggel reagált és engedett neki. Ebből a gyerek megtanulja ha így viselkedik anya mindig megilyed és az lesz amit ő akar. Persze az autoagressziót nem szabad engedni, ilyenkor azt szoktuk tanácsolni szorosan fogja meg a kezeit és ölelje át addig amíg egy kicsit lecsillapodik, aztán mondja el neki hogy ezt a viselkedést nem tűri, ha folytatja nincs esti mese, játszótér stb..., ha abbahagyja meg kell dícsérni. A lényeg a kitartás, és hogy következetesen soha ne engedjen a hisztinek, akkor szépen csillapodni fog, bár kb kamaszkoruk végéig azért próbálkozni fognak. Szép napot szegleti gabriella www.mackorendelo.hu

80. kérdés

vonal
Balogh Kriszta
0:16:16
2012-01-13
Kedves Gabriella! 3. osztályos a kislányom. Nagyon kedves, aranyos, jószívű gyerek. Már oviba sem szeretett járni. Minden reggel húzta az időt, hisztizett. Sajnos az iskolába menéskor sem ment zökkenőmentesen. Pedig az oviban és az iskolában is sok barátja van, szeretik a társai, szerették az óvónénik, szeretik a tanítónénik is. Jelenleg az a gondom, ami sok fejtörést okoz, hogy otthon csak veszekedés után hajlandó megírni a házifeladatot. (Szerintem sok feladatot kapnak.) Nincs napköziben (mert ott sem szeret lenni, a 9 évvel idősebb nővérével van otthon) hazamegy, eszik, pihen, játszik. Megbeszéltük a másolásokat és az olvasást egyedül is tudja csinálni, ha hazaértek a munkából (ált. 5 óra körül), pedig együtt folytatjuk. Kipróbáltam, hogy nem szólok neki, hogy tanulni kellene, estig nem is jutott eszébe. Pedig verseket is nagyon könnyen, hamar tanul.Így minden nap elhúzódik a tanulás és este már nagyon fáradt. (Persze megértem) Ha neki ülünk hamar kész vagyunk, csak elkezdeni nagyon nehéz. Kérem adjon tanácsot, hogy a kedvét se vegyem el a tanulástól és az iskolától, de nem legyen ekkora nyűg a házi feladat írás. Köszönettel: Kriszta
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-01-16 12:03:56

tanulás

Kedves Kriszta! Sok olyan dolog, kötelesség van az életben amit nem szeretünk de csináljuk, mert muszály. Ilyen a tanulás is. Mi márt tudjuk, mert kialakult egy belső motivációnk, ami segít ezekben a helyzetekben. De ez nem alakul ki autómatikusan, a gyerekeknél előszőr külső motivációra van szükség ahhoz hogy az majd később átalakuljon belső késztetéssé. Tehát a kulcs a motiváció, jobban mondva a jutalmazás! Alakítsana ki egy meghatározott szabályrendszert, napirendet közössen, amiben foglalják össze a délutáni feladatokat. Amennyiben ezzel elkészült akkor kezdjenek el bevezetni jutalmazási rendszert (pirospont, zseton, szivecse stb) amit öntöl kaphat ha elvégezte a feladatokat. Ha nem akkor jutalommegvonás van pl nincs tv, számítógép, estimese stb. Ha a héten összegyűlyt x mennyiségű zsetont akkor azt hétvégén válthassa be valami számára fontos dologra mint édesség kis ajándék, film, játszóház stb. De motiválni CSAK jutalommal ogja tudni, amit fontos hogy következetesen mindig használjon, és a "büntetést" is, mert csak akkor működik. Jó munkát Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

79. kérdés

vonal
kisevi
9:03:58
2012-01-12
Kedves Gabriella! Köszönöm a gyors válaszát. Az igazság az, hogy félreérthetően írtam, a kisfiam az apukájának nem engedi, hogy Őt megsimogassa. Ha ott vagyok, nem megy el vele a WC-re, nem öltöztetheti, mindent nekem kell csinálni. Nem hagyja, hogy megölelje, hogy vigasztalja, sőt sokszor ki akarja küldeni a szobából, nem örül, ha hazajön, vagy éppen el is küldené azonnal otthonról. Mintha nem ragaszkodna hozzá. Vagy leginkább az is igaz lehet, hogy a mi kettőnk, anya-gyerek kapcsolatot szeretné csak, és apát ebből ki akarja zárni. Nagyon fáj nekünk, hogy nem kötődik hozzá, és a családból annyira senkihez sem rajtam kívül, egyedül a 10 éves unokatesójához ragaszkodik. Ez csak életkori sajátosság, és várható, hogy elhagyja? Próbáljak meg lazítani ezen a szoros viszonyon köztünk, vagy ez úgyis megtörténik majd? Mivel biztassam a férjemet? Nagyon köszönöm az ismételt válaszát! Üdv: Évi
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-01-16 11:55:28

Apa

Kedves Évi! Köszönöm a helyesbítést. Valóban nagyon fontos amit írt, hogy a gyermekek önszántukból nem kezdenek leválni az anyáról, ezt Önnek kell kezdeményezni, bíztatni kicsi lépésekkel. Akár egy ilyen helyzetben is mint WC. Bíztassa hogy menjen el apával, mondja hogy majd apa segít felvenni a kabátot stb, és ne engedjen annak ha hisztizik, visont dícsérje meg ha hagyja, az apa is jutalmazza egyre több helyzetben a megfelelő viselkedéseket, mert így hozzá kötődik valami jó dolog. Vagy ahogy írtam a korábbi levélben valami játék, vagy mese csak az apa kiváltsága legyen amit élvez a kisgyermek. Amikor nagyon negatívan viselkedik az apával (elküldi, megüti stb) akkor ezt nem szabad elfogadni, figyelmen kívül kell hagyni, Ön látványosna örüljön az apának ha hazajön, ölelje meg stb, beszélgessenek, meséljen neki arról mi történt Önökkel aznap miben volt ügyes a kisfia, dícsérje stb. A cél hogy minél nagyobb teret adjon az apukának, úgy hogy nem megy bele a gyermek játékába. Szép napot Szegleti Gabriella ww.mackorendelo.hu

78. kérdés

vonal
kisevi
1:21:15
2012-01-10
Kedves Gabriella! Tanácsot szeretnék kérni. Kisfiam most lesz 2,5 éves. Körülbelül másfél éves korától kezdődően hihetetlenül anyás lett. Ez abban nyilvánult meg, hogy ragaszkodott hozzám etetésben, öltözködésben, gondozásban, ölelésben. Egy idő után ha én ott voltam, nem felelt meg neki senki más. Azt is el kezdte mondogatni, hogy nem szeretem apát, ne segítsen. Mivel még otthon voltam vele, így úgy gondoltuk, természetes a ragaszkodás, hiszen napközben velem van. Ennek ellenére sok programot próbáltunk apukájával kettesben szervezni a részükre, és általában nem is volt gond vele, csak ha én megjelentem, már csak engem akart mindenhez. Bölcsibe kerülés után ez a ragaszkodás nem változott, nem romlott-javult, egyébként ügyesen beilleszkedett. Sőt talán valamennyit javult ez a dolog, már nem utasította úgy el az apukáját. Most megint újból ellenkezik vele, sőt újból mondja, hogy nem szereti, és ha ott vagyok, semmit nem enged neki, pl simogatni sem. Ez mindkettőnknek nagyon fáj, mert igyekszünk jó szülők lenni. Férjem sokat játszik, foglalkozik vele a kezdetektől, ezért sem értjük a reakcióit. Amúgy a kisfiunk kiegyensúlyozott, szépen fejlődik, nem beteges, minden akadályt (szobatisztaság, közösség) nagyon jól vett. Tudna tanácsot adni nekünk, illetve valamit írni az okokról, hogy miért utasíthatja el az édesapját a kisfiam? Nagyon köszönöm a válaszát előre is! Üdv: Évi
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-01-11 17:51:51

apa

Kedves Évi! A leveléből nem tudom hogy jól értettem e hogy a gyermek akkor utasítja el az apát amikor Ön ott van és Önt nem engedi simogatni? Az ilyen típusú "féltékenység" a másik szülőre elég gyakran tapasztalható, hiszen a gyermek teljesen kia akarja magának sajátítani a szeretett szülőt, hogy csak az övé legyen. Fontos, hogy ne engedjenek az ilyen viselkedésének, üljenek egymás mellett, érjenek egymáshoz, meg persze hozzá is. És verbálisan is kommunikálják felé hogy nagyon szeretik de egymást is. Minél több közös programot szervezzenek a fiúk együtt, legyen olyan dolog ami mindig az apához kötődjön, az esti mesélés, vagy fürdetés stb. Ha azt mondja nem szeretem apát akkor ő mindig válaszoljon neki vissza hogy apa viszont nagyon szeret téged, meg Ön is erősítsen arra rá hogy Ön szereti az apukát. A cél hogy azt tanulja meg hogy ezzel a viselkedéssel nem ér célt nem tudja eltávolítani az Ön közeléből az apát sőt kimarad jó közös játékokból. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

77. kérdés

vonal
MMarcsi
1:38:25
2012-01-06
Kedves Gabriella! Kislányomat most kezdtem el beszoktatni a bölcsibe. A gondozónő is megjegyezte, hogy a szeme sarkából mindig engem figyel,ha felálltam,már sírt. Ma, a 4.napon tudtam először egy kicsit egyedül hagyni, elég hamar megnyugodott, de miután történt egy kis baleset,nagyon megijedt és nem tudták megnyugtatni. Negyed órát sírt az ölembe,mire nekem is sikerült. Utána aztán szép lassan újra ment játszani. Az ebédet megette a gondozónőkkel, igaz én bent voltam,de csak a sarokból figyeltem. Még előkét is engedett kötni,ami itthon nem jellemző. Itthon is még emlegette a bölcsit. Igazából szerintem alapvetően tetszik neki, a társakkal is kezd összebarátkozni. Csak hatan vannak a csoportban, így talán több idő is jut egy kicsire. Tudom, hogy nem baj,ha eleinte sír utánam, engem az zavar, hogy egész héten minden éjjel 2-3-szor is felsír,ami nem jellemző rá. Sokszor percekig keservesen,kétségbeesetten sír,van hogy engem szólongat,de aztán látom,hogy nincs is ébren. Gond lehet,hogy ennyire intenzíven dolgozza fel ezt az új hatást? Egyébként kiskora óta sokszor bejárok dolgozni, az utóbbi időben átlagosan 2 délutánt töltött hetente a mamával,kétszer ott is aludt, nem volt vele gond. Sosem volt félős gyerek,bárhová elvihettük,mindig barátkozik,van hogy az utcán leszólít embereket. Mivel segíthetnék neki, hogy ne féljen ettől annyira,hogy ott hagyom? Köszönöm a segítségét! Marcsi
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-01-06 18:53:55

Bölcsi

Kedves Marcsi! A leveléből azt látom, hogy nagyon szépen halad a beszoktatás a bölcsibe, 4 nap még nagyon kevés idő azt gondolom ezek a reakciók még teljesen rendben vannak ilyenkor. Az éjszak az alvás sokszor arról szól hogy a gyermek az új intenzív élményeket változásokat feldolgozza, mminden gyermek reagál ezekre a helyzetekre, hiszen megélik hogy ez az első komoly leválási helyzet az anyáról. Ön ezt úgy tudja segíti ha bíztatja, támogatja, dícséri, örül az örömének. A szorongási akkor fognak csökkeni ha biztonságban érzi magát, ha azt érzi Ön is nyugodt abban hogy jó helyne van, hogy mindig mennek érte, ha megtanulja hogy nem fogják otthagyni, ha a napi rutin része lesz a bölcsi. Nyugodjon meg és bíztassa ygermekét hogy az új élményeket élvezni tudja, a gyermekek társaságában jól érezze magát. Ahhoz hogy le tudjon válni Önnek kell elengednie, és közvetíteni felé hogy biztonságban van. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

76. kérdés

vonal
Berni80
0:58:58
2012-01-02
Kedves Gabriella! Kislányom 14 hónapos és nagyon apás kezd lenni.Nappal szépen elvan velem is,néha odajön és megsimiz csak úgy, tündéri kislány.Amikor este apa hazaér,rohan elé mikor még csak a kulcscsörgést hallja.Ezzel még semmi baj nincs,hisz természetes hogy apát is szereti és estére már hiányzik. A problémám az,hogy éjszaka ha felébred csak az apjánál nyugszik meg,nálam sír ill.üvölt,hiába próbálom megnyugtatni.Kisebb korában csak nálam nyugodott meg.Most apa fürdeti és fekteti le-én nem bántam átengedni,mivel napközben mindig velem van és apa is szerette volna kivenni a részét a babázásból. Már az is megtörtént,hogy szüleimnél maradtunk vidéken egy hétig,hogy kicsit ki tudjak kapcsolódni mivel itthon senki segítségünk nincs.4 éjszakát üvöltött végig,anyukámmal felváltva cipeltük kézben míg nehezen,de elaludt.Nappal semmi gond nem volt vele.Végül haza kellett jönni idő előtt.Itthon semmi gond nem volt.Kérdezném,hogy mi lehet ennek az oka?Ha apa fekteti le,akkor törvényszerű hogy nála nyugszik csak meg?Mit csinálok rosszul?Min változtassak?Furán hangzik,de kicsit féltékeny lettem apára.Örülök,hogy őt is szereti,ez így természetes,de aggaszt,hogy én nem tudom sokszor megvigasztalni.Néha nappal is inkább hozzá húz ha itthon van.Mindent csináljak ezután én ahogy régen,apa meg csak a köztes időben legyen vele?Azért is lenne jó ha nálam is ellenne,mert ha apa külföldön van pár napig,csak én vagyok neki. Válaszát előre is köszönöm,Berni
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-01-06 18:46:10

Apa

Kedves Berni! Mindig fantasztikus ilyen leveleket olvasnom, ahol ott van mind a két szülő és közösen ki is veszik a részüket a gyermeknevelésből. Bevallom kicsit megmosolyogtam a levelét hiszen furcsálnám ha ez kimaradna a gyermeknevelés szép "nehézségei" közül. Valószínű minden anya átéli ezt az érzést, amikor egész nap minden percét a gyermekére áldozza, ovja szereti, gondozza, majd megjön az APA (akinek sokszor agyereknevelés szebb oldalai jutnak) és onnantól anya megszűnik létezni. Különösen igaz ez a kiséányokra. Próbálják meg hogy kicsit cserélgetik a szerepeket apa ha megjött játszon fürdessen, néha fektessen, vagy inkább meséljen, de inkább Ön, mert valóba a gyermek elalszik valakinél, majd felébred és egészen mással találja magát szemben az félelmetes. Azt érzem bizonytalan abban hogy Ön is képes megnyugtatni a gyermekét, pedig minden anya képes erre! Segítsen Önnek az apuka, közösen ringassák majd adja át és mindig kicsit távolodjon egyre nagyobb teret adva Önnek. Ha fél hogy nem tudja visszaaltatni azt megérzi a kicsi és nem tud megnyugodni. Csak türelemmel. Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

Vissza az előző oldalra

Szakértők

Képgaléria

Hivatalos ügyek

Szentkirályi Alexandra: A kormány el akarja kerülni a korlátozó intézkedéseket, de figyelik a vírushelyzetet tovább

Bár egyre nő az esetszám, egyelőre minden normál rendben folyik tovább a tanítás az iskolákban, de a hatóságok folyamatosan figyelik a vírushelyzetet, és ha kell, azonnal intézkednek, mondta...

Koronavírus: 26 év az új fertőzöttek átlagéletkora! - Ezért fontos betartani a szabályokat mindenkinek tovább

Őszre sok fiatal betegedett meg, az új gócok is elsősorban olyan helyeken alakulnak ki, amelyeket főként fiatalok látogatnak: gólyatáborokban, szórakozóhelyeken vagy esküvőkön....

Figyelem, szalmonellagyanús termékek: Ha ilyen müzlit vagy müzliszeletet vettél, ne edd meg! - Nébih tájékoztatás tovább

Egy müzlit és egy müzliszeletet is visszahívnak, mert az elkészítésük során szalmonellával fertőzött brazil dió is kerülhetett beléjük. Itt a hivatalos tájékoztató....

Figyelem, termékvisszahívás: Ha ilyen mazsolát vettél, nehogy megedd! - Veszélyes toxint találtak benne tovább

Mikotoxin szennyezettség miatt visszahívja a 100 grammos ENSA mazsola termékét az Auchan - közölte a Nébih 2020. augusztus 18-án, kedden a honlapján. Milyen egészségügyi hatása van a mikotoxinoknak...

Itt a hivatalos járványügyi intézkedési terv a 2020/2021-es tanévre! - Végre megkapták az óvodák, iskolák, kollégiumok tovább

2020. augusztus 17-én, hétfő este fél 10-kor végre megkapták az óvodák, iskolák a járványügyi intézkedési tervet az EMMI-től, melyben felsorolják a járványhelyzet miatti teendőket a...

2020/2021-as tanév tervezett rendje: Mikor lesz őszi szünet, téli szünet, tavaszi szünet, érettségi, középiskolai felvételi? tovább

Az EMMI rendelete megjelent a Magyar Közlönyben - a tanév tervezett rendje nem tartalmazza az esetleges járványügyi intézkedéseket és egyéb különleges protokollt....

Augusztusi családi pótlék utalása 2020: Augusztusban kétszer jön a családi pótlék! - Mutatjuk, mikor érkezik a számládra tovább

A gyermeket nevelő családok már augusztus végén megkapják a szeptemberben esedékes családtámogatásokat: ez tehát azt is jelenti, hogy míg augusztusban kétszer jön a családi pótlék, helyette...

Tanévkezdés 2020: Erre kell készülni az iskoláknak szeptember 1-től - Miért lenne jó megoldás a hibrid oktatás? tovább

Mindenki szeretné tudni, mi lesz az iskolákkal-óvodákkal, ha jön a koronavírus második hulláma. Az EMMI részletes járványügyi intézkedési protokollt készít, a pedagógus szervezetek hibrid...

Adószámla-értesítő levél a NAV-tól: Így derítsd ki, hogy tartozásod vagy túlfizetésed van az adószámládon! tovább

A NAV a napokban megkezdte azoknak a magánszemélyeknek és egyéni vállalkozóknak az értesítését, akiknek az adószámláján az elmúlt évről tartozás vagy túlfizetés van. Mit kell tenned,...

Kormányinfó: Szeptember elsején megkezdődik a tanév az iskolákban - Gulyás Gergely ismertette a kormány legfrissebb döntéseit tovább

A 2020. július 30-ai Kormányinfón Gulyás Gergely beszámolt a kormány legújabb döntéseiről, egyebek közt az iskolakezdéssel és a zenés-táncos rendezvényekkel kapcsolatban....

Szoptatás

Emmi: Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság alakul - Miért fontos, hogy legalább 6 hónapig szoptasd a babád? tovább

A szoptatás az anyánál csökkenti az emlő- és petefészekrák, valamint a magas vérnyomás kockázatát, de a gyermek egészségére is jótékony hatással van, emellett pozitívan hat az értelmi...

Ezért is fontos, hogy szoptasd a kisbabád! Újabb nyomós érvet találtak a kutatók az anyatejes táplálás mellett tovább

Egy friss kutatásban megállapították, hogy a szoptatás általi immunitás átadása hosszú távú, a szoptatáson túl is tart - a védelmet az immunsejtek átadása biztosítja, teljesen függetlenül...

"9 éves koráig szoptattam a kislányomat - De engedném neki tovább is, ha akarná, nincs ebben semmi rossz" tovább

Hatalmas felháborodást váltott ki az internetezők körében az az anyuka, aki 9 éves koráig szoptatta legkisebb lányát - pedig szerinte nincs ebben semmi természetellenes....

"Még mindig szoptatom a 7 éves kisfiamat - és nem hiszem, hogy szégyenkeznem kellene emiatt" tovább

Hatalmas viták szoktak keveredni abból az anyukás csoportokban, hogy meddig is kell, vagy éppen meddig "elfogadott" szoptatni egy gyermeket. Most egy olyan anyuka mesél, aki ma hétéves fiát még...

Ezért fontos, hogy legalább 6 hónapig szoptasd a kisbabád! Milyen betegségek és problémák ellen véd az anyatejes táplálás? tovább

A kisgyermekek egészségét elsősorban anyatejes táplálással lehet megalapozni, az utóbbi 15 évben világszinten mégis szinte stagnált a kizárólagos szoptatás aránya. Milyen betegségek ellen...

Tejkiütés babánál: okai, tünetei, kezelése - Mikor szükséges orvoshoz vinni a kisbabád a kiütések miatt? tovább

A tejkiütés (más néven crusta lactea) már nevében is utal arra, hogy okának a tejet – legtöbbször az anyatejet – tartják, hiszen általában szoptatott babáknál látható, de ugyanolyan...

Babaétrend 2017: régi alapelvek dőltek meg a szoptatással, hozzátáplálással kapcsolatban! - Új javaslatok a szakembertől tovább

Meddig ideális a kizárólag anyatejes táplálás? Hogyan kerülheti el a baba az ételallergiát? Kell-e speciális étrend szoptatás alatt? A szakember új alapokra helyezi a szoptatás és hozzátáplálás...

Szoptatás: legalább hány hónapig szoptasd a kisbabád? Milyen előnyökkel jár a szoptatás a babának és a mamának? tovább

Születés Hete Fesztivál - milyen előnyökkel jár a szoptatás a babának és mamának? Milyen betegségek kockázatát csökkenti a szoptatás? A szoptatás előnyei és jótékony hatásai, az anyatej...

Szoptatás világhete: 6 hónapos korára már csak a babák fele kap anyatejet tovább

Miért az anyatej a legtökéletesebb táplálék a babának? Miért hagynak fel általában a szoptatással a kismamák? Mi történik, ha a baba 1 éves kora előtt kap tehéntejet? A Szoptatás Világhete...

Szoptatás világnapja - Miért fontos az anyatej a babának és az anyának? tovább

Az anyatej természetes, speciális anyagai révén biztosítja a csecsemő aktuális tápanyagszükségletét, a szoptatás pedig megalapozza a kiegyensúlyozott fejlődést - hívta fel a figyelmet Bábiné...

Párkapcsolat

Párkapcsolat

Az ölelés pozitív hatásai: Így hat a testre és a lelkiállapotra, ha veszekedés után megölelitek egymást tovább

A boldog házasság a genetikán is múlik - Így tudhatod meg, hogy jól választottál-e párt magadnak tovább

Párkapcsolati problémák babavárás alatt és után: Így oldjátok meg hatékonyan a konfliktusokat a szakember szerint tovább

Boldog párkapcsolatra vágysz? 10 fontos dolog, amit minden nap mondj el a párodnak - Ezt tanácsolja a szakértő tovább

Ez az oka, hogy sok párkapcsolat tönkremegy, miután megszületett a gyerek! - Miben hibázik a legtöbb apa és anya? tovább

10 dolog, amiről a boldog párok rendszeresen beszélgetnek - A párterapeuta elárulja tovább

Még hogy nincsenek romantikus férfiak? 14 fotó, ami bizonyítja, a férfiak is mindent megtesznek a szerelmükért tovább

Otthon, barkács

Otthon, barkács

Gyerekszoba dekoráció: Így játssz a színekkel és a kiegészítőkkel a gyerekszobában! - Fotós ötletek tovább

Home office tippek - Így dolgozz otthonról gyerek mellett! tovább

15 szívecskés ajándék saját kezűleg - Ezzel lepd meg az anyukádat, nagymamádat, vagy akit szeretsz tovább

Csodaszép, saját készítésű virágok anyák napjára: Ezzel lepje meg a gyerek az anyukáját, nagymamáját - 9 ötlet tovább

Különleges ajándék anyák napjára: Így készíts kuponfüzetet az anyukádnak házilag! - Plusz 25 ötlet, hogy mit írj a kuponra  tovább

Föld napjára: 107 kreatív játékötlet hétköznapi tárgyakból - Újrahasznosítási ötletek ovisoknak, kisiskolásoknak tovább

Élelmiszer-tárolás szabályai otthon: 15 dolog, amit feltétlenül tarts be! - Ha nem akarod, hogy rád rohadjon, amit vásároltál tovább

Babakonyha

Babakonyha

Így zárd le a müzlisdobozt mindenféle eszköz nélkül! - Fogadjunk, te sem ismerted ezt a hajtogatós trükköt tovább

Kívül ropogós, belül puha házi tejes kifli recept: Így készítsd lépésről lépésre! - Kezdőknek is menni fog tovább

Növényi tej vs tehéntej: Mit kell tudni a legnépszerűbb növényi italokról? Mi mindenben különböznek a tehéntejtől? tovább

Dinnyetorta recept: mennyei, lédús finomság, ami 5 perc alatt kész! A legjobb desszert kánikulában tovább

5 mennyei süti recept képpel, ételallergiás gyerekeknek! - Kipróbált receptek a gasztroblogger anyukától tovább

Így kerülheti el a gyerek a betegségeket akkor is, ha ételérzékeny! Tejmentes, fruktózban szegény ételek recepttel tovább

Pofonegyszerű házi pizza recept: finomabb lesz, mint ha házhoz rendelnéd! - Így készítsd lépésről lépésre tovább

hirdetés

[x] hirdetés

Legnépszerűbb

Videók

Recept ajánlatunk

Paradicsomos burgonya

Paradicsomos burgonya

Főzelékek >>
6 hónapos kortól. >>

Hozzávalók: 1, vagy 2 db paradicsom 6,5 dkg burgonya

Recept:

A paradicsomot nyersen szitán átpaszírozzuk, 2 evőkanál vizet adunk hozzá és felforraljuk (egészen addig, amíg kissé bebőrösödik).
A krumplit kevés vízben puhára főzzük, átpasszírozzuk, majd hozzáadjuk a paradicsomot és összeforraljuk.

(...) tovább a teljes recepthez...


Webáruház ajánló

Ha nem jön a baba

Ha nem jön a baba

2 400 Ft.-

Megnézem

Pocakosnapló

Pocakosnapló

2 800 Ft.-

Megnézem

Legfrissebb szakértői válasz

Pásztor Klára

Pásztor Klára

Jogviták megoldásai - Bírósági perek kiváltása (családjog-betegjog-ingatlan és kártérítések vitái)

tovább a szakértőhöz >>

Szétköltözés, vagy megosztás a használatban?

Sok fontos részlet bújik meg a leírt helyzetben!


Első, hogy lehetőleg, szakembereink segítségével a kommunikáció egy szintjéhez vissza érdemes térni!


Viszonylag nem jellemző, hogy a nő szoruljon ki egy ingatlanból!


Készséggel várjuk Önt kollégáinkkal a használat megosztása témájában, gyakorlati lépésekkel!


Team munka, peres és nem peres gyakorlat egy helyen!




Ezt olvastad már? [x]
Gyermeknevelés

"A mai szülők félnek a saját gyerekeiktől" - Hol rontják el legtöbben a gyereknevelést? Hogyan lehet ezen változtatni?

vissza vissza