A szoptatási problémák hátterében akár komoly probléma is állhat – orvos válaszol

Hányszor halljuk, hogy azt mondják egy újszülöttre: „Nem tud szopizni”, vagy „Ügyetlenül szopizik” - aztán sokan át is térnek emiatt a tápszeres táplálásra, pedig lenne más megoldás…
Éva, a kétgyermekes anyuka sokáig nem tudta, hogy kisbabája, Flóra miért nem tud szopizni, pedig az édesanya a szoptatás sikeréért valóban minden követ megmozgatott. Hiába fordult először a védőnőjükhöz, majd a gyermekorvosukhoz, de sajnos ők sem tudtak segíteni. Éva rettenetesen el volt keseredve. Hosszú éjszakákon át bújta az internetet, hátha majd ott választ talál a kérdésére, és segíteni tud kisbabája nehézségein. Nem így lett.
Majd egy szerencsés véletlen folytán elkerült a megfelelő szakemberhez, aki felvilágosította őket, hogy miért is nem képes Flóra baba szopizni.

Éváéknak szerencséjük volt, ezért úgy érezte, hogy történetüket másokkal is meg kell osztania. Szerkesztőségünkbe küldött levelét, most veletek is megosztjuk, és a „szerencsés véletlennek köszönhető” szakembert is megszólaltatjuk.

„A mi kislányunk jelentős szoptatási nehézségekkel küzdött”
Kisebbik lányom, Flóra tavaly nyáron két olyan gyógyítható rendellenességgel született, amelyek viszonylag gyakoriak, mégis kevesen tudnak róluk - még a gyermekorvosok nagy része sem. Flóra lányunknak hét gerinccsigolyájában keletkezett ízületi blokk a szülés során. (A csigolyák között ízületek találhatók, ezért tud a gerincünk rugalmasan mozogni. Ha valamilyen hatásra egy-egy csigolya elmozdul, és nem tér vissza eredeti helyébe, akkor blokkolódik - ez maradandó károsodáshoz is vezethet, ha nem kezelik időben.)
Flóra túl gyorsan, két tolófájással született, ami magyarázata a csigolya elmozdulásának, de jellemzően azoknál a babáknál is előfordul ez, akik elakadnak, és vákuummal kell segíteni nekik. A babák gerincén amúgy is nagy a nyomás szüléskor, ezek a körülmények pedig megnövelik azt.

„Szívta a tejet 1,5 percig, aztán 20 percig vártunk”
A mi kislányunk jelentős szoptatási nehézségekkel küzdött. Több levegőt nyelt, mint tejet. Minden egyes szoptatás (négy és fél hónapos koráig) két és fél órán át tartott! Ha ezt beszorozzuk néggyel, akkor érzékelhető, hogy gyakorlatilag egész nap szoptattam - bár ezeknek a 2,5 óráknak a nagy részét a büfiztetés tette ki. Szívta a tejet másfél percig, aztán húsz percig vártunk, hogy visszajöjjenek a buborékok. Ahogy haladtunk az időben egyre fáradtabb lett, egyre kevesebbet tudott szívni, egyre több levegőt nyelt – ördögi kör alakult ki. Természetesen minden levegőbuborékot nem tudott visszabüfizni, emiatt hasfájós is lett.

Ami ezen túl aggasztott még minket, hogy a háta közepén egy kis pukli volt kitapintható. Ha végighúztuk a gerincén az ujjunkat, éreztük, hogy egy rövid szakaszon van egy kis púp, amit az első lányunknál nem éreztünk soha. Először azt gondoltuk, az anyaméhben elfeküdte a hátát, majd elmúlik. Semmit sem változott, az 1 hónapos kontrollvizsgálaton említettem a gyermekorvosnak, aki azt mondta, hogy ’ez is a hipotóniás izomzata miatt van’. Ez volt a másik, de már szélesebb körben ismert problémánk.

Éváék egy csecsemőkkel foglalkozó manuál terapeutához fordultak
Nem ritka, hogy egy baba részleges vagy teljes hipotóniás izomzattal születik. Ennek ellenére még sok gyermekorvos sem ismeri fel (a koraszülött babák sajátosságának tartják). Nekünk szerencsénk volt, a mi gyermekorvosunk már az első vizsgálatkor generalizált hipotóniát állapított meg Flóránál. Először azt gondoltuk, ez okozza a szopta 2 hónapos korában kezdtük Dévény Anna féle, DSGM kezelésre hordani. Minden egyes kezelés után javult a mozgása, azonban a szoptatási problémák megmaradtak. A gyógytornásznőnk (László Zsuzsa) néhány kezelés után arra a következtetésre jutott, hogy szerinte a nyakában csigolya blokkok lehetnek, és a hátán lévő kis puklit is ezek okozzák, ezért el kell vinnünk kisbabánkat egy csecsemőkkel is foglalkozó manuál terapeutához.

Nagy szerencsénk volt, hogy a gyógytornászunk már egy ideje együtt dolgozott dr. Rédly Mónika orvos-kiropraktőrrel, aki előtt nem ismeretlen, hogy a szoptatási nehézségek hátterében gyakran nyaki csigolyaprobléma áll.
Hosszú utat bejárva, végül ő állapította meg, hogy a kislányunk hátán lévő pukli nem más, mint négy egymás melletti blokkolt csigolya - ráadásul a nyakában is talált hármat. Mivel ezek elmozdultak a helyükről, nyomták azokat az agyi idegeket, amelyek a száj formálásáért, a nyelésért felelősek, ezért nem tudott Flóra rendesen enni.

„Először a büfizések gyorsultak fel, aztán látványosan erősebben kezdett szívni Flóra”
Dr. Rédly Mónika hét kezeléssel helyrerakta a kis csigolyákat. Először a büfizetések gyorsultak fel, aztán látványosan erősebben kezdett szívni Flóra, és a mozgásfejlődése is rohamosan fejlődött. Ezek egyáltalán nem fájdalmas kezeléseket jelentettek, a doktornő nagyon finom mozdulatokkal dolgozott, inkább egy egy-két perces masszázshoz lehet hasonlítani. És még egy nagyon fontos, látványos változás is bekövetkezett, az első néhány kezelés után: Flóra egy végtelenül kiegyensúlyozott, nyugodt, jó alvó baba lett.

Dévény Anna egyik interjújában azt mondta, hogy „5 hónapos korig még az idegrendszer fejleszthető annyira, hogy egy ilyen enyhébb izomtónus probléma ne okozzon később gondot: ügyetlen mozgást, beszédfejlődés zavarokat, tanulási problémákat, dislexiát, disgráfiát, stb.” Ma már sok gyermekorvos tisztában van azzal, hogy a mozgásfejlődési eltérések sokkal nagyobb hatással vannak az agy fejlődésére, mint ahogyan azt akár tíz évvel ezelőtt gondoltuk. Mégis sok gyermekorvos nem ismeri fel időben ezt a problémát. Arról nem is beszélve, hogy nem tudják az anyukák, hogy hipotón babát fekve kell szoptatni, illetve ha hason alszik, akkor mindenképpen légzésfigyelőt kell használni, mert leállhat a légzése.

Nekünk szerencsénk volt, a mi kis Flóránknak nincs maradványtünete, néhány hónapig kezelték csak, ma már rendben fejlődik. Remélem, hogy levelemmel sok babának és mamának tudok a Szülők Lapján keresztül segíteni.


Éva levele után nem volt kérdés, hogy felkeressük-e kezelőorvosát, aki készséggel állt rendelkezésünkre. A témáról dr. Rédly Mónikát kérdeztük.

Szülők Lapja: Mitől alakulhatnak ki ezek a problémák a csecsemőben?
Dr. Rédly Mónika: Előfordulhat az, hogy a babának szűk a helye az anyaméhben vagy a baba berögzül egy abnormális pozícióban. Ilyen esetekben előfordulhat, hogy abnormális terhelések, nyomások hatnak a kisbaba gerincének ízületeire, izmaira és a kötőszövetre, ami hatással van az idegrendszerre is.  
Ha mégis rendben van minden a pocakban, akkor előfordulhat, hogy a szülés jelent komoly fizikai traumát a kisbabának.  A babára nagy nyomás terhelődik, szűk helyen kell kibújnia, és ilyenkor megeshet, hogy a kis ízületek illetve az izmok rosszul reagálnak.
A kiropraktikában ezeket az ízületi sérüléseket/blokkokat nevezik subluxacio-nak. Fontos hangsúlyoznom, hogy ez nem az a subluxacio, amit az orvosi szakzsargon használ!

Szülők Lapja: Mit lehet tenni az ilyen babákkal?
Dr. Rédly Mónika: Szerencsére egyre több szakember látja, hogy fontos ezekkel a problémákkal foglalkozni. Ami talán az egyik leghatékonyabb és leggyorsabb megoldás az a kiropraktika. Nagyon finom mozdulatokkal kilazíthatók az izmok és a kötőszövet, illetve „helyre hozhatók” a blokkok.

Szülők Lapja: Általában hány kezelésre van szükség?
Dr. Rédly Mónika: Egy jól felkészült kiropraktőr meg tudja állapítani, hogy szüksége van-e kezelésre vagy sem. Ha a csecsemő kezelésre szorul, akkor a baba szerencsére általában nagyon gyorsan reagál, olyannyira hogy legtöbbször már az első kezelés után nagy változásokat lehet megfigyelni! Átlagosan 5 kezelés kell, de természetesen ez nem törvényszerű.

Szülők Lapja: Fáj-e a babáknak a kezelés?
Dr. Rédly Mónika: A kezelés nagyon finom és nem fáj a babának, sőt gyakran a baba meg a szülő nem is veszi észre hogy bármi történt.
Mivel a kiropraktikai kezelések befolyásoljak a neuro-musculo-skeletalis rendszert nagyon sok segítséget nyújthatunk a testünknek abban, hogy optimálisan működjön.



Szakértő: dr. Rédly Mónika
Fotó: FreeDigitalPhotos