Pöszeség - Beszéljünk a leggyakoribb beszédhibáról!

	Fodor Tímea Logopédus
kérdezd szakértőnket a témában >>

A beszéd fejlődésének feltételei
A beszéd fejlődésének fontos feltétele, hogy a központi idegrendszernek, az idegpályáknak a működése zavartalan legyen. A beszédszervek épsége is feltétele a tiszta beszédnek. De nagy szerepe van a beszéd kialakulásában a környezetnek is. A kisgyermek a beszéd tanulásakor elsősorban az utánzásra hagyatkozik. Ha nem megfelelő a beszédpélda, a gyermek nem tanulja meg helyesen a kiejtést.

Mi a pöszeség? 
A pöszeség a kiejtés tisztaságának olyan zavara, amelyre  az anyanyelv kiejtési szabályaitól való eltérés jellemző. (Pl. a francia nyelvben elfogadott a hátul pergő nyelv r hang képzésénél, az angolban a két fogsor közé csúszó nyelv sz hang ejtésénél, a magyar nyelvben viszont ezek pöszeségnek számítanak, mivel a mi nyelvrendszerünk más képzésformát igényel ezen hangoknál.)

Beszédhiba a pöszeség?
Az élettani pöszeség nem tekinthető beszédhibának. Kb. 4, 5 éves korig természetes, ha közben gazdag a szókincs, a nyelvtani helyesség és a folyamatos beszéd állandóan fejlődik. Nem szükséges a beszédjavítás. Óvodásoknál általában elégnek bizonyul az anyanyelvi nevelés programjában előírt beszédfejlesztés és az otthoni foglalkozás. Ha a gyermek nem jár óvodába a szülő sok mesével, versek ritmizálásával, énekesjátékkal gyakoroltathatja a beszédet.
   
Organikus pöszeség
A beszédszervek fejlődési rendellenességeinek következtében kialakult artikulációs hibát organikus pöszeségnek nevezzük. Leggyakoribb a lenőtt nyelvfék, fogsorzáródási, fognövési rendellenesség. A beszédjavítást megelőzően vagy azzal párhuzamosan szükséges a helyes beszéd anatómiai feltételeinek a megteremtése. Az organikus pöszeség azonban az orvosi beavatkozás ellenére sem szűnik meg logopédiai kezelés nélkül.

Funkcionális pöszeség
Világszerte ez a leggyakrabban előforduló beszédhiba. Kialakulásának oka az artikulációs mozgásügyetlenség és a fejletlen finommozgás, valamint a pontatlan hallásfigyelem és a beszédészlelés fejlődésének elmaradása.
Az öt és hat év közötti gyermekek majdnem fele beszédhibás. A szülők sokszor nyugtatják magukat azzal: „Majd kinövi”! Csakhogy így a hibás beszéd rögzülhet. A kellő időben megkezdett logopédiai foglalkozások azonban e nehézségeket megelőzhetik, vagy nagymértékben enyhíthetik. A javulás mértéke és üteme mindig egyéni.

A beszédhiba és a diszlexia összefüggése
A hibásan ejtett hangok miatt a hang-betű kapcsolat megértése, megjegyzése nehezített, pl. ha a gyermek r hang helyett l hangot ejt elofordulhat, hogy nem tudja megtanulni a betűk biztos megkülönböztetését. Ennek az oka az, hogy az r és az l hangot is ugyanúgy képzi (pöszeségéből adódóan), esetleg úgy is hallja (nehezen hallja ki egy szóból, hogy l vagy r hang van benne), s a betű optikai alakja túl kevés ahhoz, hogy a betűk rögzüljenek. Nem csak az olvasásban, hanem az írásban is súlyos hibákat véthetnek a gyermekek. Ezért a pöszeség korrekciója mellett játékos formában finommozgást, sorrendiséget, ritmust, hallási és vizuális észlelést is fejlesztünk.

Mit tehet a szülő?
 A magzat már az anya hasában is hallja a hangokat, ám megszületése után még inkább igényli azt, hogy beszéljenek hozzá. A mindennapi tevékenységeket, tisztába tevés, fürdetés, stb. mindig kísérjék a szülők beszéddel, a csecsemők nagyon  fogékonyak a beszéd dallamára. Mindig tiszta hangon beszéljen gyermekéhez, ha rossz beszédpéldát kap a gyermek azt utánozza. Minden kommunikációs tevékenységet mentesítsenek, amennyire lehet, a felesleges háttérzajoktól (ne szóljon állandóan otthon a tv, a rádió). Legyen türelmes, érdeklődő hallgatóság, ösztönözze a gyermek beszédkedvét. Gyakran megesik, hogy gyermekük sorsáért aggódó szülők megpróbálják „házilag” javítani a pöszeséget. A répa, retek, mogyoró-féle mondókák csak akkor hasznosak, ha a logopédus előzőleg már kialakította a gyermeknél a helyes r hangot. Különben a hibás hang ismételgetése esetleg épp a hibát rögzíti.

Szűrések
Szakszolgálatunk logopédusai minden év szeptemberében szűrést tartanak a nagycsoportos óvodások, az első osztályos gyermekek körében, azoknál a 2., 3. osztályosoknál, akik terápiában részesültek, valamint az újonnan érkező, eddig más intézménybe járt tanulóknál.
A terápia hatékonysága az egyéni fejlődés ütemétől függő érési folyamat, ezért egyénenként változó. Nem lehet siettetni. Az eredmény a mindennapos gyakorlás és a szülő aktív magatartásának függvénye.

Célunk a szülők közreműködésével, hogy iskolakezdéskor már tisztán, jól érthetően, nyelvtanilag helyesen, jó ritmusban beszéljen a gyermek.