A magzat fejlődése

Az együttlét beteljesülésekor 20-40 millió hímivarsejt verseng ennek az egy petesejtnek az eléréséért és megtermékenyítéséért. Nagy részük még a méhnyakig sem jut el, mások útközben adják fel a harcot. A győztesként célba érő feloldja a petesejt külső falát és miután bejutott a belsejébe, farka leválik, feje pedig összeolvad a petesejttel.

A következő 72 órában a megtermékenyített petesejt négy, nyolc, tizenhat, harminckettő, majd 64 sejtre oszlik. Szederszemre hasonlító formája miatt szedercsírának nevezik a szakemberek. Osztódás közben a petevezetékben a méh felé halad, ahova a megtermékenyülés után kb. 5-7 nappal megérkezik. A 11-12. napon beágyazódik a méh nyálkahártyájába, ahol nyúlványai összekapcsolódnak az anyai vérerekkel.
A szedercsíra sejtjei két irányba fejlődnek. Az egyikből kialakul az embrió, a másikból a magzatburok, a méhlepény és a köldökzsinór.
A fogantatást követő 15-17. napon – vagyis a ciklus 29-31. napján – hüvelyi 2 dimenziós ultrahangvizsgálattal még csak a petezsák látható, ami tulajdonképpen a majdani magzat kuckója.
Bár ekkor még nem is tudsz róla, a baba életében rendkívül fontos ez az időszak. Már ebben a korban eldől minden – génekkel kapcsolatos – tulajdonsága, jellemzője.
Így már ekkor elválik az, hogy milyen lesz a testalkata, a haja színe, minősége, a szeme színe, milyen lesz a tartása, a körmei formája, kire hasonlít majd, és még sorolhatnánk. Természetesen a neme is eldől a fogamzás pillanatában és sajnos a kromoszómákkal kapcsolatos betegségek is.

4 hetes kismama

Bár a kismama szervezetében hatalmas változás zajlik az első 4 hét alatt, valószínűleg ő még semmit nem érzékel belőle.
Főként az első két hétben, hiszen akkor még híre-hamva nincs a babának az életében. Bár az utolsó menstruáció 1. napjától számoljuk a várandósságot (így jön ki a 40 hét), a valóságban csak 38 hétig tart, hiszen a ciklus közepén termékenyül meg a petesejt.
A várandósság előtt a méh kb. 7 cm hosszú és 5 cm széles, vastagsága pedig 2,5 cm. A baba születésének idejére ezek az értékek jócskán megváltoznak. A kismama méhének hossza 38 cm, a szélessége 25,5 cm, a vastagsága pedig 20 cm lesz. Súlya is jelentősen megnő, 40 grammról 800 grammra.
A baba fogantatása előtt a kismama szervezetében 5 liter vér keringett. Ez a mennyiség folyamatosan nő majd és a 30. hétre már 30-40%-kal több lesz.

A pajzsmirigy fokozottabb működése következtében a hormonszintek megváltoznak, a várandós kismama olykor ingerültebbé, érzékenyebbé válhat fényekre, szagokra.
A hasnyálmirigy és a máj is fokozottabb működéssel felkészül a várandósság kiviselésére. Ennek eredményeként az kismama vérében a hormonszintek mérhető eltérést mutatnak a nem terhes állapothoz képest. Ezek a változások okozzák a fokozott izzadást, fejfájást, rosszulléteket és a testalkat változását a terhesség alatt. (Ez utóbbi nem a hízást jelenti, hanem pl. a fokozott vízvisszatartást.)