Ezért van szükségük a babáknak mondókákra és versikékre!

	Dr. Szente-Tarján Vera Nyelvtanár, tanár, gyógypedagógus
kérdezd szakértőnket a témában >>

A zene, a ritmus már fogantatástól kezdve körülöleli a kisbabát, anyukája szívverése, a vérkörök zenéje, a belső szervek mozgásai nyújtják azt a harmóniát, amely biztonságot ad kilenc hónapon át.

A megszületés törés a harmóniában, más zajokhoz kell alkalmazkodni, más ritmusokat megszokni, mások a fények, a szagok, az érintés. Ezért javasolják sokan, hogy hallgattassunk zenét, beszélgessünk a picivel már a pocakon belül is, mert az ismerősség biztonságot nyújt, az ismerős hang hasonló érzeteket idéz elő a napvilágra bújva, mint előtte az anyaméh védelme.

Hasonló a helyzet a mondókákkal, versikékkel is: ritmusukkal felidézik az anyaméhen belül megélt összharmóniát, és még sokkal többet is adnak a csöppségnek, mosolyt, érintést, játékot, közös élményt és időt. Mindez "már megéri", de ennél még sokkal többről van szó. 

Minél több inger éri a babát, később annál fejlettebb lesz az intellektusa
A kisbaba agya nem fejlődik magától. Pici fejecskéjében a korai élmények, tapasztalatok hatására alakulnak az idegi összeköttetések, élete első éveiben alakulnak ki a szinaptikus kapcsolatok, melyekben a korai érzékszervi tapasztalatok döntő szerepet játszanak, azaz most alakul ki, hogy hogyan lesz gyermekünk agya "behálózva".

Az újszülött baba agya nagyjából százmilliárd neuront tartalmaz, amelyek az agy információ-feldolgozó egységei. A neuronok közti kapcsolatokon keresztül (szinapszisok) áramlanak az információk, és minél több korának megfelelő inger éri a babát, annál több ilyen idegi kapcsolat alakul ki, azaz gyermekünknek annál több hálózati alapja lesz későbbi éveiben intellektusát építeni. A gyermekversek, mondókák kitűnő érzékszervi stimulánsok, hiszen egy időben hatnak több érzékszervünkre is, halljuk, látjuk, eljátsszuk/mozogjuk azokat.
 

Hogyan hatnak és mit fejlesztenek a mondókák, versikék?

1. A mondókák, versikék segítik a memorizálást
Kognitív képességek
(érzékelés-észlelés, figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, gondolkodási funkciók)

Mivelhogy a mondókáknak sajátos ütemük és ritmusuk van, segítik a memorizációt. Még a nem beszélő csecsemők is érzik az ismétlődést, figyelik a ritmust, elkápráztatják a különböző auditív ingerek, csodaként figyelik azokat. Nagyobbak már észreveszik, hogy a gyerekverseknek, mondókáknak van elejük, közepük és végük, amely megtanítja a gyerekeknek, hogy a történéseknek folyamatuk van. 

2. A mondókák, versikék bővítik a gyermek szókincsét
Nyelvi készségek

Amikor a gyermekek hallják a mondókákat, megismerik az anyanyelvükre jellemző magán-, és mássalhangzókat. Akusztikus észlelésük megkülönbözteti a hangok erősségét, magasságát és a nyelvre jellemző ritmust. A mondókák, gyerekversek rövidek és könnyen megtanulhatók, gyakran közülük hívja elő a gyermek saját első mondatait. A nagyobbaknak feltűnhet, hogy a versek tartalmaznak az élő beszédben nem, vagy kevésbé használatos szavakat, szófordulatokat, ezek bővítik a gyermek szókincsét.

3. A mondókázás a későbbi írás-olvasástanulását készíti elő
Fizikai képességek

A gyermekek száj- és nyelvizmokat mozgatnak meg mondókázás közben, a még nem beszélő babák is ezt teszik a különböző hangok kiadásának utánzásával. Mondókázás közben a mozgás segíti a koordinációt, kisbabáknál az anya teste az irányító, ölében érzi és veszi át a kisbaba a mozgások sokféleségét, nagyobb korban már a gyermekek egész testükkel eljátsszák a verseket. Mindezen megélt mozgások által alakulnak ki a testrészek, térirányok, testkép, testszimmetria, testhelyzetek, testhatárok, testtudat a testséma felismerései (melyek megléte nélkülözhetetlen az írás és olvasás tanulásakor).

4. A mondókák megtanítják a babáknak az örömöt, együtt nevetést, humort
Szociális/Érzelmi készségek

A közös mondókázás, versmondás aktivizálja az érzelmi központot, ezzel pozitív érzéseket vált ki, tehát a "hangjáték" örömteli, boldog, felszabadító érzelemmel párosul. Az együtt verselés közös élménye biztonságos kötést alakít ki a szülő és gyermek között, mely a későbbi szociális képességek kialakulásának és a szociális rezonanciának is az alapja, mely az egyik legfontosabb erőforrás a későbbi életben (annak a hajlandósága, hogy másokkal együtt megoldást találjunk a nehéz problémákra).

A vicces mondókák humorra tanítják a gyermekeket. A babák látják a nevetést, megtanulják az öröm kifejezését. A különböző versbéli karakterek sokféle érzelmet fejeznek ki, ez segíti a gyermekek saját érzelmeik könnyebb megélését és kifejezését. A gyermekversek magukban hordozzák a történelmet, így a múlttal is összekötnek. 

Mondókázzunk, verseljünk nyugodtan már a pici babával is, mert gyermekünk agyi képességeit alakítjuk így jókedvűen, egész életét meghatározó közös élményeken keresztül.

MONDÓKÁK, VERSEK (0-3 ÉV)>>
MONDÓKÁK, VERSEK (3-6 ÉV)>>

Szerző: Tarján Vera gyógypedagógus
Fotó: Pxhere