Ezért énekeljünk, zenéljünk együtt a gyerekekkel - Miért fontos számukra a közös zenélés?

A zenélés, éneklés már egészen a kisbabakortól fontos - így fejlődik a kicsi hallása, az anya hangjától megnyugszik és később megpróbálja leutánozni az egyszerű dallamokat. Ám egy, a gyermekkori zenélést vizsgáló egyéves kutatásból az is kiderült, hogy a rendszeres közös zenélés jelentős mértékben növeli a gyerekek empatikus készségét - azaz könnyebben átérzik más örömét vagy bánatát, bele tudják magukat helyezni mások helyébe, és így megértik, min megy át.

A közös zenélés hatása a gyerekekre
A 8-11 éves gyermekek csoportos zeneóráit vizsgáló kutatás azt mutatta, hogy a rendszeres közös zenélés feltűnően javítja az empátia fejlődését, fokozva a gyermekek arra irányuló képességét, hogy felismerjék és figyelembe vegyék mások érzéseit. A kísérlet során az 52 gyermeket három csoportra osztották. Az első hetente gyűlt össze zenés játékok céljából. A második ugyanilyen rendszerességgel gyűlt össze, de nem a zenére, hanem a beszédre és drámajátékra összpontosított, a harmadik pedig nem kapott külön feladatokat.

Zenével a szociális készségek fejlődéséért
Az összes gyermek érzelmi empátiaszintjét megvizsgálták a kutatás elején, majd egy évvel később. Az eredmények azt mutatták, hogy a zenei csoportban a gyerekek az empátiával kapcsolatos értékek jelentős javulását mutatták, és ebben a csoportban az empátia átlagos szintje magasabb volt, mint a másik két csoportban.

- Ezek az eredmények alátámasztják azt a feltételezésünket, hogy a zenélés bizonyos összetevői javíthatják az érzelmi empátia képességét, és ez a zenei kontextuson kívül is folytatódik - számolt be a kutatás vezetője, Tal-Chen Rabinowitch, a Zenetudományi Központ kutatója, hozzátéve: - Azt reméljük, hogy az általunk kifejlesztett zenei tevékenységek alapként szolgálhatnak egy újszerű zenei oktatás kidolgozásához, amely nem csak a zenei készségeket, hanem a szociális készségeket, és főként a mások érzelmi megértésének készségét is fejleszti.

Közös zenélés, közös cél
A Cambridge-i Egyetem kutatói úgy vélik, hogy az empátiát elősegítő zenei összetevők az utánzás (a gyerekek társaik mozdulatait vagy zenei motívumait utánozzák) és a szórakoztatás (a kutatók a ritmussal ösztönözték az összehangolt előadást, így a gyerekek megtanultak egymáshoz alkalmazkodni). Az ilyen zenei feladatokban való részvétel „közös szándékot” alakított ki, vagyis egy közös cél révén tudták megérteni egymás szándékait, ami érzelmi közösséget alakított ki a gyerekekben.

A ritmus és a dallam segít
A szakértők szerint a zene azért különleges, mert a dallam és a ritmus egy olyan „őszinteséget” alakít ki, amely túlmutat a verbális kommunikáció pontosabb kifejezésén. Lényegében mindenki érzi a ritmust, és tud reagálni, amivel nyelvi készségek nélkül is meg tud osztani egy élményt. A kutatók azt javasolják, hogy az iskolákban tanítsanak érzelmi intelligenciát, és ehhez a zene kiváló módszer lehet.

Forrás: Medipress

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Okosan beszéljünk a gyermekünkkel »
Félős vagy vakmerő? - Milyen lesz a gyermekünk személyisége? »
Hogyan jutalmazzuk és hogyan büntessük a gyermeket? »