Mit tehetsz, ha a nagyobb gyermeked féltékeny a kisebbre? Szakértőnk 5 tanácsa a probléma hatékony kezelésére

Minden szülő arra vágyik, hogy a gyermekeik szeressék egymást, ne rivalizáljanak egymással, és ugyanúgy tudjon viszonyulni hozzájuk. Ez azonban ritkán van így a valóságban. A testvérféltékenység ősidők óta jelenlevő érzés, és minden családban felbukkan - hol kisebb, hol nagyobb mértékben. A problémát nem lehet minden helyzetben ugyanúgy kezelni, mert a testvérek személyisége, a cselekedeteik mögötti érzelmek, motivációk gyökere más és más lehet, de azért szülőként mi is sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a testvérek közötti feszültséget - Zalai-Zempléni Zsófia coach, mediátor írása.

Testvérféltékenység - először magaddal legyél őszinte

Hogyan csökkenthetjük szülőként a testvérféltékenységet?
Fontos az embernek először magát megvizsgálnia. Van-e lelkiismeret-furdalása azzal kapcsolatban, hogy melyik gyermekre mennyi idő jut? Ki mit vár el tőlünk? Mik a szülő igényei?



A legfontosabb, hogy a szülő érezze magát jól a bőrében! Ha csak gyötri magát, fáradt és nyűgös, akkor a gyermekei is azok lesznek! Nagyon fontos tehát, hogy először a szülő töltődjön föl, aztán jöhetnek a megoldási utak!

Tegyük fel magunknak a kérdést: mi az, amit valóban szeretnénk?
A megoldáshoz érdemes feltenni magunknak néhány kérdést: Mi az, amit valóban szeretnék? Hogyan szeretném látni együtt a gyermekeimet? Mi az, amit már most megtehetek? Mivel a gyermekeinket mi ismerjük a legjobban, nekünk kell megtalálnunk a legeredményesebb megoldást is, bízzunk magunkban, és a belső hangunkban, és a megérzéseinknek!

Gyakori félelem, hogy fogjuk-e ugyanúgy szeretni mindkét gyermekünket
Testvér érkezésekor mindannyiunkban lehetnek kétségek, nem csak a gyermekeinkben, és ez teljesen rendben van. Gyakori félelem például, hogy fogjuk-e vajon ugyanúgy szeretni mindkét gyermekünket? Majd később megtapasztaljuk, hogy fogjuk, legfeljebb nem ugyanúgy, hanem máshogyan, de attól még nagyon!

Miképpen fogunk megbirkózni a mindennapokkal, a feladatokkal? Hogyan tudunk egyszerre jó partner, szülő, barát stb. lenni? Ha tudatosabbak vagyunk, ezekre a kérdésekre is könnyedén megtalálhatjuk a megfelelő választ!
 

Testvérféltékenység elleni praktikák szülőknek - 5 hatékony megoldás

1. Vizualizáljunk!
Próbáljuk meg elképzelni, hogy mit szeretnénk! Érezzük át minden érzékszervünkkel, igyekezzünk úgy megélni, mintha már úgy is lenne, és akkor valóban úgy is lesz - mindössze igazán hinni kell benne.

Egy kis gyakorlati tanács: Minden gyermekünkre szánjunk külön-külön is időt! Nem kell, hogy hosszú idő legyen, de amikor vele vagyunk, fontos tudnunk, hogy ez az ő ideje, figyeljünk tényleg rá! Babusgassuk (akkor is, ha nagy vagyunk nem olyan típus, mert fontos a testi érintés is), nevettessük meg, oldódjunk föl vele együtt - hálás lesz érte a kapcsolat.

2. Beszéljünk nyíltan az érzelmekről
Gondoljuk végig, melyik gyermekünk miben különleges. Mi az, amit a legjobban szeretünk benne? Koncentráljunk erre, ezt hangsúlyozzuk, mondjuk el nekik, dicsérjük őket, így minimalizálhatjuk a rivalizálást!

Beszéljünk nyíltan az érzelmekről! Kistestvér születésekor például mind a szülőben, mind a gyermekben sokféle érzelmek jelennek meg (ezek lehetnek akár szélsőségesek is). A gyermekben például, hogy szereti is a kistestvért, mert ugye szeretni kell és mert a kisbabák - amikor nem sírnak és nem kakisak - aranyosak. De ugyanakkor nem is szereti (néha nagyon nem), mert ugye anyu és apu kevesebb időt, figyelmet fordít rá, meg a tesó idegesítő is tud lenni. Megjelenik a düh, a szomorúság, sokféle érzelem, ami nagy stresszt okozhat a gyermekben, mert nem tudja, hogyan kezelje azokat. Fontos, hogy szülőként elfogadjuk és megértsük őt, és ezt fejezzük is ki!



Például ezt mondhatjuk: "Megértem, hogy idegesít, hogy üvölt a kicsi, szerintem is nagyon hangos…Neked milyen ötleted van, mi a baja?"
És ezzel már be is vontuk a nagytestvért, aki érzi, hogy számít!

3. Segítsük a féltékeny testvért, hogy ne a kicsin vezesse le a feszültséget
Ha bántja a kicsit, azt ne hagyjuk, de válasszuk szét az érzelmeket és a cselekedeteket! Hangsúlyozzuk, megértjük, hogy dühös, de akkor sem bánthatja a kicsit! Segítsük neki levezetni a feszültséget! Járjon sportolni, akár táncoljunk együtt, legyen olyan hely, ahol kiabálhat, ha éppen ahhoz támadna kedve, például hangos zenére autóban.

4. Figyeljük meg, mi segít neki elfogadni a helyzetet
Este érdemes a kistestvért korábban lefektetni, és akkor a nagyobb testvérrel van kis idő, amikor csak vele vagyunk. Ha azonban egyszerre szeretnénk altatni, fontos, hogy ne csak a kicsinek adjuk meg a testközelséget, hanem a nagynak is! Például amikor anyaként szoptatjuk a kicsit, a nagy is odabújhat, simogathatjuk, mesélhetünk neki vagy megkérhetjük partnerünket, hogy bújjunk össze együtt a gyerekekkel.

5. Találjuk meg, mi a legjobb megoldás a számunkra
Fontos látni a valóságot, mi van most? Mi az, amit tapasztalunk? Milyen mértékű a testvérféltékenység? Mi az, amire igazán szüksége lenne a gyerekeinknek tőled?

Térképezzük fel a lehetőségeinket! Mi az, amit elsőként megtehetünk, másodszor, és aztán? Mihamarabb cselekedjünk, ne várjuk, hogy magától megoldódjon - lehet, hogy megoldódik, de maradandó feszültségek, fájdalmak keletkezhetnek közben! Ha tudunk, segítsünk, és az egész családnak könnyebb lesz később, meg fogjuk látni.
 

Hogyan válhatsz tudatosabbá a mindennapokban?

Bár néha azt érezzük, minden összefolyik és csak próbáljuk magunkat utolérni, tudatos tervezéssel sokat lendíthetünk a dolgokon. Jó hír, hogy a tudatosság fejleszthető, akárcsak az izom sportolás közben. Kezdjük kicsiben, és álmodjunk nagyot! Tűzzünk ki apró célokat: ma ezt megcsinálom eddig. És megcsináljuk, ne halogassuk! Másnap kicsivel többet vállaljunk, és így tovább. Ez a kis edzés sokat segít majd abban, hogy erősödjön az önbizalmunk, hogy érezzük, kontrollálni tudunk bizonyos helyzeteket, hogy szervezettebb legyen a napunk, hogy tisztábban lássunk, hogy több belső erőnk legyen, amit bármikor elő tudunk hívni, és megtudjuk, mi mindenre vagyunk képesek szülőként.

Látni fogjuk, csökken majd az a rossz érzés, hogy valamit rosszul csináltunk, és másokkal, valamint magunkkal szemben ellenállásba ütköztünk, illetve folyamatos aggodalomba, hogy mit mulasztottunk el, mit csinálhattunk volna másképp.

Ne felejtsük, ha mi jól vagyunk, a család is jól lesz! Tegyünk érte! És szeressük magunkat! Ha ezt az energiát sugározzuk magunkból, a gyermekeink is ezt veszik át, és a szeretet energia veszi majd őket körbe - még akkor is, amikor egymással bunyóznak.

Azt gondolom, az egyik legnagyobb dolog, amit adhatunk a gyermekeink számára, ha testvérrel ajándékozzuk meg őket. Mert a testvéri kötelék különleges, tartós, mindent felülíró és szent.

Szerző: Zalai-Zempléni Zsófia mediátor, coach
Fotó: Pixabay