Hiszti - nem akarja vagy nem tudja megcsinálni a gyermeked, amit kérsz? - Mit tehetsz szülőként? Védőnő tanácsai

Akarat és kudarc. Ez a két fogalom a gyermeknevelésben erősen összefügg, de mégis teljesen másról szól. Ahogy a gyermekünk életében egy éves kor után az önállósodás folyamata egyre inkább meghatározóvá válik, egyre több az akarati megnyilvánulása, amit hisztiként aposztrofálunk.
A gyermek egyre jobban próbálja megismerni a határokat, és - ha mi is segítünk neki ebben - egyre több mindent szeretne egyedül elvégezni.

Induljunk már! szituációk
Többször ez olyan helyzetekben is megvalósul, ami meglehetősen bosszantó a számunkra. Ilyen például, amikor nem akar elindulni, pedig sietnünk kéne. Nem akar felöltözni, vagy nem azt a ruhát akarja felvenni, amit mi szántunk neki. Vagy nem akar fürödni menni, vagy hazajönni a játszótérről és még sorolhatnám. A következményeket már ismeritek... De mit kell tennünk, ha az akarata nem az ellentmondásról szól, hanem kudarcba fulladásról?

Ellentmondás, vagy kudarc van a háttérben?
Nagyon oda kell figyelnünk a szituációra, mert nem mindegy, hogy a személyiségfejlődéssel természetesen együtt járó ellentmondásról van-e szó, vagy arról, hogy valami nem sikerül. Ugyanis mindkét eset dührohamot válthat ki a gyermekünkből.

Például lehet, hogy azért nem akar elindulni, mert nem tudja felvenni a cipőjét, vagy nem tudja felhúzni a kabátja cipzárját, és akkor inkább el se akar menni dühében. Persze egyáltalán nem biztos, hogy ezeket már tudnia kéne, csak ő szeretné már megtanulni.

Mit ne tegyünk hiszti esetén?
1. Ha hirtelen dühös lesz a gyermek, fontos, hogy megakadályozzuk, hogy magában és másban kárt tegyen. De ne úgy állítsuk meg, hogy rákiabálunk, mert akkor részt veszünk vele a rohamban, és ne is úgy, hogy például ráütünk a kezére, mert akkor ugyanabban „támogatjuk”, mint amit meg akarunk fékezni. Ami a szülő részéről fontos, hogy akármilyen nagy és látványos ez a hiszti, próbáljon nyugodtak maradni.

2. Fontos továbbá, hogy a gyermek ne érezze, hogy egy ilyen rohamért megbüntetjük.

3. És még egy, ami talán a legnehezebb: ne féljünk attól, hogy nyilvános helyen jön rá, mert ha érzi a vibrálásunkat, a feszültséget, vagy hallja, hogy csupa negatív dolgot mormogunk az orrunk alá zavarunkban, azzal csak mindkettőnk helyzetére ráfokozunk.

Mit tegyünk hiszti esetén?
Amit tenni tudunk, hogy vegyük ölbe - akár az utcán is -, nyugodtan ültessük a térdünkre, és próbáljuk meg türelmesen és kitartóan vigasztalni, megnyugtatni, így sokkal rövidebb ideig fog tartani. Biztassuk, hogy próbálja meg újra elvégezni, dicsérjük meg, ha sikerült, örüljünk vele együtt - viszont ha esetleg mégsem sikerült, akkor ajánljuk fel a segítségünket.

Szerző: Homor Márta védőnő
www.vedonoblog.hu