A csecsemőkori táplálkozási zavar kialakulásának több oka is lehet. Milyen jelekből lehet észrevenni, hogy a kisbabának táplálkozási gondjai vannak, és hogyan segíthet azokon az édesanya? Mikor kell sürgősen orvoshoz fordulni? Gyermekorvos szakértőnk végigveszi a táplál(koz)ási nehézségek és étvágytalanságok lehetséges okait és azok megoldásait.
A csecsemő- és gyermekkori táplálási zavarok a következők lehetnek: étvágytalanság, táplálási nehézségek, vagy éppen ellenkezőleg túlzott étvágy és elhízás. Cikksorozatunk első részében körbejárjuk, hogy mi lehet az oka annak, ha a kisbaba táplálkozási nehézségekkel, netán étvágytalansággal küzd.Csecsemőkorban a legmegfelelőbb táplálék az anyatej, mely összetételében, hőmérsékletében, tisztaságában egyedülálló, és legkönnyebben emészthető az újszülött kisbaba számára. A táplálkozási zavar fennállhat mind az édesanya, mind pedig a csecsemő részéről. Vegyük sorra, melyek ezek.
Az édesanya részéről kialakuló táplálási zavarok
- Az emlőbimbó befelé fordul
A befelé forduló emlőbimbót a baba nehezen tudja bekapni, vagy nehezen ürül belőle a tej, ezért a baba nem akar szopni belőle. Bimbóvédővel és kitartó türelmes gyakorlással általában korrigálható, tehát szoptatható belőle a csecsemő.
- Kevés anyatej képződik
A kevés anyatej nem elégséges a baba igényeinek, ezért a babák általában sírósabbak, türelmetlenebbek, és alkatilag is nagyétvágyúak. Időnként jól fejlődő baba is lehet sírós, mert relatíve nagyobb lenne az étvágya, mint a termelődő tej. A tejtermelődési zavarok esetén nyugodtan ki lehet próbálni homeopátiás szereket, mert nagyon sokszor eredményre vezetnek. Emellett különböző teakeverékek és gyógynövény tartalmú kapszulák is az édesanya segítségére lehetnek. Ha relatív tejhiány mellett a baba jól fejlődik, de többet igényelne, akkor két etetés között cukormentes babateával kínálgathatjuk a kisbabát, hogy a komfortérzete helyreálljon, illetve ez esetben is megpróbálkozhatunk homeopátiás szer adásával.
Normál szoptatás mellett általában teáztatás nem szükséges, mert az anyatej első frakciója hígabb, szomjoltó, a szoptatás későbbi fázisában ürülő tej, sűrűbb, fehérjében és zsírokban gazdagabb, laktatóbb. Ezért is ajánlott mindig az egyik mellet teljesen kiüríteni, és csak utána adni a másik mellből a babának, ha a baba még igényli. Következő szoptatásnál természetesen ezt a mellet adjuk oda először a babának. Nem kell túl sok idő ( általában 2-4 hét), amíg a baba és mamája egymásra hangolódnak és beáll a megfelelő mennyiség és az étkezés ritmusa.
- Anyai betegségek és gyógyszerszedés miatt elmarad a szoptatás
Neurológiai, pszichiátriai, vagy egyéb betegségek során is előfordulhat, hogy a tejbe átkerülő gyógyszerek miatt nem szoptathat az édesanya. Ilyenkor (és ha kevés az anyatej) más anyukától kaphat női tejet a baba, főleg ha ez kimondottan fontos, pl. igen kis súly, koraszülöttség esetén - az anyatej ellenanyagtartalma és könnyű emészthetősége miatt igen fontos ezen babák számára.
Tápszeres táplálás mellett is megfelelően fejlődhet a csecsemő, a gyártó cégek igyekeznek minél inkább a fehérje, szénhidrát és zsírok mennyiségi összetételét az anyatejhez igazítani. Legnagyobb különbség a fehérje, mely állati eredetű és ezért nem minden szervezet tolerálja problémamentesen. Sok szülő teszi fel a kérdést, hogy a tápszer nem női tejből van? Sajnos ekkora mennyiség női tejből nem hozható létre.
Csecsemő részéről kialakuló táplálkozási zavarok
- Fejlődési zavar
Veleszületett fejlődési zavar az ajak vagy szájpad területén.
- Testi gyengeség vagy szopóreflex hiánya
Igen kis súlyú vagy koraszülött baba, aki testi gyengesége révén, vagy a szopóreflex gyenge volta miatt nem bír szopni.
- Rejtett betegségek miatti gyengeség
Ilyen lehet például a szívbeteg csecsemő, aki könnyen kifárad, erősen pihegve, gyorsan veszi a levegőt. Inkább többször eszik keveset. Bármilyen egyéb újszülött kori vagy csecsemőkori fertőzés (pl. vesemedence gyulladás) okozhat étvágytalanságot, ezért ilyen esetben vérkép- és vizeletvizsgálat javasolt.
- Elhúzódó sárgaság
A baba aluszékonyabb lehet, ha önmagától nem ébred fel, akkor is érdemes ébreszteni, és megpróbálni a táplálást, mert a jó folyadékbevitel segíti a sárgaság ürülését.
- Vashiány, vérszegénység
Súlyos vashiány vagy vérszegénység kialakulása étvágytalanná és fáradékonnyá teheti a babát, ennek feltérképezése a háziorvos feladata.
- Túl gyakori visszabukás
Mire gyanakodjunk, ha igen gyakoriak a visszabukások, majd röviddel az evést követően rendszeresen előfordulnak hányások, és a baba súlya megáll, majd csökken. Jellemzően 2-3 hónapos korra alakul ki ez a tünet, ami felveti vékonybélszűkület lehetőségét - természetesen háziorvossal konzultáljon a szülő!
- „Sosem éhes babák”
Alkati sajátosságok is meghatározzák, melyik gyermek mennyit eszik. Vannak lassan, de fokozatosan fejlődő babák, akik szülőjük elmondása szerint sosem éhesek. Nem is jelzi a gyermek, hogy enne, ha 3 óránként adnak neki, akkor azt elfogadja, de csak kis mennyiségeket kér egyszerre. Általában 600 gr körüli növekedést többnyire elérnek. Náluk fontos kizárni, hogy nincs betegség, fertőzés a probléma mögött, majd felhívni a szülő figyelmét a rendszeres táplálásra és a rendszeres súlyellenőrzésre. A későbbiek során gyakran válogatósak, mozgékonyak , figyelmesek, hamar megtanulnak járni, beszélni.
Táplálkozási zavarokkal foglalkozó cikkünket hamarosan a csecsemőkori túlzott étvággyal és elhízással folytatjuk.
Fotó: Freepik
Szerző: dr. Torkos Ágnes
