Védekezés a kullancsok ellen

	Dr. Somló Pál Gyermekorvos
kérdezd szakértőnket a témában >>

Magyarország közepesen fertőzött területnek számít, bár a betegségterjesztő kullancsok aránya területenként eltérő. Erősen fertőzött Ausztria, ahol azonban az átoltottság magas mivolta miatt a megbetegedések száma alacsonyabb, mint nálunk. Magyarországon a legtöbb kullancs Zala, Somogy és Nógrád megyében található. A többi dunántúli megye és a budai hegyek területe közepesen fertőzött. Az igazi kullancstérkép elkészítése most van folyamatban. Az első vizsgálatok azt mutatják, hogy kb. minden negyedik kullancs fertőzött vagy a Lyme-kór kórokozójával, vagy az agyvelőgyulladás vírusával.

A kullancsról
Elsősorban cserjés-erdős területen találhatóak, főként a fedetlen testrészeken, néha a laza ruhák alatt fúrják be magukat a bőrbe. A fejszervük olyan visszafelé hajló kapaszkodó kampókból áll, amely a kiesést, ill. az eltávolítást gátolja. A fejszerv nyakban folytatódik, majd következik a test.
A kórokozók a nyálmirigyében helyezkednek el, melyet elsősorban akkor lövell a testbe, amikor légzési nehézségei támadnak. Ezért kiemelkedően fontos annak a régi közhiedelemnek az elfelejtése, hogy olajjal, zsírral, stb. „fojtogatni” kell, és akkor magától távozik!

A kullancs eltávolítása
A leghatékonyabb és egyszerűbb megoldás, ha egy hegyes csipesszel, vagy ún. kullancs-kiszedővel megfogjuk közvetlenül a bőr felett és enyhe forgó mozdulattal, határozottan kihúzzuk. Igen ügyesen ki lehet húzni cérnával is. Arra kell vigyázni, hogy ne húzzuk meg hirtelen, ne fulladozzon a kullancs. Ha a kapaszkodó részének egy kisebb darabja bennmarad, az helyi gyulladást okozhat, de a kullancs által terjesztett fertőző betegségek szempontjából nem bír jelentőséggel.
Ahogy fent már említettem, a kullancsra olajat, krémet tenni nem szabad!
Nagyon fontos, hogy a szabadban töltött idő után alaposan átvizsgáljuk a gyermeket és saját magunkat is, ugyanis az állat a vírussal fertőzött nyálát csak a vérszívás után 4-6 óra elteltével juttatja a bőrünkbe!


Tévhitek a kullancsokkal kapcsolatban
1. A kullancs a fákról pottyan az emberre.
A közhiedelemmel ellentétben a kullancsok nem a magasból vetik magukat áldozatukra, hanem a fűszálakon, a bokrok levelein várakoznak. Egy-másfél méternél magasabbról igen ritkán kerül a felnőtt emberre kullancs, igaz, a gyerekeket éppen ebben a magasságban a fejükön éri leggyakrabban a csípés.

2. A meztelen felsőtest veszélyes.
A kullancs fénykerülő, ezért fedetlen területen ritkán csíp és nem is tud észrevétlenül a hajlatokba kerülni, ezért a nagy melegben biztonságosabb a fedetlen felsőtest, mint a bő szabású póló vagy blúz.

3. A B-vitamin erőteljes, a bőrből kipárolgó szaga elriasztja a kullancsokat.
Makacsul tartja magát ez a nézet, így egyesek már a kirándulás vagy nyaralás előtt szedni kezdik, ám a tétel tudományosan nincsen még bizonyítva, ugyanakkor megalapozatlan biztonságérzetet kelt, ezért inkább káros, mint hasznos.


Hatásos-e a kullancsriasztó?
A piacon kapható kullancsriasztók csaknem mindegyike diethyl-toluamidot (DEET) tartalmaz. Ez hatékony szer a kullancsok távoltartására, de csak a 30% feletti koncentráció tekinthető hatásosnak. Ebben a koncentrációban azonban a szer jelentős mennyisége a bőrről felszívódik, és enyhébb-súlyosabb általános tüneteket okozhat: fejfájás, szédülés, hányinger, de leírtak epilepsziás görcsöket is. Emiatt az elmúlt években a töményebb termékeket fokozatosan kivonták a forgalomból, így kerültek forgalomba az 1-2 óráig ható szerek, amelyek a gyakorlatban használhatatlanok.

Ezért számít áttörésnek a hazai piacon a GalaktivBio kullancsriasztó aeroszol megjelenése.
A GalaktivBio kullancsriasztó előnye, hogy nem tartalmaz toxikus anyagokat, így kisgyermekek védelmére is alkalmas. A készítmény legfontosabb hatóanyaga az eukaliptusz-olaj, emellett egyéb növényi illóolajokat tartalmaz. Illata kellemesebb, mint a DEET-t tartalmazó szereké. A gyártó 4-5 órás védelmet garantál. A készítmény igen stabil: 5 éves tárolás során sem mutatható ki hatáscsökkenés. A környezetre veszélytelen (EPA-011550). Állatkísérletekben, szájon át adagolva 20g/testsúlykg adagban (50 kg-s, emberi testsúlyra vonatkoztatva ez 1 kg-s (!) dózist jelentene) sem észleltek semmiféle mérgező hatást. Önkéntesek bőrére juttatva sem okozott kimutatható elváltozást (LHS-200209231).
Állatkísérletekben a szer 100%-os védelmet nyújtott. (Dr. Lakos András után.)


A KULLANCS ÁLTAL TERJESZTETT FERTŐZŐ BETEGSÉGEK

VÍRUSOS AGYVELŐGYULLADÁS
Mint a neve is mutatja, vírus terjeszti, így ellene megfelelő gyógyszerrel nem rendelkezünk. Természetesen a fertőzés kialakulása esetén vannak tüneti szerek, amelyeket alkalmazni szoktunk.

A betegség tünetei
A tünetek a fertőzés után 7-14 nappal következnek be. Sajnos a fertőző vírus nemcsak kullancscsípéssel, hanem a kullancs ürülékével fertőzött port belélegezve is bejuthat a szervezetbe és okozhat betegséget!
A betegség első fázisa: influenzára emlékeztető tünetek, mint láz, gyengeség, fejfájás, izomfájdalmak, majd kb. egy hét elteltével átmenetileg tünetmentes lesz. Ezt követően a betegség második fázisa magas lázzal kezdődik és a központi idegrendszer megbetegedéséből fakadóan a következő tünetek lépnek fel: a lázas, fejfájással (depresszióval és memóriazavarral) küzdő betegre heves hányinger tör. A kimerüléssel, gyengeséggel küzdő beteg izom-, ízületi fájdalmaktól gyötörten szédül. Az erős fények nagyon zavarják, és az ingerszegény környezetet keresi. Az agy érintettsége miatt görcsök és bénulások, valamint tarkómerevség, s egyéb szövődmények léphetnek fel, melyek a teljes vagy részleges gyógyulás kimenetelét erősen befolyásolják. A betegek 15-20%-a maradandó szövődményekkel gyógyul, azonban 1-2%-ukon a leggondosabb kezeléssel sem tudunk segíteni!

Védekezés
VÉDŐOLTÁS! Szerencsére megfelelő védőoltással rendelkezünk e betegség ellen. Ezt a védőoltást az ún. hagyományos séma szerint adva először a nulladik napon, majd egy hónap múlva kell adni, végül az egy év múltán esedékes emlékeztetővel alakul ki a közel 100%-os védettség. Ezek után három év múlva, majd minden 3-5 évben kell emlékeztető oltást adni. Ha nem kezdjük el az oltást téli, kora tavaszi hónapokban, akkor a fertőzés derekán már az ún. gyorsított séma javasolható. Ebben az esetben az első oltásokat a 0., 7., majd a 21. napon kell adni. A folytatás megegyezik a hagyományos sémával.
Érdekes módon ez a betegség gyakorlatilag csak kettő éves kor után fordul elő. Így a védőoltás is csak egy éves kor után, inkább a kettő éves kor betöltése előtt javasolható!


LYME-KÓR
A kullancsok által terjesztett betegségek közül a leggyakoribb a Lyme-kór. Világszerte elterjedt betegség, a WHO adatai szerint évente több százezer friss eset fordul elő. A kullancsok körülbelül 40 százaléka hordozza a kórokozót.

Előfordulása
Amerikában és a mi éghajlati övünkben a leggyakoribb a betegség. Magyarországon a Budai-hegység, a Balaton-felvidék, Börzsöny a "legfertőzöttebb" terület. A betegség gyakorisága évszaki ingadozást mutat. A kórokozó (baktérium) a kullancs középbeléből a vérszívás során annak nyálával jut az ember szervezetébe.

Tünetei
A "vándorló" bőrpír a legjellegzetesebb klinikai tünet. A csípés körül minimum 48 óra elteltével, de akár hetek múlva is, a széli részek felé növekvő, 3-5 centiméternél nagyobb bőrpír jelentkezik, mely növekszik (nem vándorol!), kezelés nélkül hetekig fennáll. A betegség korai tünete még a fülkörnyéki csípést követően kialakuló nyiroksejtes bőrcsomó, mely a fülcimpán cseresznyényi duzzanat formájában jelentkezik.
A Lyme-kór viszonylag gyakrabban előforduló megjelenési formája ízületi gyulladás lehet. Elsősorban egy nagyízület (például térd) érintett, a tünetek a csípés után hónapokkal jelentkezhetnek.
Kellemetlen, néha nehezen diagnosztizálható megbetegedés, mely nagyon ritkán krónikus formába is átmehet, főleg, ha nem ismerik fel.
A jó hír azonban az, hogy ezt egy baktérium okozza, amelyet antibiotikummal általában le lehet győzni.


Végül néhány jó tanács:
1. Ha erdős, bokros területen jártunk, vizsgáljuk át testünket, kullancsot keresve.
2. A kullancsot minél előbb, gyötrés nélkül, csipesszel, egy határozott mozdulattal távolítsuk el.
3. A kullancscsípés után 1-2 héttel kialakuló lázas, influenzaszerű állapot elmúlása, majd újra jelentkezése utalhat fertőzésre.
4. A csípés után figyeljünk a „vándorló” kiütésekre.
5. Gondoskodjunk a védőoltás beadatásáról.
6. A bőrpír nem pánikra, hanem kivizsgálásra és kezelésre ad okot.