Koraszülött babák fejlesztése Tunyogi módszerrel

Nem lehet elégszer hangsúlyozni a csecsemők és kisgyermekek énekkel-zenével-játékkal egybekötött korai fejlesztését. Juhász Éva Petra gyógypedagógus, a Tunyogi Pedagógiai Szakszolgálat munkatársa rengeteg pozitív tapasztalatról számolt be nekünk a közös zenélés és éneklés, illetve a zenei fejlesztés jótékony hatása kapcsán.

Milyen és mennyi fejlesztésre van szüksége a koraszülött gyerekeknek?
Amikor egy koraszülött gyermek a Tunyogi Pedagógiai Szakszolgálathoz kerül - jó esetben minél fiatalabb korban - rendkívül körültekintőek az első lépések annak megállapítására, pontosan milyen típusú és mennyiségű fejlesztésre van szüksége az adott kisdednek.

- Az első találkozás alkalmával minden esetben sor kerül egy beszélgetésre - kezdi Juhász Éva - , amelyben részletesen kikérdezzük a szülőt a gyermek állapotáról, a terhesség és a szülés lefolyásáról, az esetleges komplikációkról, betegségekről és minden olyan tényezőről, amely rizikófaktor lehet a gyermek fejlődésére nézve.

Ezt követően megfigyeljük a gyermeket, spontán helyzetben, illetve bizonyos kiváltott ingerhelyzetekben, amikor azt nézzük, hogy az adott ingerekre hogyan reagál a gyermek. Ezek alapján kapunk egy elsődleges képet a gyermekről - így össze tudjuk állítani a neki legmegfelelőbb, egyénre szabott komplex fejlesztési tervet, amely egyrészt tartalmaz egy szenzomotoros, mozgásfejlesztő programot, valamint egy ún. tanulási képességet fejlesztő programot.

A fejlesztés kezdetének ideje valóban kritikus tényező. Saját gyakorlatunkban is azt tapasztaljuk, hogy minél korábban kezdhetjük meg a gyermek korai fejlesztését, ideális esetben 6 hónapos kor előtt, annál jobb eredményt érhetünk el, és annál inkább kivédhetők azok a problémák, amelyek csak jóval később, például a gyermek óvodai vagy iskolai évei alatt jelentkeznének - hallhatjuk a szakembertől.



A későbbi óvodai és iskolai problémák megelőzhetők korai fejlesztéssel (Kép: Tunyogi játszóház)

A csecsemők hallásának fejlődése hat a beszéd, manipulációs és egyéb képességekre is
A ’60-as, ’70-es években is zajlottak olyan kutatások Magyarországon, amelyek a zenei fejlesztés hatását vizsgálták óvodás és iskoláskorú gyermekeknél (Kokas Klára, Barkóczi Ilona és Pléh Csaba vizsgálatai). Ezekben a vizsgálatokban megállapították, hogy a rendszeres zenei fejlesztés más képességek fejlődésére is pozitív hatást gyakorol.

- Az általunk végzett vizsgálatban is hasonló eredményeket tapasztaltunk a korai életkorra vonatkozóan - mondja Juhász Éva.

A csecsemők és kisdedek hallásának, hallási figyelmének fejlődése együtt járt szinte valamennyi egyéb képességük, mint például a beszéd és kommunikáció, a játéktevékenység, a tanulási képességek, a mozgás vagy a manipulációs képesség fejlődésével (Tunyogi Erzsébet, Kofránné Rémi Annamária és Bodor Emese vizsgálata).

Mire hat még a zenei fejlesztés a kisgyerekeknél?
 - Ha már egészen korai életkortól énekelünk, mondókázunk a gyermekeknek, jobb lesz ritmusérzékük és zenei hallásuk. De ezeken felül a kommunikáció és a beszéd fejlődésére is nagyon jó hatást gyakorolunk, sőt az iskoláskorban az olvasás és írás tanulását, de a matematika elsajátítását is megkönnyíti, ha a gyermeknek jó a hallási figyelme és a ritmusérzéke. A mozgással kísért énekes játékok a gyermekek nagymozgásait is segítik összerendezni, fejlesztik az egyensúlyérzéket.

Ha egyszerű hangszereket is megszólaltatunk a gyermekekkel, ezáltal a finom, precíz kézmozgások fejlődését is segítjük. A rendszeres zenés foglalkozásokkal a gyermekek figyelme és koncentráló képessége is egyre kitartóbb lesz. A társaikkal közös játék során megtanulnak egymásra figyelni, segítjük őket beilleszkedni a csoportba. Mindezek mellett az énekes, zenei foglalkozások pozitív élményt jelentenek a gyermekek számára, segítenek oldani a bennük felgyülemlett feszültségeket, és segítik a személyiség boldog, harmonikus fejlődését” - fejti ki Juhász Éva.



Ha egyszerű hangszereket is megszólaltatunk a gyermekekkel, finomodik a kézmozgása

Hogyan történik egy ilyen foglalkozás a gyakorlatban?
- A foglalkozásokon egészen csecsemőkortól kezdve sokat mondókázunk, énekelünk, megfigyeljük különböző hangszerek vagy akár tárgyak hangját, megkeressük a hangok forrását - folytatja a szakember. A mondókát, éneket kísérheti valamilyen egyszerű mozdulat (pl. Kerekecske, gombocska…, Borsót főztem…), de tapssal, egyszerű hangszerekkel is követhetjük a zene lüktetését.

Kisdedkorban már egyre többféle hangszer kerül elő, a közös zenélés során egyszerű szabályokat követünk (pl. válaszolgató dalok), figyelünk egymásra. Rövidebb gyerekdalokat is hallgatunk, élő hangszeres előadásban vagy magnóról. A dalok, zenék mindig beleilleszkednek a foglalkozás dramatikus környezetébe, segítik az aktuális téma (például tavasz, húsvét) megismerését, átélését.

A foglalkozások során az énekes, mondókás játékok mindig örömteli pillanatok. De a legmeghatóbb talán az, amikor hosszú hetekig, hónapokig tartó „gyakorlás” után a csoportban sikerül megteremteni a gyermekeknél az egymásra való figyelmet, és tágra nyílt szemmel, csöndben figyelik, amíg a társuk kíséri hangszerével a dalt: „Egy szál zenész magában, sípol-dudál a bálban” - fejezi be Juhász Éva, a Tunyogi Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusa.

Bővebb információt a Tunyogi-féle pedagógiai módszerről itt » találhatsz.

Szakértők: Juhász Éva Petra, Tunyogi Erzsébet
Fotó: FreeDigitalPhotos