Ha a gyerek nehezen tudja elfogadni a változásokat - Ezt tedd szülőként, hogy ne hisztivel és sértődéssel reagáljon

Sokszor halljuk, hogy valakiről azt mondják nehéz természete van. Természetesen ez sok mindent jelenthet, például, hogy indulatos, rugalmatlan, szorongó. Van azonban egy olyan öröklötten hozott tulajdonság, ami szinte biztosan megnehezíti az életet, akár gyerekről, akár egy felnőttről van szó - Dr. László Zsuzsa klinikai szakpszichológus írása segít megérteni gyermekünket.
 
Ez pedig az adaptálódó képesség. Az, hogy öröklötten hozzuk magunkkal, azt jelenti, hogy már a születéstől velünk van és nagy valószínűséggel halálunkig jellemző lesz ránk. Az öröklötten hozott tulajdonságok vagy karaktervonások nem megváltoztathatók, nem lehet kinevelni a gyerekből vagy a párunkból. De meg lehet tanulni velük együtt élni, stratégiákkal lehet őket kompenzálni.

Ha nem így teszünk, akkor tele lesz az életünk stresszel, rosszkedvvel, haraggal, a tehetetlenség érzésével. Ezért fontos, hogy felismerjük magunknál, a gyerekünknél, hogy segíthessünk.

Az adaptálódó képesség öröklötten hozott tulajdonság
Az adaptálódó képességnek a családi nyugalom szempontjából is óriási a jelentősége. Például a szülők azt mondják: "Gyerekek, most hívott a Joci bácsi, meghívtak bennünket az állatkertbe, egy óra múlva találkozunk velük. Igyekezzetek, pakoljatok, öltözzetek!"
 
A legtöbb gyerek ilyenkor vidáman neki lát a készülődésnek. De nem az, aki nehezen tud váltani. Ő mérges lesz, és ilyeneket gondol: "Ez hülyeség! Én nem megyek sehova! Nem érdekel az állatkert! Az is hülyeség!"

Ha a gyerek nehezen dolgozza fel a változást
Ha megpróbálunk beszélni vele, és emlékeztetjük, mennyire szeretett volna elmenni, sőt, tegnap is emlegette és most itt van a lehetőség - ettől csak még jobban bevadul. Természetétől függően dühönghet, sírhat, behergelheti magát, megsértődhet. Összességében érthetetlen reakciót ad. Még egy nagyobb gyerek sem tudja megmagyarázni, hogy miért van benne ez az ellenállás, és miért nem tud örülni.



A szülőknek kell ezt érteni és megtanítani a gyereknek, hogy ő milyen, és közben segíteni neki, hogyan tudja a váratlan helyzeteket kezelni. Alapvetően egyfajta idegrendszeri beállítottságról van szó. Egyénileg különbözik, mekkora felkészülési időre van szükségünk, hogy egy változáshoz alkalmazkodni tudjunk.

Akinek kevés idő is elég ehhez, azt hívjuk, spontán embernek. Jön egy ötlet, hogy menjünk moziba, és már húzza is a cipőjét.

Ezzel ellentétes póluson van az, aki még a jónak, számára kedvezőnek sem tud örülni, ha az ötlet hirtelen jön, mert amikor meghallja a hírt, az egész ember lefagy - "megdermed a belsője", ahogy egy gyerek mondta nekem.
 

5 hasznos stratégia, ha a gyermeked nehezen tudja elfogadni a változásokat

Ne mondd meg konkrétan, hogy mit tegyen - Tegyél fel eldöntendő kérdést
A nehezen váltó emberek azt tudják gond nélkül megcsinálni, amit ők kezdeményeznek. Ha viszont mi mondjuk meg nekik, hogy mit csináljanak, akkor lezsibbadnak és azonnal ellenállnak. "Menjél fürdeni!" "Nem megyek!", és már vitatkozik.

De ha eldöntendő kérdést teszünk fel, akkor kicsit előrébb juthatunk. Például: "Mit szeretnél ma este, fürdeni vagy zuhanyozni?" "Mihez lenne kedved vacsora előtt, egy öt perces zuhanyozáshoz vagy vacsora után egy félórás fürdéshez?"

Míg elgondolkodik, hogy mit is válasszon, már elindult a fejében a felkészülés arra, hogy hamarosan mosakodni kell.

Hagyj rá időt, hogy feldolgozza a változást és eldöntse, mit szeretne
Ezeknek az embereknek időt kell adni. Például a fenti szituációban, amikor "telefonált a Joci bácsi." Megvárjuk, míg a nehezen átálló gyerekünk is meghallja, mit kezdünk mondani, és figyel. "Szóval Joci bácsi azt mondta, hogy kimennek az állatkertbe." Csönd. Ha több gyerek van, azok úgy is elkezdik mondani, hogy "Menjünk mi is." Ilyenkor kicsit húzni kell az időt. "Hát nem tudom... még gondolkodom rajta, leckét is kellene írni..., a szobátokat is ki kellene takarítani... "

Ha nem mondunk semmi konkrét tennivalót, akkor hamar kitalálja a nehezen váltó gyerek is, hogy ő az állatkertbe akar menni.

Ha nincsenek testvérei, akkor türelmesen várunk, míg kérdez valamit, vagy bedobja, hogy menni akar.

Legyen egy naptár, amiben előre látja, mikor mi fog történni
Ezeknek a gyerekeknek szüksége van a naptárakra, ahol napi, heti, havi bontásban is láthatják, hogy mikor mi lesz a program, mit kell csinálniuk. Sok feszültséget megspórolhatunk, ha például minden vasárnap este egyeztetjük a naptárainkat és átbeszéljük a hetet.

Változás szinte mindig van. Ha tehetjük, a fent leírt módon lassan adagoljuk a változást, és azt a cselekvést, amit a gyerektől várunk, ne mondjuk ki. Elég, ha csak néhány percet adunk neki. Ezt akkor is adjuk meg, amikor mi nem tudjuk irányítani a dolgot.
 
Legyél együttérző vele, ha változás feldolgozásáról van szó
Például felhívja a barátja, hogy mégsem tud átjönni. Ilyenkor ne adjunk ötleteket, hogy mit csináljon, csak fejezzük ki az együttérzésünket. "Látom, nagyon nekikeseredtél, megvigasztalhatlak valamivel?" Ha azt mondja, igen, egy csokival, akkor adjunk neki, ha valamit nézni akar, akkor engedjük.



Természetesen a szabályokat rögzítve, vagy nem áthágva. Például ha hétköznap nem tévézhetnek és ő azt kéri, akkor mondhatjuk azt, hogy sajnos a szabályt ismered, de megengedem, hogy egy részt megnézhess a laptopomon egy epizódot a kedvenc rajzfilmedből. Vagy azt mondom, hogy sajnos ezt nem lehet, de cserébe én abbahagyom, amit csinálok és szívesen mesélek neked.

Segíts neki abban, hogy egy változás ne frusztrálja
A lényeg, törekedjünk arra, hogy ne növeljük a frusztrációját. Épp ellenkezőleg, próbáljuk megmutatni neki azt, hogy miképpen tudja ellazítani magát akkor, amikor a dolgok nem az elvárt módon alakulnak.

Olvasd el ezt is!
Így hangolódj rá a gyermekedre - Egy hasznos kommunikációs trükk, hogy ne elbeszéljetek egymás mellett »

Forrás: Facebook/Dr. László Zsuzsa pszichológus
Fotó: Freepik/drobotdean