Mit ünneplünk Márton-napján? - Márton legendája, hagyományok, jóslások, szokások

Márton-napi libaevés, mulatozás
Márton napja, azaz november 11. hagyományosan a mezőgazdasági munkálatok végét jelenti, ilyenkor kapták meg a földműves parasztok az éves juttatásukat, mellé pedig egy hízott libát is, amiből természetesen finom fogásokat varázsoltak az asztalra.



Márton napja az egyházi esztendő hagyományai szerint a kisfarsang idejére esik, a lakodalmak és bálok és mulatságok ideje volt, egyúttal az adventi 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, így még inkább át tudták magukat adni az emberek az evés-ivás élvezetének, hogy a böjt alatt kevésbé éhezzenek. 

Ráadásul Márton napján a hagyomány szerint nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta, így még inkább jutott idejük a mulatozásra.

Márton napjára már újbor is volt, így általában azzal koccintottak ilyenkor. A kisfarsang időszaka aztán Katalin-nappal (november 25.) zárult le.

A Márton napi dínom-dánomhoz kapcsolódik két mondás is:
"Aki Márton napon libát nem eszik, egész évben éhezik."
"Aki Márton-napon újbort nem iszik, egész évben szomjazik."

Olvasd el ezt is!
Libás versek, mondókák Márton napjára gyerekeknek »
 

Márton legendája és az időjóslások

Időjóslások
A kisütött liba mellcsontjából jósoltak is, az időjárásra vonatkozóan:
- ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél,
- ha viszont hosszú és fehér, akkor havas.

"Ha Márton lúdja csontja veres, nagy hideg lesz,
Ha fehér, sok hó lesz,
Ha fekete, esős ősz és háborgó tél lesz."



Az is fontos az időjóslás szempontjából, hogy milyen időjárás van Márton napján - ennek az ellenkezője várható karácsonykor, vagy akár egész télen.
"Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál."
"Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barna lovon nyargalász, kemény tél várható."

Egyes helyeken a Márton napi időjárásból a márciusi időjárásra is következtettek (azaz próbálták megjósolni, milyen idő lesz a mezőgazdasági munkák kezdetén.) Volt, ahol úgy tartották, ha Márton napján jeges eső van, akkor korán jön a tavasz.

A néphiedelem szerint egyébként a Márton-napi eső nem jelent jót, mert utána többnyire fagy és szárazság következik.

Márton legendája
Márton nap különösen jeles ünnep Szombathelyen, hiszen a legenda szerint a 4. században azon a környéken született Márton, aki a római császár katonájaként szolgált és egy fagyos téli estén - a mai Franciaország területén lovagolva - megosztotta köpenyét egy didergő koldussal. Még aznap éjjel álmában megjelent neki Jézus, a koldus alakjában, innentől kezdve őt szolgálta Márton.

Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké is szentelték. A monda szerint Márton annyira szerény volt, hogy úgy érezte, nem méltó a püspöki címre, így a kinevezés elől elbújt egy libaólban. A libák azonban gágogásukkal elárulták, így megtalálták Mártont és Tours püspökévé szentelték.

Életét végig csodák és hihetetlen gyógyulások kísérték. Szent István király később Magyarország védőszentjévé is választotta, majd az ő tiszteletére épült meg a mai Pannonhalmi Bencés Főapátság.

 

Mentek este a gyerekekkel felvonulásra?
3 könnyen elkészíthető Márton-napi lámpás elkészítését mutatjuk be videóval. 

Énekelnétek is a felvonuláson?
Tündéri gyerekdal Márton-napi lámpás felvonuláshoz - videóval.


Források: Wikipédia, marton-nap.info, godiovoda.waldorf.hu
Fotók: Freepik/KamranAydinov, Katholisch.at