Egészségügyi szolgáltatási járulék: ki köteles megfizetni? Hogyan kérhető mentesség a megfizetés alól? Ki kaphat mentességet?

Ez a cikk 2058 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy nagyszámú adózó fordul az adóhatósághoz a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 39. § (2) bekezdése alapján fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék (2017. évben havi összege: 7 110 forint, napi összege: 237 forint; a továbbiakban: járulék) megfizetésének méltányosságból történő elengedése érdekében.

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett:
- az a belföldi személy, aki nem biztosított, továbbá egészségügyi szolgáltatásra semmilyen jogcímen nem jogosult (például nincs bejelentett munkahelye, nincs gyeden/gyesen)
- a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó;
- a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás;
- tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet.
 

Így kérhető az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alóli mentesség - NAV közlemény

A NAV tapasztalatai szerint a meg nem fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék egy havi összegének  adószámlán történő előírását követően az adózók fizetési kedvezményi kérelmet terjesztenek elő ezen kötelezettség méltányosságból történő elengedése érdekében. Ezt az adóhatóság azonban csak a tárgyi feltételek fennállása esetén engedélyezheti.

Ilyen esetben az adóhatóság részletesen vizsgálja adózó és az egy háztartásban élő hozzátartozók vagyoni, szociális helyzetét, jövedelmét és kiadásait. A méltányosság ugyanakkor csak lejárt adótartozás esetén engedélyezhető, így a gyakorlatban sokszor azzal találkoznak az adózók, hogy bár az adóhatóság egy adott hónapban az addig felhalmozott járulékra fizetési kedvezményt engedélyezett, a következő havi kötelezettség keletkezésekor ismét tartozása lesz, melyre ismét késedelmi pótlék kerül felszámításra.

Egyszerűbb út is létezik
Ennek elkerülése érdekében felhívják az adózók figyelmét, hogy a járulék megfizetése alól az adózó egyéb módon is mentesülhet.

A Tbj. 16. § (1) bekezdés o) pontja ugyanis kimondja, hogy az egészségügyi szolgáltatásra jogosult - a Tbj. szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult.

Ki kérheti az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot szociális helyzetre való tekintettel?
Szociális helyzetére tekintettel az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megállapítását így az a személy kérheti, aki az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult (mert nem biztosított, valamint szolidaritási alapon sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra és nem részesül olyan rendszeres pénzellátásban, mely őt az egészségügyi szolgáltatásra, jogosítaná), azonban jövedelmi helyzetére tekintettel nem képes az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére.

Szociális alapon történő szolgáltatás kérelmezésének menete:
Az adózó kérelmére indult eljárásban tehát a járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,
a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át (34 200 forint) nem haladja meg;
b) aki egyedül él és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (42 750 forint) nem haladja meg, valamint családjának vagyona nincs.

Mit tartalmaz az igazoló bizonyítvány?
A szociális rászorultság igazolásáról a járási hivatal hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány hatályossága 1 év. A bizonyítvány tartalmazza a rászoruló személy nevét, lakcímét - tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén szálláshelyét -, társadalombiztosítási azonosító jelét, a rászorultság tényét, valamint az igazolás hatályosságát. A bizonyítvány a már hivatkozott feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható. A szociálisan rászorult személyekről a járási hivatal nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé.

Jó tudni!
Amennyiben a magánszemély részére kiállításra kerül a bizonyítvány, akkor annak érvényességi ideje alatt nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie. Ugyanakkor a magánszemélynek ezzel összefüggésben bejelentést kell teljesítenie az adóhatóság felé az erre a célra rendszeresített, 17T1011-es nyomtatványon.

További információk
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetéssel, a nyomtatvány kitöltésével kapcsolatban, általánosságban felmerülő kérdéseikre telefonon keresztül is kaphatnak választ a NAV Általános Tájékoztató Rendszerének telefonszámán (06-80/42-42-42), valamint további hasznos információk találhatók a 17T1011-es adatlap kitöltési útmutatójában is.

Forrás: ado.hu, NAV - 2017.08.01.