Tedd a szívedre a kezed, és mondd meg őszintén: te pihensz annyit, amennyit megérdemelnél? Nem? Ezzel sajnos nem vagy egyedül. Pedig egy pihent anyánál jobb akkumulátor nem létezik a családban, mondja Hanula Erika író-pedagógus. És hogy miért kell az anyukáknak is néha szünetet tartani? Cikkünkből kiderül.

Miért van szükségük az anyukáknak pihenésre, feltöltődésre? Miért nem jó, ha a lelkiismeret furdalásunknak vagy a végeláthatatlan háztartásnak engedünk? És hogyan szakíthat ki magának egy kisgyerekes anyuka némi "én-időt"  a mindennapi rohanásból? Hanula Erika, a népszerű író-pedagógus, a Csupaszív magazin szerzője elárulja nekünk.

Pihenten sokkal produktívabbak leszünk
Azt már régóta tudjuk, hogy a sportban mennyire fontos a regenerálódás, a szervezet pihentetése. Szakemberek nagyon pontos kísérleteket végeztek ezzel kapcsolatban, és rájöttek, hogy a maximális teljesítmény érdekében a pihenéses időszakok beiktatása elengedhetetlen.

Ugyanezt a nyugati cégkultúrával rendelkező magas beosztású vezetők is felismerték, és sok cégnél az időszakos regenerálódásos pihenő (retreat) szerves része a munkának, hiszen tudják, hogy sokkal jobb minőségű munka kerül ki egy pihent és feltöltődött, mint egy lestrapált ember kezei közül. Sajnos a pénzhiány, a létszámstop, a sürgető határidők miatt ez sok helyen elképzelhetetlen, de én igenis tudok olyan cégekről, ahol ez mára bevett szokás lett. És nem mellesleg a tényen nem változtat: pihenten produktívabb az ember.
Még a vallási tanításokban is szerepel, hogy heti egy napot ne dolgozzon az ember, gyűjtsön erőt, foglalkozzon saját magával, a lelki életével.

"Anyaként mindig csak adunk: törődést, szeretet, odafigyelést..." - miért nem tudnak néha megpihenni az anyukák?
Ha ezek ilyen egyértelmű dolgok, akkor miért van az, hogy anyaként non-stop dolgozik az ember, és nem enged pihenőt magának? Miért érez lelkiismeret-furdalást, ha a temérdek teendő közepette megáll egy kicsit, és ahelyett, hogy a következő elvégzendő feladat után nyúlna, leülne egy kicsit töltekezni?
Anyaként mindig csak adunk: törődést, szeretetet, odafigyelést, vigaszt, támaszt - de az adományozó kehely nem feneketlen.

Te pihensz annyit, amennyit megérdemelnél?
Bizony azt föl is kell tölteni újra és újra, hogy ne a saját testünkből-lelkünkből faragjunk ki egy-egy darabot, hogy adhassunk. Igen, azt gondolom, sok nő erején felül csak ad és ad, de nem tölt vissza semmit, ami bizony nem maradhat büntetlenül. Elnyűtt, fáradt, feszült lesz, jönnek a kisebb, majd egyre nagyobb testi bajok. És az örök kérdés: Miért pont velem történik?! Már nem az a vidám, derűs nő, aki valaha volt, hanem egyre nyomottabb, görnyedtebb. A bőre, haja és főleg a szeme már nem csillog úgy, mint régen, amit nagyon nehéz észrevenni, hiszen nem egyik napról a másikra történik a változás, hanem minden nappal egy tyúklépésnyit, de ha összehasonlítod magad a tíz évvel ezelőtti éneddel, bizony nagy lehet a kontraszt. És mindez azért, mert nem pihensz annyit, amennyit a tested, lelked, szellemed, amennyit te magad megérdemelnél.

De ne keseredj el, van megoldás, mert bármikor lehet változtatni rajta! Bármikor. Ha most szembesülsz vele, hogy az elmúlt időben nem törődtél magaddal méltó módon, hát kezdd el most! Figyelj magadra tudatosan!

Ne engedd, hogy a neveltetésed, a reklámok, a társadalmi elvárások, a szüleid, a férjed vagy bármi más megakadályozzon abban, hogy elegendő figyelmet fordíts önmagadra! Egy pihent anyánál jobb akkumulátor nem létezik a családban.

Minden anyukának szüksége van "én-időre"
Félre a lelkiismeret-furdalással és jelölj ki magadnak rendszeres én-időt! Ilyenkor csak magadra figyelj, azt csináld, ami neked jó, amitől te több, pihentebb, energikusabb leszel. Menj el meditálni, jógázni, táncolni, úszni, sétálni egyet a Duna parton, festőiskolába, kirakatokat nézegetni, koncertre, moziba, színházba, biciklizni, olvasni, kávézni, barátnőzni, bármit, bármit, ami neked jó. Ilyenkor tilos aggodalmaskodni a gyerek miatt, aki egyébként baromira élvezi, hogy arra a pár órára társaságban van a bölcsiben/gyerekmegőrzőben/nagyival/babysitterrel, és még jobban fogja élvezni, hogy egy kisimult arcú, lelkű és idegrendszerű anyát fog visszakapni. Tilos aggódni a háztartás miatt - a vasalatlan, mosatlan, takarítatlan úgyis megvár és nem fog szemrehányást tenni a pár napos csúszás miatt. És a férjed miatt sem szabad aggódnod - megoldja a gyerekek körül a teendőket (még jót is tesz nekik egy kis minőségi együtt töltött idő) és boldogan fogadja majd a feltöltődött, kisimult életepárját. Egy ilyen nővel lehet kacérkodni, neki lehet bókolni, míg egy lestrapált asszony a háznál nem a legvonzóbb jelenség.

Tudom, hogy nehéz megoldani a temérdek teendő, munka és miegymás között, de muszáj lenne időt találni magadra, mert az élet nem a születés és a halál közti nagy rohanásról, a teendős lista kipipálásáról kellene, hogy szóljon.

Találj egy kis időt magadnak, és töltekezz!
Én a hétfőket jelöltem ki magamnak feltöltődő napnak. Amikor kipihenem a hétvége fáradalmait (imádok a gyerekeimmel lenni, de bizony csontig tudják rágni az ember bőrét két nap alatt), amikor leülök egy könyvvel a kezemben, amikor zenét hallgatok csak a zene kedvéért, amikor nagyokat sétálok a babakocsit tolva és végre megszakítás nélkül tudok eltölteni egy kis időt a gondolataim közt.

De volt már olyan élethelyzet is, amikor egy-egy kijelölt estén jógázni jártam és imádtam. Az a lényeg, hogy a saját élethelyzetedet megvizsgálva találj időt és lehetőséget, hogy töltekezz. A saját és a családod érdekében ez az egyik legjobb dolog, amit tehetsz!

Írta: Hanula Erika
Eredeti cikk: Csupaszív magazin

Fotó: Freepik