Így előzhető meg az egyik leggyakoribb gyermekbetegség újszülöttkorban!

Szülők lapja

Újszülött

Szülők lapja


A gyermekkori vakság és a gyengénlátás a leggyakoribb gyermekbetegségek egyike. Évente 70 babát mentenek meg a vakságtól a SOTE orvosai. Budapesten már nem a koraszülöttet utaztatják az szemészhez, hanem fordítva! Egy mobil kamera segítségével az újszülött ideghártya elváltozása egyszerűen kiszűrhető. Cikkünkből megtudhatod, mely városokban hozzáférhető ez a szűrés, illetve lézeres eljárás.

Egyedülálló módon végzik a koraszülöttek szemészeti szűrését és mentik meg évente 70 gyermek látását a SE Szemészeti Klinika és a Peter Cerny Alapítvány közös Csecsemő-Szem-Mentő Programjának keretében – mondta dr. Maka Erika gyermekszemész, a Szemészeti Klinika Gyermekszemészeti Osztályának vezetője.

32.hét előtt megszületett babák szemészeti szűrése már régóta kötelezőÍgy előzhető meg az egyik leggyakoribb gyermekbetegség újszülöttkorban!
A koraszülöttek ideghártya elváltozása (ROP) a gyermekkori vakság és gyengénlátás leggyakoribb okai közé tartozik világszerte. Pedig időben alkalmazott megfelelő kezeléssel, szemfenéki lézerkezeléssel a vakság megelőzhető. Magyarországon a koraszülött intenzív osztályokon (PIC/NIC) a 32. hét előtt vagy az 1500 gramm súly alatt világra jött babák szemészeti szűrése sok-sok év óta kötelező. Ez tulajdonképpen egy pupillatágításban elvégzett szemfenék vizsgálat, melyet szemorvos végez. Az egyre javuló koraszülött ellátásnak köszönhetően azonban extrém mértékben nő az érintett koraszülöttek száma, miközben orvos nincs több.

Újszülött babák szemfenék vizsgálata egy mobil kamera segítségével
Ezt a problémát hidalja át a Semmelweis Egyetemen 5 éve működő úgynevezett telemedicinális szűrés: neonatológiai szakasszisztens egy speciális, kifejezetten erre a célra kifejlesztetett mobil szemfenék kamerával felvételt készít az újszülött szemfenekéről – tetszőleges helyszínen. Ezt a központi adatbázisból hozzáférhető felvételt értékeli ezek után az orvos, aki dönt a további kezelésről: kit kell operálni, kit milyen gyakran, hogyan kell kezelni, ellenőrizni.

A vizsgálattal kiszűrhető, hogy kell-e a koraszülött szemét műteni
Tehát nem a koraszülöttek utaznak az orvoshoz, hanem a vizsgálatot és az ellátást utaztatják a babákhoz a Cerny Alapítvány segítségével. Az utazó ellátás a legelőnyösebb a koraszülötteknek, hiszen nem kell kilométereket rázkódniuk a kezelőorvoshoz a budapesti klinikára. A módszerrel 100 százalékos biztonsággal kiszűrhető, hogy ki szorul műtétre. A Magyarországon született veszélyeztetett koraszülöttek 2/3-át tudják ezzel a módszerrel szűrni, és ellátni, körülbelül tíz százaléknál (évente 70 babát) kell szemfenéki lézerkezelést alkalmazni.

Ezekben a városokban végzik a szűrést és a lézeres kezelést
A szűrést és a lézerkezelést az ország másik három egyetemi centrumában: Debrecen, Szeged, Pécs is végzik, de nem ilyen mobil módon, telemedicinálisan. Mindezek mellett sajnos a koraszülöttek körében nagyobb százalékban van szemüvegesség, többségük rövidlátó, előfordul a kancsalság, gyerekkorban rendszeresen szemészeti vizsgálatra van szükségük.

Mi az oka a ROP kialakulásának? - koraszülöttek ideghártya elváltozása
A látásért felelős ideghártya érellátása a terhesség 16. hetében kezd el kifejlődni és normál esetben születésig (legkésőbb a 40-45. hétre) befejeződik. A koraszülöttek esetében – főleg akik a 28. hét előtt jönnek a világra – az ideghártya érhálózata még nem mindenhol megfelelő, és a babák szervezetében zajló folyamatok (az éretlen tüdő, esetleges fertőzések, vérszegénység, stb.) kóros érképzést indítanak be. Ez azt jelenti, hogy nem oda és nem olyan erek nőnek, melyek normálisak, a szemben úgynevezett érújdonképződés indul el. Ez a folyamat aktívan a 34. hét tájékán, de legkésőbb a 40. hétig lezajlik. Ha ez idő alatt az abnormális érhálózattal nem tesznek semmit, akkor hegesedés történik, a látóhártya leválik és megvakul a baba.

Szemfenéki lézerkezelés - így nem vakul meg a baba
A még ereket nem tartalmazó, fejletlen, de oxigénhiányos ideghártyát roncsolják több ezer ponton lézerrel, mert onnan származik az az anyag (VEGF), ami az érújdonképződést eredményezi. Ha a VEGF szint lecsökken, akkor megszűnik a tápanyaghiányból fakadó érburjánzás, nem történik hegesedés, nem válik le a látóhártya, így nem vakul meg a baba.

 

Forrás: Semmweis Médiasarok

 


Szülők lapja

Újszülött

Szülők lapja


2014.11.06