Miért áll rá jobban a babák, kisgyerekek agya az idegen nyelvtanulásra, mint a felnőtteknek? Milyen számos előnye van a korai nyelvtanulásnak? Mikor érdemes kezdeni az idegen nyelvek tanulását gyerekeknél, és mikor lesz már „késő”? - Az idegen nyelvek magas szintű ismerete nélkül a mai világban szinte elképzelhetetlen, hogy boldogulni tudjunk. Nélkülözhetetlen a továbbtanuláshoz, a diploma megszerzéséhez, a munkavállaláshoz vagy akár egy jó külföldi állás megszerzéséhez, utazáshoz. Ezért idegen nyelvet tanulni kell, viszont egyáltalán nem mindegy, hogy milyen formában, milyen módszerekkel és mikor kerülünk a nyelvtudás birtokába – mondja Fürész-Mayernik Melinda baba- és gyermek angol oktató.

Sokszor hiába a sok nyelvóra, mégsem merünk megszólalni külföldiek előtt az utcán
Talán még vannak, akik emlékeznek a nyelvtanulási élményeikre általános vagy középiskolából, ahogyan a szavakat próbálják memorizálni, vagy egy-egy nyelvtani tesztre készülni a szabályok megértésével. Ha egy külföldi turistát kell eligazítani az utcán, a többség félszegem kissé bizonytalanul inkább azt válaszolja, hogy nem beszéli a nyelvet. Még ha tanultunk is valamilyen idegen nyelven, nem tudunk, vagy legalábbis nem merünk megszólalni, gátlásaink vannak.

Már babakorban tanítandó az idegen nyelv - ezt már a rómaiak is tudták
Mégis még mindig rengeteg az ellenérzés a korai nyelvoktatással kapcsolatban, rengetegen megkérdőjelezik a szükségességét és hasznosságát. Pedig már a Római Birodalomban is foglalkoztak ezzel a kérdéssel, hiszen a fennmaradt forrásokból kiderül, hogy egy művelt római polgárnak tudnia kellett görög nyelven, mert csak így kaphatott betekintést a görög irodalomba és filozófiába. Ennek érdekében a tehetősebb családok görög rabszolgákat fogadtak gyermekeik mellé, hogy már egészen fiatal korban elsajátíthassák a nyelvet, amivel a fejlődésük és előrelépésük biztosítva volt.

Korai nyelvtanulás - még mindig nem történt meg az áttörés a szülők fejében
A magyarországi nézetek szerint a 10 éves kor körüli időszak az ideális, amikor egy gyermek idegen nyelven kezdhet tanulni. Az ez előtti években kezdett nyelvi fejlesztéseket korainak tekinti a közvélemény.

Az életkor szerepe a nyelvtanulásban
2-4 éves kor kiemelkedően fontos
Az életkornak igenis nagy szerepe van a nyelvtanulásban, ezt a „kritikus periódus elmélet” is alátámasztja (Penfield, Roberts, 1959). A nyelvelsajátításban nagyon fontos életszakasz a 2-4 éves kor, ugyanis ebben az életkorban kell bizonyos eseményeknek bekövetkeznie a sikeres nyelvelsajátítás érdekében. Az agyféltekék rugalmasságának fejlődése ekkor a leggyorsabb, majd lelassul és végül pubertáskor végére lezárul.

Pubertáskor utáni nyelvtanulás
Az elmélet alapján a pubertáskor kezdete utáni nyelvtanulás kevésbé sikeres, mint az azt megelőző életkorban. A két kanadai orvos, Penfield és Roberts kutatásai bizonyítják, hogy a pubertás kezdetére a nyelvfeldolgozásért és beszédfunkcióért felelős agyi területek rugalmassága elnyeri végső állapotát, befejeződik az agyféltekék specializációjának folyamata (lateralizáció).


A 10 év alatti gyerekek észrevétlenül, még játékosan „szedik fel” az anyanyelvet

A korai nyelvtanulás egyik előnye az akcentusmentes kiejtés
Mivel a kisgyermeknek több idegsejtje van, mint a felnőttnek, érzékenyebben reagál a hangokra, így az artikulációt a korai életszakaszban könnyebb elsajátítani, vagyis nagyobb eséllyel fog akcentus nélkül beszélni. Ahhoz, hogy a nyelvelsajátítás sikeres legyen, a gyermeknek megfelelő nyelvi ingerekhez kell jutnia.

Érdekes kutatási eredmények a korai nyelvi fejlődésről
Bár a „kritikus periódus” létezésében nem minden kutató hisz, számos vadon felnövő gyermek esetében is igazolást nyerhet a feltevés. A leghíresebb farkasgyerekre Franciaországban találtak rá (Victor von Aveyron), akit próbáltak később tanítani, de csak néhány szót sikerült vele visszamondatni.
Egy másik érdekes kutatási eredmény, hogy az „elveszettnek hitt nyelvek” az agyban megmaradnak. Ez annyit jelent, hogy a korai években, kisgyermekkorban hallott nyelvet az agy a tudatalattiban eltárolja, vagyis ha később nem is hallja a nyelvet, akkor is megmarad, így könnyebben tudja azt újra tanulni. Ez is egy hozadéka a korai nyelvtanulásnak, hogy amelyik nyelvet kicsi korban a gyermek hallja, felnőttként sokkal könnyebben tanulja újra, mert az agyban elraktározódott.

Babaangol, korai nyelvtanulás - 5 tipp, hogy sikeres legyen!
 

Nyelvelsajátítás vagy nyelvtanulás?
A kutatási eredményekből (idegsejtek száma és az agy rugalmassága) jól látszódik, hogy a kisgyerekek és a felnőttek más módon tanulnak nyelveket. A 10 év alatti gyerekek nyelvi fejlesztésének leírására a nyelvelsajátítás fogalmát használják a szakemberek (Chomsky után), míg a 10 év feletti gyerekeknél a nyelvtanulás szót. Míg a nyelvelsajátítás egy természetes folyamat, addig a nyelvtanulás már a nyelv szabályainak formális tanulása, vagyis egy tudatos folyamat. Míg a 10 éven aluli gyermek észrevétlenül, játékosan „szedi fel” az anyanyelv és az idegen nyelv szavait, addig a 10 év feletti gyermek összefüggéseket keres, fordít és szabályokat próbál használni.

Ahhoz, hogy a kisgyermekkorban elkezdett nyelvi fejlesztés valóban hatékony és élvezetes legyen a gyermek számára néhány szempontot érdemes szem előtt tartani:

1. A legfontosabb a játékosság, ami a nyelvátadás folyamatát körülveszi. Legyen szó csoportos nyelvi foglalkozásokról, vagy otthon a családi körben jellemző idegen nyelvi környezetről, mindig figyeljünk a gyermek életkori sajátosságaira is.

2. Mivel a gyermek gondolkodása cselekvésekhez kötődik, ezért mindig tevékenységbe, játékba ágyazottan adjuk át az idegen nyelvet.

3. Az anyanyelv elsajátításához hasonló módon, mondókákon, dalokon és sok-sok mozgáson keresztül adjuk át a nyelvet.

4. Az idegen nyelvi foglalkozással töltött idő legyen rugalmas, laza, felszabadult, örömteli és élvezetes tevékenység a benne szereplők számára.

5. A gyermek számára a világ az érzékszervei segítségével ismerhető meg, ezért igyekezzünk bevonni a látás-hallás-tapintás szerveit a játékos nyelvátadási folyamatba.

A korai nyelvi nevelés legfontosabb célja a nyelvhez fűződő pozitív attitűd kialakítása, a nyelv megszerettetése. Nem akadémiai nyelvtudással szeretnénk a kicsi gyermeket felruházni, csupán megismertetni vele más nyelvű mondókákat, dalokat, kultúrát, egy másik világot. Ha a szülő a nyelv szeretetét adja át a gyermekének és pozitív példát mutat a nyelvtanulásban, a nyelvhez való hozzáállásban, akkor ezzel biztos alapokat tehetünk le gyermekünk életében, hogy később szívesen és gátlások nélkül beszélje majd a nyelvet.

Forrás:
Arturo Hernandez: Bilingual brain
Navracsics Judit: Szóaktiváció két nyelven (Gondolat Kiadó, Bp., 2011.)
Kovács Judit: A gyermek és az idegen nyelv (Eötvös József Könyvkiadó, 2009.)

Szerző: Fürész-Mayernik Melinda, baba- és gyermek angol oktató, tanácsadó, Angol Kalauz program alapítója