Amikor gyermekünket egy pedagógusra, edzőre vagy tábori vezetőre bízzuk, természetes elvárásunk, hogy biztonságban legyenek. Sajnos azonban néha előfordulhat, hogy épp azok bántják őket, akiktől a védelmüket várnánk.
 

Kovács Ildikó önvédelmi szakértő szerint ilyenkor a gyermek kiszolgáltatott helyzetbe kerül, hiszen fizikálisan nem tudják megvédeni magukat egy felnőttel szemben.
"Önvédelmi szempontból számos lépést tehetünk annak érdekében, hogy felkészítsük és segítsük őket a nem várt helyzetre" - mutat rá. Hozzáteszi, ha pedig megtörtént a baj, különböző módszerekkel támogassuk, hogy túl tudjon lépni az esetleges traumákon.
 

1. Megelőző intézkedések

Mielőtt bárkire rábíznánk gyermekünket, alaposan vizsgáljuk meg az illető hátterét. Beszéljünk más szülőkkel, kérjünk referenciákat és informálódjunk az adott intézményről vagy szervezetről. Ismerkedjünk meg az iskolák és táborok biztonsági protokolljaival. Győződjünk meg arról, hogy vannak megfelelő eljárások a gyermekek védelmére, és hogy ezek az eljárások szigorúan betartásra kerülnek.
Az iskolák és táborok számára is elengedhetetlen, hogy rendszeresen képezzék alkalmazottaikat a gyermekvédelem és a megfelelő viselkedés terén. Győződjünk meg arról, hogy azok, akikre rábízzuk gyermekünket, jól képzettek és elkötelezettek a gyermekek biztonságának megőrzése mellett.
 

2. Bizalom kiépítése és a kommunikáció

Az első és legfontosabb lépés a bizalom kiépítése és a nyílt kommunikáció fenntartása gyermekünkkel. Beszélgessünk rendszeresen arról, hogy mi történik az iskolában, az edzéseken vagy a táborban. Kérdezzük meg, hogy érzik magukat, és figyeljünk fel a viselkedésük esetleges megváltozására.
Tanítsuk meg gyermekünknek, hogy mi az, ami számukra kényelmetlen vagy nem helyénvaló. Bátorítsuk őket, hogy szólaljanak fel, ha valaki átlépi ezeket a határokat, legyen az felnőtt vagy más gyermek. Tudniuk kell azt is, hogyan reagáljanak különböző vészhelyzetekben. Beszéljük meg velük, hogy mi a teendő, ha valaki bántani próbálja őket, és hova fordulhatnak segítségért. Biztosítsuk őket arról, hogy mindig van kihez fordulniuk. Legyen szó egy másik felnőttről, egy barátról vagy egy családtagról, fontos, hogy tudják, nincs egyedül a helyzetben.

 
3. Önvédelmi technikák és készségek

Tanítsuk meg gyermekünket, hogy felismerjék a gyanús viselkedést. Beszéljük meg velük, hogy milyen jelekre figyeljenek, például ha valaki túlzottan közel kerül hozzájuk, vagy ha megpróbálják őket elhallgattatni. Írassuk be gyermekünket önvédelmi órákra, ahol megtanulhatja az alapvető önvédelmi technikákat. A órák nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is megerősíthetik őket, növelve önbizalmukat és határozottságukat.

 
Ha megtörtént a baj, így kezeld a traumát

Ha gyermekünk traumát él át, azonnal keressünk szakszerű segítséget. Pszichológusok és terapeuták szakértő támogatást nyújthatnak, hogy a gyermek megfelelően feldolgozza az átélt eseményeket.
Hozzunk létre egy támogató és megértő otthoni környezetet. Hallgassuk meg őket türelmesen, és biztosítsuk őket arról, hogy minden rendben lesz.  A traumák feldolgozása hosszú folyamat lehet. Kísérjük végig gyermekünket ezen az úton, és biztosítsuk számukra a szükséges támogatást és szeretetet.

 
Kovács Ildikó hangsúlyozza, ne feledjük, gyermekünk biztonsága mindennél fontosabb. Bár nehéz elképzelni, hogy épp azok bántanák őket, akikre rábízzuk őket, felkészülten és tudatosan kell cselekednünk. A szakértő szerint az önvédelem, a tudatosság, a kommunikáció és a megfelelő támogatás kulcsfontosságú eszközök lehetnek abban, hogy megvédjük őket a lehetséges veszélyektől, és segítsük őket a traumák feldolgozásában.
 

Fotó: Freepik