Még a nehéz időszakokban is kapaszkodót jelent és erőt ad nagyszüleim néhány bölcsessége, melyek számukra nem csupán hangzatos szavak voltak: eszerint élték minden egyes napjukat, sőt, egész életüket. De mi volt a titkuk?

Még ha fogadkozunk is, hogy „holnaptól más lesz”, a monoton és rohanó mindennapokban mégis könnyen elfelejtjük, mi is adja az élet esszenciáját. Déd- és nagyszüleink számunkra elképzelhetetlenül nehéz időket éltek meg, mégis az az érzésünk, hogy ők bizony még tudtak valamit, ami átsegítette őket mindenen, és amit mi valahol útközben már elveszítettünk…

Mi az az 5 bölcsesség, amit tőlük tanultam?
 

1. Soha ne feküdj le haraggal a szívedben!

Jöhetett nehézség, akadály, vita, szegénység, a családban minden körülmények közt az egymás iránti szeretet és türelem uralkodott. Ha egyikünk elfáradt, támogattuk, ha szomorú volt, megöleltük, meghallgattuk. Együtt küzdöttünk, együtt sírtunk és együtt nevettünk. Együtt a „szép” még szebb, a „gond” pedig könnyebb.
Ha néha meg is bántódtunk vagy feldühödtünk, akkor sem felejtettük el, mit is jelentünk egymásnak. Bocsánatot kértünk, bocsánatot adtunk, és sosem feküdtünk le haraggal, mert nem tudjuk, mit hoz a holnap...
       

2. Mindig van tovább!

Volt idő, hogy csak azt tudtuk enni, amit magunk meg tudtunk termelni a kiskertben. Olykor semmink sem volt, vagy épp a szőnyeg alól vagy zsebekből előkerülő forintokat kellett összegyűjtenünk, hogy ételt vehessünk. De sosem adtuk fel. Nem hátra néztünk, hanem egymásra, és apránként, újra meg újra felépítettük az életünket. 
Bármi nehéz idők is járnak éppen, mindig az adott napra kell koncentrálni, azt az egy napot végigvinni! Valahogy mindig eljön a holnap, és továbbgördül az élet.

       
3. A legapróbb dolgot is becsüld meg!

Lehet bármily kevesed, ne feledd, hogy valaki más szemében az is maga a boldogság! 
Mi megbecsültük, amink volt: együtt szereztünk meg mindent, együtt is vigyáztunk rá. Ami még hasznos lehet, nem dobtuk ki. Ha valami elromlott, megjavítottuk, ha elszakadt, megvarrtuk, ha eltört, megragasztottuk. 
Kacatot ne gyűjts, de vigyázz az értékeidre: emberekre és tárgyakra egyaránt!


4. Légy hasznos!

Minden nap egy újabb lehetőség, hogy tevékenyek legyünk. Ha bántott valami vagy keserű napokat éltünk meg, a munka mindig célt adott, és visszazökkentett bennünket a nyugalom állapotába, legyen az akár csak egy kerti szerszám megjavítása, régi eszköz felújítása, a kerti pad lefestése, akár közös főzés, vagy kertészkedés. 

       
5. Az élet nehéz, de akkor is szép!

Az egyszerű dolgokban leltük örömünket, hiszen azok a nehéz időkben is körülveszik az embert.
Mi örömmel ültünk le a déli ebédhez, áldást mondtunk azért, amink az asztalon van, örültünk az asztalnál ülőknek, szívvel-lélekkel gondoztuk kerti növényeinket, nem kergettük el a kertünkbe látogató állatokat, a madaraknak madáretetőt készítettünk, közelről csodáltuk őket, esténként pedig kiültünk a padra és együtt néztük, ahogy lemegy a nap. Ezeket az apró örömöket sosem lehet megunni.
Már az a tudat is derűvel tölthet el, hogy reggel felébredünk.
Hiszen van, akinek ez sem adatik meg. 
       

Fotó: Freepik