Az autizmus spektrumzavar egyre több családot érint, ezért különösen fontos, hogy a szülők tisztában legyenek a legkorábbi jelekkel. Bár az autizmus tünetei már csecsemőkorban megjelenhetnek, sok esetben csak 1–2 éves korban válnak egyértelművé.

 

Milyen viselkedésbeli és kommunikációs eltérésekre érdemes figyelni, és mikor indokolt szakemberhez fordulni? Az Újbuda Medical Center szakemberei összegyűjtötték az autizmus leggyakoribb korai tüneteit életkor szerint.

 

Mit jelent az autizmus, és mikor jelennek meg az első tünetek?

Az autizmus spektrumzavar (ASD) egy idegrendszeri fejlődési eltérés, amely elsősorban a társas kapcsolatok, a kommunikáció és a viselkedés területén okoz különbségeket. A „spektrum” kifejezés arra utal, hogy az autizmus nagyon sokféle formában jelenhet meg: egyes gyermekeknél enyhébb, másoknál kifejezettebb nehézségeket okoz a mindennapokban.
A tünetek gyakran már egészen korán megjelennek, de mivel minden gyermek más ütemben fejlődik, sok esetben csak később válnak egyértelművé.

 

Mikor figyelhetők meg az első jelek?

Az autizmus jelei akár már csecsemőkorban is észlelhetők, de leggyakrabban 12–24 hónapos kor között tűnnek fel a szülőknek. Ilyenkor válik láthatóvá, ha egy gyermek másképp reagál a környezetére, kevésbé keresi a kapcsolatot, vagy eltérő módon kommunikál.

Fontos tudni, hogy egy-egy jel önmagában még nem jelent autizmust, de ha több tünet is megjelenik, érdemes figyelemmel kísérni a fejlődést.

 

Az autizmus korai jelei csecsemőkorban (0–12 hónap)

Már az első életévben is lehetnek olyan jelek, amelyek eltérő fejlődésre utalhatnak. Ilyen például, ha a baba ritkán néz mások szemébe, nem reagál mosollyal a szülői közeledésre, vagy kevésbé figyeli az arcokat és a mimikát.

Szintén figyelmeztető lehet, ha a gyermek 6 hónapos kora után sem reagál a nevére, nem fordul a hangok irányába, vagy úgy tűnik, mintha nem figyelne a környezetére. A kommunikáció korai formái, például a gagyogás is elmaradhatnak vagy kevésbé jelennek meg.

Előfordulhat az is, hogy a baba kevésbé keresi a testi közelséget, vagy nem reagál úgy az ölelésre, mint más gyermekek. Emellett már ebben az életkorban megjelenhetnek ismétlődő mozgások vagy szokatlan testtartások.

 

Az autizmus tünetei 1–2 éves korban

Ebben az életkorban a különbségek gyakran még jobban láthatóvá válnak. Míg a legtöbb kisgyermek aktívan kommunikál, mutogat, utánoz és egyre több szót használ, az autizmusban érintett gyermekeknél ezek a készségek eltérően fejlődhetnek.

Figyelmeztető jel lehet, ha a gyermek nem mutogat, nem használ gesztusokat, és nem keresi mások figyelmét. Az utánzás hiánya is jellemző lehet, például nem vesz részt szerepjátékokban, és nem utánozza a felnőttek tevékenységeit.

Gyakori tünet a beszéd késése vagy hiánya, illetve az is, hogy a gyermek nem kommunikál a környezetével, vagy szokatlan módon használja a szavakat. Emellett megjelenhet a megszokott rutinokhoz való erős ragaszkodás és az ismétlődő viselkedések, például tárgyak rendezgetése vagy mozdulatok ismétlése.

 

Mikor érdemes szakemberhez fordulni?

Ha a gyermek nem reagál a nevére, nem keres szemkontaktust, nem használ gesztusokat, vagy feltűnően ragaszkodik ismétlődő viselkedésekhez, érdemes szakember véleményét kérni. Különösen fontos a kivizsgálás akkor, ha több tünet egyszerre van jelen.

A korai felismerés kulcsfontosságú, mert minél hamarabb kap megfelelő támogatást a gyermek, annál nagyobb eséllyel fejlődhetnek a kommunikációs és társas készségei.

 

Hogyan történik az autizmus felismerése?

Az autizmus diagnózisa összetett folyamat, amely több lépésből áll. Az első lépés általában a szülőkkel való részletes beszélgetés és a gyermek viselkedésének megfigyelése.

Ezt követően különböző vizsgálati módszereket alkalmaznak, például kérdőíveket és megfigyelési eszközöket, amelyek segítenek feltérképezni a gyermek kommunikációs és társas készségeit. A diagnózis felállításában több szakember is részt vehet, és szükség esetén további vizsgálatokra is sor kerülhet.

 

Miért fontos a korai fejlesztés?

A korai felismerés lehetőséget ad arra, hogy a gyermek időben megkapja a számára megfelelő fejlesztést. A célzott terápiák segíthetnek a kommunikáció, a társas kapcsolatok és az önállóság fejlődésében.

A fejlesztések mindig a gyermek egyéni igényeihez igazodnak, és hosszú távon hozzájárulhatnak ahhoz, hogy könnyebben boldoguljon a mindennapi helyzetekben.

 

Fotó: Freepik