A gyermek-sürgősségi osztály nem gyorsított rendelés, a legsúlyosabb eseteké az elsőbbség - Mikor menjünk a sürgősségire és mikor nem szükséges?

 

Egy beteg gyermek esetében minden szülő gyors segítséget szeretne kapni, ugyanakkor sokszor nem egyértelmű számukra, hogy mely tünetek indokolnak valóban sürgősségi ellátást. Ennek következtében enyhébb panaszok – mint a nátha, kullancseltávolítás vagy akár receptírás – esetén is gyakran közvetlenül az SBO-hoz (Sürgősségi Betegellátó Osztályhoz) fordulnak.
A gyermek-SBO-k azonban elsősorban az életveszélyes vagy súlyos állapotok, például mérgezés, eszméletvesztés vagy komoly sérülések azonnali ellátására szolgálnak. A nem indokolt esetek miatti túlterheltség ugyanakkor nemcsak többórás várakozást eredményezhet, hanem a valóban kritikus állapotú betegek ellátását is megnehezítheti.
 

„Sokan azért keresik fel a sürgősségi osztályt, mert ott egy helyen elérhető minden vizsgálat – labor, röntgen, szakorvosi konzílium – és azt remélik, hogy gyorsabban sorra kerülnek, mint a háziorvosi rendelőben. Ez azonban tévhit. Az SBO-n nem érkezési sorrendben történik az ellátás, hanem a tünet súlyossága alapján, úgynevezett triage osztályozási rendszerben. A sürgősségi ellátás kapacitása a valóban életveszélyes állapotok gyors kezelésére szolgál” – fejtette ki Dr. Farkas Ferenc Balázs, a Bókay Gyermekklinika infektológus szakorvos jelöltje, a K&H gyógyvarázs jövő gyógyítói díj médiadíjasa.

A gyermek-sürgősségi osztályokon tapasztalt túlterheltség különösen a járványos időszakokban erősödik fel, amikor a betegforgalom jelentősen megugrik. Ilyenkor nem ritka, hogy a kivizsgálást követően az ellátás megnyugtató tanácsokkal és otthoni kezelési javaslatokkal zárul, mivel a panaszok nem igényeltek sürgősségi beavatkozást. Dr. Krivácsy Péter, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Sürgősségi osztályának főorvosa, a K&H gyógyvarázs jövő gyógyítói díj zsűritagja szerint a túlterheltség csökkentése érdekében fontos a tünetek időbeni felismerése és a megfelelő ellátási forma kiválasztása.
 

,,A szülők érthetően a biztonságot tartják szem előtt, amikor beteg gyermekük ellátásáról döntenek. Sürgősségi helyzetet jelenthet például a nehézlégzés, a súlyos kiszáradás vagy a tudatzavar, míg a régóta fennálló, nem romló panaszok általában nem igényelnek sürgősségi ellátást. A gyermekellátás egy összetett rendszer, amelyben mindenkinek megvan a maga szerepe és felelőssége. A szülők egyik legfontosabb feladata, hogy gyermeküket a panasz súlyosságának megfelelő ellátási helyre vigyék, bizonytalanság esetén pedig bátran kérjenek segítséget a háziorvostól vagy az ügyelettől.”

Sürgősségi ellátást igényel minden olyan állapot, amely azonnali beavatkozás nélkül súlyos következményekkel járhat, és otthon nem kezelhető biztonságosan.

Mikor kell sürgősségire (gyermek-SBO-ra) menni a gyerekkel?

Ezek azok az életveszélyes vagy súlyos állapotok, amikor mindenképp indokolt a gyermek-sürgősségi felkeresése:
- nehézlégzés
- súlyos kiszáradás (itt találod a kiszáradás jeleit)
- tudatzavar
- görcsroham
- 3 hónapos kor alatti csecsemőknél jelentkező 38 °C feletti láz
- súlyos sérülés
- mérgezés gyanúja

Fontos kiemelni, hogy a gyermek-sürgősségi osztály nem a háziorvosi ellátás gyorsított formája.

 

Mikor NEM kell sürgősségire (gyermek-SBO-ra) menni a gyerekkel?

Nem igényelnek sürgősségi ellátást az alábbi esetek:
- enyhe felső légúti tünetek
- enyhe hányás vagy hasmenés
- kullancseltávolítás
- kontrollvizsgálatok
- adminisztratív kérések
- régóta fennálló, nem akut panaszok

Ezt is olvasd el: Egy ijesztő betegség: KRUPP - Hogyan kezeld otthon? Mikor kell orvost hívni? Szakorvos megnyugtató tanácsai

Fotó: Freepik