Kötelesség, tartozás - csúnya szavak, de ha mélyen belegondolsz, akkor rájössz, hogy mégis helyénvalóak.

Van kötelességünk idős szüleink iránt? Miután mi magunk is szülővé váltunk, rádöbbenhetünk, mennyi mindent tettek értünk, mennyi mindent feláldoztak értünk szüleink azokban az években, míg felnőttünk. Teljesen jogosan merülhet fel bennünk, hogy mi magunk hogyan tehetnénk szebbé és könnyebbé az életüket most?

A következő néhány dologgal felnőttként is kifejezhetjük szüleik iránt tiszteletünket és szeretetünket. Ezek nem jogi kötelességek, és nem is erőltetett cselekvések; egyszerűen megtiszteltetés gondoskodni azokról, akik rólunk is sok éven át gondoskodtak.

 

1. Tisztelet, méltóság és megbecsülés
Természetesen minden egyes ember ezen a földön, fiatal és idős egyaránt, megérdemli, hogy méltósággal bánjanak vele, és hogy örömben és békében teljenek a napjai - de a szüleink minden bizonnyal a legtöbbet érdemlik ebből.

 

2. Ne kezeljük őket gyerekként!
Hajlamosak vagyunk úgy bánni az idősekkel, mintha gyerekek lennének. Megfigyelhetjük, mikor elmegyünk együtt valahová (étterem, üzlet, rendelő), az eladók, pincérek, néha még az orvosok is úgy beszélnek az idősekkel, mint a gyerekekkel. Ez megalázó lehet az idősebbek számára. Kezeljük őket felnőtt partnerként!

 

3. Figyelmes jelenlét
Szüleink legalább 18 évet töltöttek azzal, hogy meghallgattak bennünket és válaszoltak kismillió kérdésünkre, őszinte érdeklődést mutattak a lenyűgöző történeteinket bogarakról, játszótéri történetekről és tanárokról. Itt az ideje, hogy mi is türelmesen meghallgassuk őket, rajtunk a sor, hogy válaszoljunk érdeklődő kérdéseikre. 

4. Ne vegyünk jelenlétüket magától értetődőnek: szánjunk időt rájuk!
Sosem tudhatjuk, meddig hívhatjuk fel vagy ölelhetjük meg őket, vagy hogy lesz-e lehetőségünk elbúcsúzni tőlük… Sokszor annyira elfoglaltak vagyunk, hogy telefonálni is elfelejtünk, és alig jut időnk hazalátogatni. Szüleink jól tudják, hogy van saját életünk - de ebbe az életbe beleférhetnek ők is! Egy-egy meglepetés programmal pedig nagy boldogságot szerezhetünk, legyen az csupán egy közös, sétával egybekötött délután, egy kávézás vagy egy ráérősebb látogatás.

Ezt is olvasd el: Öleld meg édesanyád minél többször - Ezt a csodát éli át minden ölelésednél

 

5. Ne hagyagoljuk el a fontos alkalmakat!
Bár ha elfelejtünk egy dátumot vagy elhalasztunk egy alkalmat - születésnap, anyák napja -, sokszor csak mosolyognak, és azt mondják: „Ugyan, semmi baj”, belül nekik is fáj. Életük nagy részében szinte minden pillanatukat nekünk adták – most rajtunk a sor, hogy legalább kicsit viszonozzuk.
 

6. Álljunk ki értük!
Akár éppen legyintenek egyészségügyi gondjaikra („Nem fontos, semmi bajom!”), akár méltatlanul viselkedett velük valaki, álljunk ki értük, keljünk a védelmükre, képviseljük az érdekeiket! Kiskorunkban ők tették ezt értünk, mert gyermekként még nem volt lehetőségünk rá – most pedig nekik eshet nehezükre felemelni a hangjukat önmagukért.

 

7. Mindig tanulhatunk tőlük
Az idősebb szülők örömmel tanítanak meg nekünk családi recepteket, és szívesen megosztanak velünk régi történeteket, vagy adják tovább bölcsességüket. Tekintsünk minderre úgy, mint útravalóra, létezésük egy részére, melyet magunkkal vihetünk és - ha ők már nem lesznek mellettünk - tovább adhatunk gyermekeinknek…

 

8. …és ők is tanulhatnak tőlünk
Nem igaz, hogy az idősek nem tudnak semmi újat megtanulni. Ha nyitottak, bármit elmagyarázhatunk, megmutathatunk nekik. Ám ne csináljunk viccet a próbálkozásaikból, hanem biztassuk őket és segítsünk nekik, ha például egy üzenetet szeretnének elküldeni mobiltelefonon, vagy egy új eszközt vagy játékot szeretnének kipróbálni. Remek, ha lépést akarnak tartani a generációnkkal, hiszen ez is a kapcsolódás egy módja. Csak ne feledjük: ők is türelmesen tanítottak annak idején…mi is tegyünk így most. 

9. Meleg otthon
Igaz, ez a pont anyagi jellegű, ugyanakkor a legfontosabbak közé tartozik. Bár jogilag nem vagyunk kötelesek elszállásolni szüleinket, erkölcsi kötelességünk gondoskodni arról, hogy ne legyenek hajléktalanok, ha úgy alakul. Ha ez azt jelenti, hogy van rá lehetőségünk, hogy velünk éljenek, az csodás, ha azonban idősotthoni elhelyezésre kényszerülünk, a feladataink akkor sem érnek véget: bárhol is éljenek, olyan helyet érdemelnek, ahol emberség, melegség, kényelem várja őket, melyről rendszeresen meg is kell győződnünk.

10. Életvégi kívánságok
Az idős szülőknek lehet még olyan kívánsága, amit meg szeretnének valósítani, át szeretnének élni. Bár ez nem könnyű feladat, mégis beszélgessünk erről őszintén, és amennyire lehet, segítsünk a megvalósításban. Elképzelésünk sincs, mennyit jelent ez számukra.
 

 

11. Ne keltsünk lelkiismeretfurdalást!
Ideális esetben mi sem hallgattuk azt gyerekkorunkban, mi mindentől estek el vagy mit áldoztak fel amiatt, hogy minket gondoztak, neveltek; így hát mi se emlékeztessük őket folyamatosan arra, hogy mennyit áldozunk fel azért, hogy róluk gondoskodunk. Felsőbbrendűség helyett próbáljuk átérezni, milyen lehet az élet alkonyát megélni, és ne feledjük: szüleinknek talán épp most, hogy felnőttünk, van a legnagyobb szükségük ránk.

 

via
Fotó: Freepik