Pozitív hatása lesz az intézkedéseknek
A munkaadók szerint kedvező hatást válthat ki a miniszterelnök által bejelentett intézkedéscsomag, amely a kisvállalkozások támogatását célozza, és hozzájárulhat a 600 ezer, feketemunkát végző munkavállaló egy részének legális foglalkoztatásához.
Csökkenő járulékok?
A kormányfő tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet hirdetett meg hétfőn a parlamentben. Ennek részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentik, a 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek pedig ezentúl választhatják majd a - vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket kiváltó - 16 százalékos kisvállalati adót. A munkahelyvédő intézkedések forrását a tranzakciós illeték kiterjesztéséből teremtené meg a kabinet.
A vállalkozások számára kedvező, ha csökkennek a 25 év alattiak terhei, akárcsak az 55 év felettiek és a képzettséget nem igénylő fizikai munkát végzok járulékai - mondta az MTI kérdésére Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) fotitkára szerint szükség van arra, hogy érzékelhető javulást lehessen elérni az említett veszélyeztetett korosztályoknál és a kisgyermekes anyáknál. (A gyesről és a gyedről visszatérők után az elhelyezkedést követő első két évben sem kell majd járulékot fizetni a munkáltatóknak, harmadik évben pedig csak a jelenlegi felét.)
A vállalkozók számára "közérzetjavító lépés" az élőmunkateher sokszor kért csökkentése - magyarázta Dávid Ferenc, aki jelezte azt is, hogy az említett munkavállalói csoport esetében a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást százezer forint bruttó bérig lehet csökkenteni.
A termelő ágazatok támogatása
A VOSZ a kkv-k mellett a termelő ágazatok - ipar, mezőgazdaság - támogatását is szorgalmazta a kormánynál, de ez a kérése eddig nem talált meghallgatásra - mondta a főtitkár.
Egyetért a VOSZ azzal az egyszerűsített kisadóval is, amelynek adóalapja a kisvállalat nyereségének és az általa foglalkoztatottak bérköltségének összege lesz, mértéke pedig 16 százalék.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) elnöke. Álláspontját azzal támasztotta alá, hogy eddig a legálisan foglalkoztatottak után a szociális járulék 38 százalék volt, igaz ezek a vállalkozások kevés társasági adót fizettek. A 100 ezer forint bruttó bérig igénybe vehető kedvezményt első lépésként elfogadhatónak nevezte Vadász György, amit később még lehetne emelni.
A kkv-k támogatása
Az OKISZ elnöke szerint a magyar kkv-k támogatása az elmúlt tíz évben csak üres ígéret volt, ennek következményeként a cégek jövedelemtermelő képessége alig tizede az eurózóna államaiban működő kis- és középvállalkozásokénak.
Mindkét munkaadói szervezet képviselője úgy véli, hogy a könnyített adó-, illetve járulékteher hozzájárulhat ahhoz, hogy "fehéredjen" a kkv-szektor. Vadász György szerint ugyanis 600 ezer munkavállaló dolgozik a feketegazdaságban, amelyből járulék egyáltalán nem folyik be.
Megvannak a források?
Dávid Ferenc a 300 milliárd forintos, ösztönző munkavédelmi terv kapcsán a bevételi oldal megalapozására hívta fel a figyelmet. "Remélem, hogy megalapozott a terv forrásoldala is, mert ha nem, akkor vagy a kedvezményeket kell megrövidíteni, vagy újabb adókat kell kivetni, márpedig egyik megoldásnak sem tapsolnának a vállalkozások" - fogalmazott a VOSZ fotitkára.
Lesznek új munkahelyek?
A miniszterelnök által bejelentett intézkedéscsomag az MSZOSZ elnöke szerint jó törekvés, de önmagában nem tud munkahelyeket teremteni; az Autonóm szakszervezetek szerint elkésett, de halaszthatatlan és kényszerű döntés született.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke fontosnak nevezte, hogy a kormány "végre valamit tenni akar" a munkakereslet növelése érdekében. Az eddigi lépések kizárólag a munkakínálatot növelték - jelezte, úgy vélekedett azonban, illúzió volna azt hinni, hogy csupán ezektől az intézkedésektől tömegesen munkahelyek jönnek majd létre.
A gazdaság növekedése is szükséges
Minden olyan eszköz, amely egy-egy foglalkoztatási csoport alkalmazását segíti, akkor hatékony, ha a gazdaságban munkaerőigény jelentkezik; önmagában az, hogy valaki olcsóbban alkalmazhat munkaerőt, nem fog plusz munkahelyet teremteni, ha egyébként a gazdaság stagnál - hívta fel a figyelmet. Hozzátette: a bejelentettek alapján még nem világos, hogy a járulékcsökkentés csak az új munkahelyek létesítésére lesz érvényes, vagy munkahely-megtartó hatást is szánnak neki. Az előbbi esetben ugyanis félő, hogy csak olcsóbbra cserélik a meglévő munkaerőt - jegyezte meg.
Honnan teremtik elő a forrást?
Kifejtette: a nagy kérdés a forrás, a 300 milliárd forintból ugyanis csak 100 milliárd biztos, amit kölcsönvesznek a tartalékból, a másik kettő "érdekes trükk", aminek nem ismerjük a következményeit. Ha ez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) veszteségében jelenik meg, azt mindenképpen a költségvetésnek kell korrigálnia, csak nem 2013-ban, hanem 2014-ben. Az államkincstártól várt tranzakciósadó-bevétel pedig nem mást jelent, mint hogy az államháztartási körbe tartozó intézmények a működéstől vonják majd el ezt a pénzt - mondta.
Jó hatása lehet a csomagnak
Az MSZOSZ elnöke úgy vélekedett: a most bejelentett csomagnak talán jobb hatása lesz, mint az eddigi hasonló ötleteknek, mert a vállalkozásoknak ígért kedvezmény egy évnél hosszabb időre szól.
Az érintett korcsoportok a munkaerőpiacon
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) szerint elkésett, de halaszthatatlan és kényszerű döntés született, mert az érintett két korcsoportnál már tarthatatlanná vált a helyzet. Ez a döntés azonban az ASZSZ szerint nem válthatja ki a beruházások elmaradása miatti munkaerő-kereslet visszaesését.
Borsik János, az ASZSZ elnöke hangsúlyozta: a 11,6 százalékos átlaggal szemben a fiatal pályakezdőknél 27,3 százalék a munkanélküliségi arány, rendkívül magas. Az 55 év felettieké pedig különösen veszélyeztetett csoport. A korengedmény mint munkaerőpiaci eszköz, nagyon hiányzik. A szakszervezetek követelik ennek továbbélését, amivel a munkáltatók is egyetértenek, és a kormánynak sem származna belőle semmi hátránya - fejtette ki.
Lesznek új beruházások?
A beruházások elmaradása összefüggésben van az IMF-tárgyalások megkezdésének késésével. A befektetői bizalom akkor stabilizálódhat, ha megszületik a megállapodás, és minél előbb születik meg, annál inkább szolgálhatja ezt a beruházói igényt - mondta az ASZSZ elnöke.
Forrás: MTI
TGYÁS, GYED, GYES KALKULÁTOR >>