"A plusz egy év óvoda nem halogatás, hanem megelőzés" - Szakemberek mondták el véleményüket a túl korai iskoláztatásról

Szülők lapja

Ovi, suli

Szülők lapja


"A plusz egy év óvoda nem halogatás, hanem megelőzés" - Szakemberek mondták el véleményüket a túl korai iskoláztatásról

Mi történik, ha egy gyerek nem iskolaéretten kerül be az első osztályba? A plusz egy év óvoda és a túl korai beiskoláztatás hosszú távú hatásairól fejtették ki a véleményüket a szakemberek. Mikor segít igazán, és mikor árt az idő előtti iskolakezdés?

 

Sok szülő szembesül azzal a dilemmával, hogy vajon jókor kerül-e iskolába a gyermeke. A valóság azonban az, hogy az iskolák jelentős részében nincs elegendő idő, energia és megfelelő szakember arra, hogy az induláskor nehézségekkel küzdő kisgyerekeket egyénileg támogassák.
 

Miért jelent nagy törést az óvodából az iskolába lépés sok gyerek számára?

Aki már az első osztályban lemarad, azt gyakran később is kudarcok érik – ezek pedig hosszú időre meghatározhatják az iskolai pályafutását és azt is, hogyan tekint önmagára.
 

Mit jelent pontosan a plusz egy év óvoda, és hogyan lehet igényelni?

Mint ismert, tankötelessé az a gyermek válik, aki az adott év augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét. Ha a szülő úgy érzi, gyermeke számára még túl nagy lépés lenne az iskolakezdés, és inkább egy évvel később indítaná el az első osztályban, ezt az Oktatási Hivatalnál kell kérelmeznie.
A kérelmet idén január 19-ig lehetett benyújtani, mellékelve a rendelkezésre álló szakvéleményeket, valamint a szülő saját indoklását is. Az ehhez szükséges információk ide kattintva érhetők el.

A plusz egy év óvoda előnyeiről és az iskolaérettség kérdéséről az eduline Badacsonyi Jácinta gyerekpszichológust és szenzoros integrációs kutatót, valamint Miklós Györgyöt, a Szülői Hang egyik alapítóját kérdezte.

„Magyarországon nagy változást jelent a kisgyerekeknek az óvodából az iskolába lépni, és aki nem érett az iskolára, annak számára ez a lépés könnyen kudarcossá válhat. Sajnos nálunk az iskolák nagy részében nincs elegendő idő, energia és szakember arra, hogy a problémákkal küzdő kisgyerekekkel egyénileg foglalkozzanak. Aki pedig az iskolakezdés során lemarad, azt gyakran később is kudarcok érhetik, a kezdeti lemaradást később még nehezebb behozni” – mondta Miklós György.

 

Miért lehet kisebb teher a plusz egy év óvoda, mint az első osztály megismétlése?
 

A Szülői Hang alapítója arra is felhívta a figyelmet, hogy bár az iskola első évének megismétlésére is van lehetőség, az óvodában maradás sokkal támogatóbb megoldás lehet. Az óvodai környezetben ugyanis nagyobb hangsúly kerül az egyéni szükségletekre, és a plusz egy év nem teljesítménykényszert, hanem elsősorban még egy játékos, kudarcélményektől mentes időszakot jelent.

Badacsonyi Jácinta gyerekpszichológus megerősítette: a plusz egy év óvoda kérelmezése valóban nehéz, időigényes és érzelmileg is megterhelő folyamat lehet a családok számára. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez a megterhelés össze sem hasonlítható azzal, amit azok az iskolai évek jelentenek, amikor egy idegrendszerileg éretlen gyermek kerül iskolába – és ezzel együtt az egész család is komoly terhet cipel.

„Az a fajta napi küzdelem, szorongás, túlterheltség, amit ilyenkor látunk, hosszú távon sokkal nagyobb árat jelent, és sajnos meghatározza a gyerek későbbi iskolai előmenetelét és önmagáról alkotott képét”
– mondta Badacsonyi Jácinta.

A kezdeti lemaradás hosszú távon is visszaköszönhet...



Miért nem mér idegrendszeri érettséget az iskolaérettségi vizsgálat?

A szakértő arra is rámutatott, hogy az iskolaérettségi vizsgálatok elsősorban készségeket mérnek, az idegrendszeri érettséget azonban nem. Nem vizsgálják mélyebben a szenzoros feldolgozást, az önszabályozást, a terhelhetőséget, vagy azt, hogy a gyermek milyen belső erőfeszítések árán tud megfelelni az elvárásoknak.

„A plusz egy év óvoda nem halogatás, hanem megelőzés az indokolt esetekben. Lehetőség arra, hogy az idegrendszer még érjen, stabilizálódjon, és a gyerek ne hátrányból, hanem valódi eséllyel kezdje az iskolát” – mondta a gyerekpszichológus.
 

Milyen jelek utalhatnak arra, hogy egy gyerek még nem iskolaérett?

„A legfontosabb jel általában nem egyetlen látványos tünet, hanem az, hogy a gyerek idegrendszere túl nagy árat fizet azért, hogy megfeleljen. Ilyenkor nem azt kérdezzük, hogy mit tud, hanem azt, hogy mennyire fenntartható az a működés, amit nap mint nap produkál” – mondta a pszichológus.

 

Mik a jelei, hogy a gyereknek még szüksége lenne egy plusz év óvodára?

- Gyakori figyelmeztető jel, ha a gyerek gyorsan kifárad, szétesik, vagy romlik a teljesítménye olyan helyzetekben, amikor hosszabb ideig kell figyelni, ülni vagy feladatot végezni. Sokszor az óvodában még „tartja magát”, délutánra viszont érzelmileg túlterheltté válik: ingerlékeny, sírós vagy visszahúzódó lesz.

- Ha nehezen alkalmazkodik a környezeti ingerekhez, zajos helyzetekben túlpörög vagy hamar elfárad, illetve nehézséget okoz számára a szóbeli utasítások követése.

- Az egyensúlyrendszer éretlensége is árulkodó lehet: megjelenhet állandó mozgásigény, nyugtalanság formájában, de az ellenkezője is jellemző lehet – amikor a gyerek bizonytalan, kerüli a mozgást.

- Előfordulhat, hogy szélsőségesen reagál az érintésre és a testközelségre, vagy éppen túlzottan keresi azokat.

- Figyelmeztető jel az is, ha nehezen viseli a változásokat, az új szabályokat, illetve ha kisebb kudarcok is aránytalan érzelmi reakciókat váltanak ki belőle. Ilyenkor testi tünetek is megjelenhetnek: alvászavar, fejfájás, hasfájás, fokozott fáradékonyság.

 

„Ezek a jelenségek nem viselkedési problémák, hanem azt jelzik, hogy az idegrendszer önszabályozása még nem elég érett az iskolai terheléshez”
– mondta a szakértő.

 

Fotó: Freepik


Szülők lapja

Ovi, suli

Szülők lapja


2026.01.22