Közeledik az év végi iskolai értékelés időszaka. De vajon mi számít igazán? Lehet egyáltalán osztályozni a legfontosabb emberi értékeket, melyek az életben segítenek eligazodni gyermekünk számára? Ezek az elgondolkodtató sorok egy olyan gyermek gondolatai lehetnének, aki pontosan érzi, mi is az igazán lényeges.

Nem csak jegyekkel lehet értékelni, hanem a szívünkkel is. Értékelni lehet az igyekezetet, a kedvességet, a segítőkészséget. Fontos a kitartás, a jószívűség, de az az önálló gondolkodás képessége is. Észre kell vennünk mindent, ami értékes gyermekünkben, és maradandóvá tenni azokat megbecsüléssel és elismeréssel. És mindig önmagához képest értékelni a fejlődését. 
Mert mi minden rejlik egy-egy osztályzat mögött? Néha végtelen családi történetek: pluszmunka, sírás, elmaradt játék; vita, bűntudat és fáradtság. Ezt csak azok tudják, akik megdolgoztak érte - akár ötösről, akár hármasról van szó.

 

Gyermekünknek tudnia kell, hogy szeretetünk és megbecsülésünk osztályzatoktól független.
A következő, meghatóan kedves sorok tévedhetetlenül megmutatják, merre fordítsuk igazából a figyelmünket, ha alá kell írnunk a bizonyítványt.

 

„Sajnálom, hogy hármasom van németből. Én igyekeztem, de idén ennyi telt. Legközelebb jobb lesz, ígérem.
Ötösöm van viszont jókedvből! Jókedvű vagyok, mert a német nem lett kettes. Boldog vagyok, mert jön a vakáció, és esti házi feladat írás helyett végre szabadon játszhatok!

Hármasom van matekból is.
De ötösöm van jószívűségből. A múltkor segítettem megmenteni azt a sünit, emlékszel? Ma pedig megvigasztaltam Sárit, mert neki négyes lett a matekja és fél, mert tudja, hogy szidást kap érte…

Csak négyes lett a tesi.
De ötöst adhattak volna az igyekezetre. Egész évben nagyon féltem a fejenállástól, mégis többször megpróbáltam. Utána egész nap remegtem, mint a nyárfalevél. Én megpróbáltam.

Hármas lett az olvasás. Nem azért, mert nem tudok olvasni, hanem mert nehezemre esett megérteni a kötelezőket. Régies volt, sok szót nem is ismertem, és úgy éreztem, minden oldal kínlódás.
És mégis ötösöm van olvasásból: mondtam már, hogy a bátyám könyvei közül hármat is kiolvastam esténként, és apa természettudományos magazinját is minden nap lapozgatom? 

Hármast kaptam rajzból is.
Viszont ötösöm van boldogságból és derűből, ami nagy dolog! Olyan sokan rosszkedvűek, még a gyerekek közül is. Fáradtak, vagy bántják őket egész évben, ezért néha ők is rosszul viselkednek, szoronganak, és csak túlélnek a nyári szünetig. 
Alig-négyes a magatartásom, de azért, mert egész nap őket nevettetem, vigasztalom és biztatom. Azt pedig nem lehet csendben…

A szorgalmam is csak négyes.
Pedig szorgalmasan gyakoroltunk esténként is játék helyett, igaz? Volt, hogy a könnyem is kicsordult a fáradtságtól, ti pedig velem küzdöttetek a jobb jegyekért. De ezt senki nem látta. Anya, Apa, ti is megérdemelnétek egy ötöst ezért.

Ezek azért nem olyan rossz jegyek, ugye? Mit gondoltok, meg fogom állni a helyem az életben?
Ha aláírtátok a bizonyítvány, azért elmehetünk fagyizni...?”

 

Ezt is olvasd el!
Sok gyerek nem mer hazamenni a bizonyítványa miatt - Ezt üzeni a rendőrség minden szülőnek

Szerző: Szülők Lapja
Fotó: Freepik