A gyermekek nem egyforma tempóban fejlődnek, azonban sokat tehetünk azért, hogy elinduljanak, lendületet kapjanak az önállósodás útján. Ehhez adunk most konkrét ötleteket, és gyakorlatias, egyben biztató gondolatokat.

Ha szeretnénk, hogy gyermekünk önállóbb legyen, a korának megfelelő feladatokat ellássa (ne kelljen folyamatosan kiszolgálni), valamint hogy a leválás is könnyebbé váljon, először meg kell bizonyosodnunk arról, hogy nem mi magunk tartjuk vissza ettől a gyermekünket  – túlzott ragaszkodásunkkal, félelmeinkkel –, ez ugyanis gyakoribb jelenség, mint gondolnánk. Ennek felismerése fontos, és szükség van hozzá önmagunk felülvizsgálatára.

Arra is gondolnunk kell, hogy az időszakosan túlzott kötődés vagy önállótlanság másnak is jele lehet: talán gyermekünk a szokásosnál jobban kimerült, megviselte valami, esetleg más körülmény – pl. kistestvér érkezése vagy családi gondok, nehéz iskolai időszak - miatt több figyelemre, gyengédségre van szüksége. Ilyenkor legyünk megértőek, ne utasítsuk el kapásból azzal, hogy „te is meg tudod csinálni”! 

 

Ha ezek közül egyik helyzet sem áll fenn, akkor már nincs más hátra, mint támogatni őt a felelősségvállalás, a nagyobb - természetesen korának  megfelelő - önállóság és döntésképesség kialakulásának útján.
 

Így lesz önálló a gyermeked! Az önállóságra nevelés 9 leghatásosabb módszere
 

1. Bízzunk rá egyre több részfeladatot!
Biztassuk, és röviden, de őszintén dicsérjük meg, de ne csak a megoldott feladatokért, hanem az igyekezetért, próbálkozásért is. (Részfeladat például elővenni a szendvicshez valót, megkenni a kenyeret, elkészíteni a kakaót, összerakni a szendvicset). Egy idő után pedig már hagyjuk, hogy egyre több folyamatot maga végezzen el, ne szolgáljuk ki.

2. Gyakoroljuk sokat a közlekedést!
Egy idő után már távolabbról figyeljük őt, és ha úgy látjuk, hogy már elég figyelmes, elengedhetjük a sarki boltba/iskolába/játszótérre/szomszéd gyerekhez/biciklizni, vagy legalább kisebb szakaszokon; esetleg együtt egy osztálytársával, barátjával. (Természetesen ez is korfüggő!) Igaz, hogy a mai világ bizonyos szempontból veszélyesebb, de nekünk is meg kell szoknunk a gondolatot, hogy nem foghatjuk a kezét felnőtt koráig.

3. Rövidítsünk a lefekvés előtti szertartáson, illetve az alvás előtti és reggeli búcsúzásokon!
Ha már terhet jelent, vagy csak egyszerűen azt érezzük, hogy már nincs rendjén a hosszas mesélés vagy babusgatás, engedjük végre, hogy gyerekünk „felnőjön”… (Pl. 3 vers, aztán betakarás, puszi; vagy 10 perc összebújás és utána menjünk ki, a reggeli búcsúzáskor pedig legyünk derűsek, ám közben határozottak).

4. Bátorítsuk a gyereket a hibákból való tanulásra!
"A kudarc a legjobb tanítómester”. Ha gyermekünk hibázik, segítsünk megérteni, hogy mi volt a gond és hogyan lehet legközelebb másként csinálni.
      
5. Bátorítsuk önálló gondolkodásra és arra, hogy hallassa is a gondolatait!
Kérjük ki a véleményét, adjunk döntési, választási lehetőségeket, kérdezzük meg, mi lehet szerinte a megoldás, mit gondol a témáról stb.

6. Ne tiltsunk mindent automatikusan!
Aggódás és elkerülés helyett teremtsünk biztonságos környezetet a próbálkozáshoz és fejlődéshez! A "nem" helyett, amikor csak lehet, inkább magyarázzunk, indokoljunk és közöljünk.
      
7. Személyeskedés és kritizálás helyett segítsünk, tanítsunk és mutassunk példát!
Adjunk építő jellegű visszajelzéseket, így ő maga is bátrabban fog kérdezni, segítséget kérni, később pedig önállóan próbálkozni.

8. Sose felejtsük el, hogy a gyerekeknek is idő kell!
Legyünk türelmesek, hiszen számunkra is idő kellett, mire megtanultuk mindazt, amit már tudunk! A türelem és bizalom erősíti a kötődést is, és további bizalmat épít, nem beszélve a jobb eredményekről!
      
9. Nem kell mindig megmenteni a gyereket, megoldani helyette a dolgokat! 
Amivel egyedül is meg tud birkózni, azt bízzuk rá. Lépjünk hátra egyet, de legyünk a közelben, lépjünk közbe, ha szükséges, és adjunk segítséget - vagyis álljunk ott a háttérben, eleinte (mikor még kicsi a gyerek) még szó szerint.

 

Ezt is olvasd el!
Így szoktasd önállóságra gyermeked a "3 ötlet" módszerrel!

 

Szerző: Szülők Lapja
Fotó: Freepik