Kitti óvó néni szeretett volna egy kedves tökös mesét olvasni a gyerekeknek, ami nem a most oly divatos halloween-ről szól, hanem a magyar őszi hagyományokról, de nem igazán talált olyat, amit szívesen olvasott volna fel a csoportjának. Ezért úgy döntött, hogy ír egy saját őszi töklámpásos mesét.

Kiss-Balogh Kitti egy tündéri kislány édesanyja, és óvónőként dolgozik. Az oviban tematikus programokat szerveznek, ősszel sütőtököt sütnek, amiből együtt csemegéznek az ovisokkal, a maradékból peddig közösen tökös sütit sütnek.

Természetesen közös tökfaragást is tartanak a gyerekekkel, így őrzik a hagyományokat és így hangolódnak az őszi időszakra. 

Miért fontos a gyerekek számára a hagyományok megtartása?
A hagyományok ápolása egyrészt a múlt emlékeit őrzi, másrészt erősíti a gyerekekben az összetartozás érzését, biztonságot is nyújt számukra. Amikor egy család, vagy óvodai csoport évről-évre együtt süt, farag, énekel vagy gyertyát gyújt, akkor a gyerekek megtapasztalják, hogy az életnek van egy ritmusa, folytonossága - hogy ők is egy nagyobb történet részei.

 

Hogyan született a mese ötlete, a Szülők Lapja erről kérdezte Kitti óvó nénit: 

 

A saját ovisaim miatt írtam, mert kevés olyan mesét/történetet találtam, ami jól szemléltetné számukra ezeket a hagyományokat, mint a tökfaragás, vagy éppen a Márton nap.  

 

Most megmutatjuk Nektek is ezt a kedves kis mesét:

Kiss-Balogh Kitti: Marci és a töklámpás

Egyszer volt, hol nem volt, a Bükk hegyei között megbújó kis faluban, élt egy kisfiú, Marci.
Marci nyár végén született, és minden ősszel türelmetlenül várta, hogy megérjenek a tökök a kert végében.
Nagy, sárgás-narancsszín tökök gurultak a kertben, némelyik akkora volt, hogy alig tudta megmozdítani.
– Ezeket majd mind megsütjük, ugye, nagyapa? – kérdezte egy délután, miközben segített a betakarításban.
– Persze, fiam, de egyet félreteszünk – kacsintott rá a nagyapja. – Abból majd töklámpás lesz, ahogy apám is csinálta, meg az övé is előtte.
Marci tágra nyílt szemmel figyelt.
– Töklámpás? Hát az meg milyen?
– Olyan, ami világít este amikor kint már koromsötét van. – A nagyapa hangja mély volt, de meleg, mint a kemence fénye. – Régen, mikor még nem volt lámpa, a gyerekek tököt faragtak, és abba tettek gyertyát. Úgy vitték végig a falun, hogy megvilágítsák az utat, és elijesszék a rossz lelkeket.
Marci elmosolyodott, de kicsit meg is borzongott.
– Tényleg voltak rossz lelkek?
– Nem ám olyanok, mint a mesékben – nevetett a nagyapa. – Csak a félelem szülte őket. A sötétségtől. A tök fénye pedig segített, hogy a gyerekek ne féljenek.
Mikor besötétedett, a konyhában már ott illatozott a sült tök.
A nagyapa elővett egy nagy, kereket, és az asztal közepére tette.
– Na, ebből faragunk most egy igazi lámpást!
Marci kapott egy fakanalat, a nagyapa pedig kést. Óvatosan levágták a tetejét, kikaparták a belsejét, és a nagyapa minta után kerek szemeket, orrot, mosolygós szájat vágott rá.
Marci egy gyertyát tett bele, a nagyapa pedig meggyújtotta.
Ahogy a kis láng fellobbant, a tök arca életre kelt.
A szemében meleg fény táncolt, és Marci úgy érezte, mintha a tök rámosolyogna.
– Látod? – mondta a nagyapa. – Most már nem kell félned a sötétben, a tök megvilágítja, amit látni szeretnél.
A tököt kitették az ablakba, hogy az útról is lássák. A faluban sorra gyúltak a kis lámpások az ablakokban.
Másnap este Marci barátai is jöttek: Kati, Pista meg a kis Jóska.
Mindegyik hozott egy töklámpást. Jóskáé egészen kicsi volt, olyan, hogy a gyertya is alig fért bele.
– Az enyém szomorúan néz! – nevetett Pista. – Olyan, mint a nagymama, amikor kifogy a lisztből.
– Az enyém meg bajszos! – kiáltotta Kati. – Apukám mondta, hogy a bajusz szerencsét hoz.
Nevettek, gyönyörködtek a fényekben, aztán elindultak a falu szélére. Mire odaértek, már jócskán besötétedett. Egy padon ott ült az öreg Panka néni, a falu mesemondója, jó vastagon a kendőjébe burkolózva.
– Na, gyerekek, látom, idén is előkerültek a kis fényhozók! – mosolygott rájuk. – Tudjátok, mit mondtak a régiek?
– Mit, Panka néni? – kérdezték egyszerre.
– Hogy amikor a sok kis töklámpás ragyog egyszerre, akkor a régiek lelkei elindulnak a faluba. Azok, akik már elmentek, de szeretettel néznek le ránk.
A gyerekek elcsendesedtek.
A töklámpások fénye táncolt a sötét fák között, és Marci úgy érezte, mintha a lángon át valaki integetne neki.
Talán a dédapja.
Vagy talán csak a szél játszott a lánggal. De melegebb lett tőle a szíve.
Aznap éjjel, mikor elaludt, Marci az ablakban hagyott világítótököt nézte még sokáig.
A kis láng pislákolt, de nem aludt ki.
És mikor már félig álmodott, hallotta, ahogy a nagyapa hangja átszűrődik az éjszakán:
– A fény sosem tűnik el, kisfiam. Csak máshol lobog tovább.

 

Sütőtök recepteket itt találsz: 4 szuper sütőtök recept babáknak, kisgyermekeknek - Miért fontos a sütőtök a gyermek étrendjében? Dietetikus válaszol

Tökfaragáshoz ötletek: Tökfaragás ötletek gyerekeknek: 25 látványos tökdísz iskolai tökfaragó versenyre vagy otthoni dekorációnak

 

Fotó: ChatGpt-vel készült